272 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére
Kiaknázatlan lehetőségek és kritikus rendelkezések az új Munka Törvénykönyvében
Cikk
Közel egy éve lépett életbe az új Munka Törvénykönyve. A Deloitte ebből az alkalomból összegyűjtötte a törvény eddigi, mindennapos alkalmazása során leggyakrabban kritizált rendelkezéseket, pozitív újításokat és a továbbra is bizonytalanságot okozó értelmezési kérdéseket.
Munka vasárnap és munkaszüneti napon: mennyi bérpótlék jár?
Cikk
A Munka törvénkönyve célja, hogy a pótlékra való jogosultságot azon munkavállalók részére biztosítsa, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap, illetve munkaszüneti napon (rendes munkaidőben). Ebből következően azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik (például a kizárólag e napon részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén), nem jogosultak pótlékra.
El lehet-e fogadni a borravalót - mit mond az Mt.?
Cikk
A borravaló jogi természetét tekintve munkabér, egy sajátos kiegészítő díjazás, mely jellegzetességét az adja, hogy a munkavállaló olyan harmadik személytől kapja, akivel semmiféle jogviszonyban nem áll. Az új Munka törvénykönyvének célja, hogy ezt a díjazási formát beillessze a munkajog rendszerébe, ugyanis a borravalónak nincs általánosan elfogadott jogi fogalma, a rendeltetése, összege, formája rendkívül szerteágazó.
Felmondási tilalom: mi a feltétele?
Cikk
Mikor nem szüntethető meg a munkavállaló jogviszonya felmondással az új Munka törvénykönyve szerint? A várandósság esetén mi a tilalom feltétele, a keresőképtelenség továbbra is védelmet jelent?
Garantált bérminimum vagy minimálbér?
Cikk
A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Ebből az következik, hogy nem a munkavállaló bérjellegű juttatásainak összesen, hanem az alapbérnek külön kell elérnie a minimálbér összegét.
Melyik hónapban éri meg szabadságra menni?
Cikk
2013. január 1-jétől kell az új Munka törvénykönyve szerinti távolléti díjat számolni. Az új jogszabály gyakorlati alkalmazásánál problémát jelent a 174-es osztószámmal számítás.
Távolléti díj: kinek jár és mikor?
Cikk
2013. január 1-jétől hatályba léptek az új Munka törvénykönvye távolléti díj számítására vonatkozó szabályai (148-152. §) is, ami jelentős változásokat hozott az eddigi előírásokhoz képest. Ezért áttekintjük a távolléti díjjal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat.
Így néz ki a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás január 1-jétől
Cikk
Január 1-jén léptek hatályba az új Munka törvénykönyve (Mt.) munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályai.
NGM az új Mt-ről: "teljes körűen és aggálytanul alkalmazható"
Cikk
Az új munka törvénykönyve (Mt.) gyakorlati működéséről szóló visszajelzések szinte kivétel nélkül megerősítették az új törvény megalkotásának szükségességét, és bár a törvény "finomhangolására" még szükség lehet, a gyakorlati tapasztalatok átfogó összegzését legalább egyéves alkalmazás után célszerű elvégezni - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.
Munkaviszony létesítése: így néz ki janur 1-től
Cikk
Január 1. napján az új Munka törvénykönyv teljes terjedelmében hatályba lépett, így nem árt újra áttekinteni milyen változásokat hozott az új szabályozás a munkaviszony létesítésével összefüggésben.
A jogellenes felmondás esetén alkalmazott szankció
Cikk
A hatályos Munka törvénykönyve a jogellenes munkáltatói felmondás esetén korlátozza a munkáltatóval szemben alkalmazható szankciókat. A régi Mt. az elmaradt munkabér teljes összegét megtérítette, illetve ha a munkaviszony nem került helyreállításra további akár 12 havi átlagkeresetnek megfelelő nem jövedelempótló kártérítés fizetésére is kötelezhetővé vált a munkáltató. Az új szabályozás szakított ezzel a gyakorlattal.
Munka törvénykönyve: várandós munkavállalók miatt fordult az Ab-hez az ombudsman
Cikk
Az ombudsman szerint alkotmányosan aggályos az új Munka törvénykönyvének azon előírása, amely szerint a várandós munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkáltatót terhességéről, hogy később jogosult legyen a felmondással szembeni védelemre. Szabó Máté ezért az Alkotmánybírósághoz fordult felülvizsgálatért.
Így változnak a szabadság szabályai 2013-tól
Cikk
A szabadság továbbra is alap- és pótszabadságból áll. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az alapszabadság a munkavállaló életkorát követve, sávosan növekedik. Január 1-jétől az alapszabadság minden munkavállaló esetében 20 munkanap, mely mellé az Munka törvénykönyve bevezeti a munkavállalót életkora alapján megillető pótszabadság intézményét. Azaz e körben változás csak az elnevezésben történik majd.
Új Munka törvénykönyve: Alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman
Cikk
Csökkennek a munkavállalókat védő garanciák és a jogbiztonság a foglalkoztatásban - mondta Szabó Máté ombudsman A munka méltósága elnevezésű projekt záró rendezvényén hétfőn Budapesten.
Jogutódlás: eltérő a magyar és az uniós szabályozás
Cikk
Eltérő jogi védelemben részesülnek a július óta hatályos új Munka törvénykönyvében (Mt.) azok a munkavállalók, akiknek a munkáltatója egy gazdasági egység átruházása folytán változik meg, és azok, akiknél például két társaság összeolvadása miatt állt be munkáltatói jogutódlás. Az új gyakorlat az uniós irányelveknek csak részben felel meg, amely akár Magyarország kötelezettségszegési eljárásban történő elmarasztalásához is vezethet - hívja fel a figyelmet közleményében a Deloitte.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
