Tb / Járulékok / Nyugdíj
LEGFONTOSABBAK EBBEN A KATEGÓRIÁBAN:
Szociális hozzájárulási adó kft. nyugdíjas tagja esetén
Cikk
Nyugdíjas magánszemély bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik kivás cégben. Éves munkabére 2023-ban meghaladta a 9 millió forintot. Rendelkezett tulajdonrésszel egy kft.-ben, melynek tulajdonrészét eladta a névérték felett, és ebből körülbelül 5 millió forint többletjövedelme keletkezett. Kell ez után a jövedelem után szociális hozzájárulási adót fizetnie? Illetve ha osztalékjövedelme keletkezik, abból kell szociális hozzájárulási adót vonni? Valamint ha nyugdíjas magánszemély kap osztalékot kivás vagy társasági adó szerint adózó cégtől, akinek nincs a nyugdíján felül más jövedelme, akkor nála hogyan alakul a szochofizetési kötelezettség? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Táppénzszabályok többes jogviszonyban: lehet-e valaki egyidőben beteg és keresőképes is?
Cikk
Nem ritka, hogy valaki az egyik biztosítási jogviszonyában keresőképtelen és táppénzben részesül, míg az ezzel egyidejűleg fennálló másik jogviszonyában (jellemzően egyéni vagy társas vállalkozásban, esetleg megbízási jogviszonyban, de szó lehet másik munkaviszonyról is) mintha mi sem történt volna, folytatja a tevékenységét. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan szabályozza ezt az ellentmondásosnak tűnő helyzetet az egészségbiztosítási törvény.
Indul a kórházi kommandózás: az orvosok mellett a betegek jelenlétét is ellenőrzik
Cikk
A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárának utasítására legalább kétfős mobil ellenőri csoportok jelenhetnek meg a következő napoktól a magyar kórházakban, hogy ellenőrizzék, az orvosok és a szakdolgozók munkaidőben valóban jelen vannak-e az egészségügyi intézményekben. A Válasz Online értesülése szerint a revízió a betegekre is kiterjed: náluk azt vizsgálják, valóban „az állami finanszírozásnak megfelelően vannak-e az intézményekben elhelyezve”. Óvatosan a hétvégi hazaengedéssel! Ha a zárójelentésen más szerepel, baj lehet belőle – írja a valaszonline.hu.
Szolgálati járandóság: átváltható-e korhatár előtti ellátásra?
Cikk
Az úgynevezett szolgálati járandóságban részesülők körében gyakori kérdés, hogy juttatásukat átválthatják-e korhatár előtti ellátásra? Ismertetjük az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
Külföldről származó nyugdíj adózása Magyarországon
Cikk
Évek óta egyre több honfitársunk dolgozik külföldön, akik egy része bizonyára tervezi, hogy nyugdíjas éveit szeretné Magyarországon tölteni. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy egyre többször merül fel a kérdés, miszerint a külföldön megszolgált és kifizetett nyugdíj összegét terheli-e adó Magyarországon.
MSZP: a kormány nyugdíjpolitikája elhibázott
Cikk
Nagy bajban van a magyar gazdaság, a kormány nyugdíjpolitikája pedig elhibázott – mondta az MSZP alelnöke pénteken, közölte az MTI.
Változnak az egészségbiztosítási szabályok
Cikk
Két törvényjavaslatot is tárgyal az Országgyűlés, amelyek – egyebek mellett – az egészségbiztosítási szabályokat érintik. Az egyik módosítás a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése címet viseli, a másik a digitális államot és a digitális szolgáltatást szabályozó törvényhez kapcsolódik. Cikkünkben ismertetjük, hogy a két törvénymódosítás mennyiben érinti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt.
Akikre nem terjed ki a magyar egészségügyi biztosítás, csak ha borsos árat fizetnek érte
Cikk
Vannak, akik bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítenek Magyarországon, nem lehetnek biztosítottak a magyar egészségügyi rendszerben, és vannak, akik esetében csak adott jogviszonyban nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, de ha további jogviszonyt létesítenek, akkor abban már az általános szabályok szerint kell elbírálni a biztosítottságukat, illetve a járulékfizetési kötelezettségüket.
Így kaphatnak az ukrajnai menekültek öregségi nyugdíjat Magyarországon
Cikk
Az Ukrajnában több mint két éve dúló háború következményeként számos idős, nyugdíjas korú személy menekült Magyarországra ideiglenes vagy végleges letelepedés szándékával. Esetükben felmerül a kérdés, hogy Magyarországon jogosultak lehetnek-e nyugdíjra, és ha igen, nyugellátásuk milyen összegben állapítható meg.
Miért csak az 1988. január 1-je utáni kereseti adatokat nézik a nyugdíj megállapításánál?
Cikk
Miért csak 1988. január 1-jétől veszik figyelembe a jövedelmet? Előtte is volt járulékfizetéses időszak. Mi lesz az előzőleg befizetett járulékkal? Kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték