272 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére
Nyugdíjügyek, Munka törvénykönyve: szakszervezeti követelések
Cikk
Levélben követelik régi jogaikat az új kormánytól a szakszervezetek, de érdemi párbeszéddel a Munka törvénykönyve mielőbbi felülvizsgálatát, a megszüntetésre ítélt korkedvezményes nyugdíj megmentését, valamint a korengedményes lehetőség újraélesztését is elvárják a döntéshozóktól.
Nem akar munkaügyi bírságot fizetni? Ezt kell tudni a nyilvántartásokról
Cikk
Milyen az a jelenléti ív, munkaidő-nyilvántartás, amelyet, ha vezetek, biztosan elkerülhető a munkaügyi bírság? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Munkaerő-kirendelés
Kérdés
Ha egy vállalkozás, amelynek nincs munkaerő-kölcsönzésre jogosultsága, de munkaerő-kirendeléssel más munkáltatónak átenged munkavállalót az Mt. által engedélyezett 44 munkanapra, akkor hogyan kell eljárni a bér- és járulékfizetéssel? Ki a munkáltatói jog gyakorlója, vagyis ha munkaügyi ellenőrzés van, akkor kit terhel a felelősség, ha a munkavállaló többet dolgozik, mint 8 óra, és kinek kell fizetni a túlórát? Be kell-e jelenteni a 1041-sen hogy más munkáltatónál van foglalkoztatva, mint kirendelt munkavállaló?
Csoportos létszámcsökkentés – így ítélt a Kúria
Cikk
A munkáltatónak megfelelő részletezettségű tájékoztatást kell adnia az üzemi tanács részére – derül ki egy csoportos létszám-leépítési per Kúria által közölt összefoglalójából.
Munkába lépő kismama szabadsága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kismama visszajön dolgozni gyed mellett, de ki akarja venni a felhalmozódott szabadságát, amit úgy szeretne, hogy visszajön 8 órába, letelik a felhalmozódott szabadság, és ezek után már 6 órában akar munkát végezni. Ez szerintem nem felel meg a munka törvénykönyvének, hiszen most már nem vagyok köteles kiadni a felhalmozott szabadságot rögtön. Az előző Mt. szerint a felhalmozódott szabadságot a munkáltató a szülő munkába való visszatérése után köteles volt kiadni. Jelenleg pedig ha a szülés és gyed miatt kieső idő meghaladja a 183 napot (fél évet), akkor a munkáltatónak nem 30, hanem 183 nap alatt kell kiadnia a szabadságokat. Tehát mondhatom ennek megfelelően, hogy kiveheti az összes szabadságot a munkába lépés előtt, de csak 6 órának megfelelő bért fizetek, hiszen ő ennek megfelelően akar ténylegesen dolgozni? Az egy dolog, hogy ő most rögtön szabadságra megy, de én nem vagyok köteles ezt engedélyezni. Nagyon köszönöm a választ!
Prémium, jutalom: elszámolási dilemmák
Cikk
Közeledik az éves beszámoló benyújtásának határideje, de sok vállalkozásnál még tart a mérlegkészítés időszaka. Ennek során gyakran problémát jelent a már lezárt évhez kapcsolódó prémium, jutalom elszámolása.
Semmis megállapodás és társai – így módosult a Munka törvénykönyve
Cikk
Új fogalmak kerültek be az új Polgári törvénykönyvbe, amelynek egyes előírásait a Munka törvénykönyvéhez is hozzá kellett igazítani, emellett módosultak korábban jogbizonytalanságot okozó szabályok is. Áttekintettük a legfontosabb változásokat.
Bérpótlék ünnepnapra: kinek jár és kinek nem?
Cikk
Március 15-éhez közeledve áttekintjük, milyen esetekben foglalkoztathatók a munkavállalók rendes munkaidőben munkaszüneti napon és – e témához kapcsolódóan – vasárnap. Összefoglalóan: a munkavállalók csak olyan tevékenység keretében foglalkozathatók rendes munkaidőben e napokon, amelyek végzése közérdeket szolgál vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges.
Újabb káosz a szabadság kiadásában? Vitatkoznak a jogászok
Cikk
Levonható-e kilépéskor a munkavállaló munkabéréből az a szabadság, amit az időarányosan járó szabadságon felül vett ki? – kérdezte olvasónk. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Kérhető-e készpénzben a munkabér?
Cikk
A részben ingyenes banki automatás készpénzfelvétel ellenére (vagy éppen annak következtében) folyamatosan nőnek a banki tranzakcióik költségei. Ez a tapasztalat is vezérelhette olvasónkat, aki azt tudakolta az Adózónától: kérhető-e a versenyszférában készpénzben a munkabér? Kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária szakértőnk válaszolt.
Munkába járás költségtérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló "fiktív" lakcímet jelent be, mint tartózkodási hely, csak azért, hogy költségtérítést kaphasson? Mit értsünk az alatt, hogy "a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést"? Mi számít hosszú időnek? Ha például a munkahely és a tartózkodási hely között van tömegközlekedés, a menetidő 50 perc, hosszú várakozásnak minősül-e, ha mondjuk a dolgozónak legalább ugyanennyit kell várnia a tömegközlekedési eszközre? Adható-e adómentesen a 9 Ft/km költségtérítés abban az esetben, ha a munkavállaló csak azért igényli ezt, mert kényelmi szempontok miatt nem kívánja a tömegközlekedési eszközöket igénybe venni? Jár-e a költségtérítés, illetve a munkáltató visszautasíthatja-e annak kifizetését, ha bizonyítható, hogy a munkavállaló szándékosan "hamisan" nyilatkozott a tartózkodási helyét illetően? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
A munka törvénykönyve módosítását kezdeményezik
Cikk
Bármilyen összetételű kormány is alakul az április 6-ai országgyűlési választás után, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) kezdeményezni fogja a Munka törvénykönyve módosítását - közölte a szerveződés elnöke pénteken Mátészalkán, egy munkavállalói fórum előtt tartott sajtótájékoztatón.
Túlórázni kell a munkahelyen? Mit tehet a munkáltató és a dolgozó?
Cikk
Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló rendes munkaidejében nem tudja elvégezni a kiszabott feladatokat, mert előre nem látott teendők merültek fel, vagy ügyeletet rendel el a munkáltató. Ilyen esetekben rendkívüli munkavégzésről beszélünk. Cikkünkben azt vizsgáltuk meg, mikor, hogyan rendelhető el a túlmunka? Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató nem fizeti meg a bérpótlékot, vagy a törvényes kereten felül kötelezi túlmunkára? Mitévő legyen a munkáltató, ha a munkavállaló figyelmen kívül hagyja a túlórára vonatkozó utasítást, vagy éppen rendkívüli munkavégzés címén a lábát lóbálja az internet előtt?
Két hét helyett 170 nap szabadság – a munkajog kialakulása
Cikk
Tizenkét hét, sőt 170 nap szabadság – évszázadokkal ezelőtt ez sem volt ritka. Később aztán jött a heti 48, majd a 44, később a 40 órás munkaidő. Összefoglaltuk a munkajog kialakulását.
Jár-e bérpótlék vasárnapra? Ezt írja elő a Munka törvénykönyve
Cikk
A Kúria nemrégiben közkinccsé tett döntése szerint a „fővárosi bevásárlóközpontban található ruházati üzlet az elmúlt évek során a vásárlási szokások lényeges átalakulása folytán vasárnap rendeltetése folytán működőnek minősül” (BH 225/2013.). Cikkünkben ennek, a még a régi Munka törvénykönyve hatálya alatt született ítéletnek a hátterét vizsgáltuk meg, aktualizálva napjainkra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
