272 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére
Mikor ki a foglalkoztató? Amit a cégnek és a dolgozónak is tudnia kell
Cikk
A társadalombiztosítási jogszabályok a kötelezettségek teljesítésének túlnyomó többségét és az azok elmulasztásához kapcsolódó szankciókat a foglalkoztatóra hárítják, ellentétben az adószabályokkal, amelyek a „kifizetőt” helyezik előtérbe. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mind a jogalkalmazó, mind pedig a biztosított számára egyértelmű legyen, hogy az adott esetben kit kell foglalkoztatónak tekinteni.
Ha ezt elmulasztja, hiába perel a kirúgott náthás alkalmazott
Cikk
Beteg a munkavállaló? Hiába hoz orvosi igazolást, ha elmulasztja egyéb kötelezettségét, megnézheti magát. Másrészt a munkáltatónak ajánlatos érdeklődni az alkalmazott hogyléte felől. Bírósági példákkal hívjuk fel a figyelmet, mit ne mulasszon el keresőképtelenség esetén a munkavállaló és a munkáltató.
Szabadság kiszámítása óraszámemelés esetén
Cikk
Emelkedett a részmunkaidőben foglalkoztatott heti óraszáma, hogyan kell kiadni részére a szabadságot? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Nevesincs bér, mégis jobban járunk vele
Cikk
Mi jelent a mozgóbér? „Nem találok róla konkrétan semmit, csak azt hallottam, hogy a munkaadónak járulék- és költségtakarékos" – írja olvasónk. Természetesen az adó- és járulékvonzata is érdekelné. A kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó válaszol.
Vezetők összeférhetetlenségének határai az Mt. és a Ptk. szerint
Cikk
A hírekben időről időre felmerül vezető tisztségviselők összeférhetetlensége. Felkészült olvasónk a munka törvénykönyve és a polgári törvénykönyv szempontjából is feszegeti az összeférhetetlenség határait. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszol kérdéseire.
Készenléti munkakör: ráfizethet a munkáltató, ha nem jól alkalmazza
Cikk
A vállalkozások minél alacsonyabb munkavállalói létszámmal törekednek a költségeiket leszorítani, illetve a versenyképességüket megőrizni. Ennek egyik eszköze a munkakör készenléti jellegűvé minősítése, mivel ennek munkajogi szabályai – elsősorban a munka- és pihenőidő területén – lényegesen nagyobb szabadságot biztosítanak a munkáltatóknak, ráadásul a fizetési kötelezettségeiket is csökkentik. Gyakran így olyan esetekben is élnek a lehetőséggel, amikor annak törvényi feltételei nem állnak fenn. Ennek azonban a hatályos szabályozás és a bírói gyakorlat alapján komoly jogi következményei lehetnek.
Az egyszerűsített foglalkoztatás korlátai munkaviszony mellett
Cikk
Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó naponta maximum hány órát dolgozhat? Akinek van egy heti 40 órás főállása, amellett dolgozhat-e egyszerűsített munkavállalással még 8 órát? Mivel a bejelentések nem órára vonatkoznak, csak az adott napra jelentjük be a munkavállalót, és a napi keretösszeg van megadva, ezért nem világos számomra, hogy van-e maximálva náluk a napi munkavégzés? – kérdezte olvasónk. dr. Kéri Ádám, munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Cigiszünet a munkahelyeken: hol lehet, és hányszor rágyújtani?
Cikk
A dohányzók és a nemdohányzók között a munkajog terén is lehetnek ellentétek. Gyakran hallani, hogy míg utóbbiak folyamatosan dolgoznak, addig kollégájuk óránként tart egy-egy 10 perces cigiszünetet. Megteheti ezt vajon a munkaideje terhére? A munkáltató köteles dohányzásra kijelölt helyet biztosítani a munkahelyen vagy megtilthatja a dohányzást a munkahely teljes területén? Ha a munkáltatónál teljes dohányzási tilalom van hatályban, a munkavállalók kimehetnek az utcára – a bejárattól 5 méterre - rágyújtani?
Itt a lista, milyen indokkal mondhat fel a munkáltató – sok jogesettel!
Cikk
Alapvető kritériuma a munkáltató által a munkavállalóval közölt felmondásnak, hogy annak indoklása világos, valós és okszerű legyen, olyannyira, hogy ezt egy munkaügyi jogvita során bizonyítani is lehessen. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatokkal összefüggő perek döntő többsége ezen követelmények érvényesülésén áll vagy bukik, érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mit is takarnak.
Ha rosszul mond fel, rosszul jár – ha ezeket tudja, jól jár
Cikk
A munkavállaló is felelősséggel tartozik azért, ha jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, és annak komoly következményei vannak. Hogy ezt elkerülje, ismernie és alkalmaznia kell az előírásokat. Elmondjuk a teendőket.
Szigorúbb munkavédelmi szabályok, bővül a szankciók köre
Cikk
Több jogszabályban is módosította az Országgyűlés a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt. (Mvt.). Bővül a szankciók köre, kisebb létszámtól kötelező munkavédelmi képviselőt választani, akik már egyértelműen munkajogi védettséget élveznek, s változnak a különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejű foglalkoztatására vonatkozó szabályok.
Így fegyelmezhető a munkavállaló – a figyelmeztetéstől a felmondásig
Cikk
Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló nem tesz eleget a törvényben meghatározott alapvető kötelezettségeinek? Cikkünkben részletesen – bírósági ítéletekre is hivatkozva – kitérünk a szóbeli és írásbeli figyelmeztetésre, a fegyelmi büntetésre, és arra, hogy mire kell nagyon ügyelni, ha a munkáltató végső soron meg szeretné szüntetni a kötelezettségszegő dolgozó munkaviszonyát.
Diákmunka szeptembertől: így működhet majd az iskolaszövetkezet
Cikk
Alapvető változást hoz az iskolaszövetkezeti jogviszonyokban az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosítása, amely a szövetkezeti törvénybe emeli át a diák munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket.
Itt a törvénymódosítás! Így változik a munka törvénykönyve – táblázattal
Cikk
Módosuló felmondási védelem, több pihenőidő, EU konformabb szabályozás, kisebb törvényi pontosítások – ennyi maradt a munka törvénykönyve módosítására vonatkozó javaslatokból, amelyeket a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban terjesztett a parlament elé a nemzetgazdasági miniszter.
Így alkudozhat a munkáltató a dolgozóval, nincs minden kőbe vésve
Cikk
A munka törvénykönyve nagy teret enged a munkaviszony szerződéses szabályozásának, azaz a törvény rendelkezéseitől való eltérésre a munkaszerződésben is. Ennek keretében akár a munkavállaló hátrányára is meg lehet állapodni, feltéve, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi. Ha a munkáltató kalkulál ezekkel a lehetőségekkel, anélkül tudja ésszerűen a gazdálkodásához, a cég sajátosságaihoz igazítani a jogviszonyt, hogy a munkavállalót ténylegesen hátrány érné, miközben saját mutatói is javulnak.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
