hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

EPR-díj: van olcsó és egyszerű megoldás!

  • BrandContent

Júliustól kötelező Magyarországon is egy uniós szabályozás miatt minden vállalkozásnak EPR, vagy magyarul kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetnie. Ez több tízezer magyar vállalkozást érint az egyéni vállalkozóktól a legnagyobb cégekig. Sokan azt sem tudják, hogy az új díjfizetési kötelezettség rájuk is vonatkozik, nemhogy azt, hogy mi után, mennyit és hogyan. Ebben segít a Körforgó nevű webes alkalmazás, amely minimális díjért, átláthatóan és egyszerűen segít eligazodni az új rendszerben – mondta a HVG BrandLabnek Bartos Gyula az e-Termékdíj.hu ügyvezetője.

Mióta él az új szabályozás?

Az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díj, vagy európai egységes megnevezéssel EPR-díj (Extended Producers Responsibility) 2023 július 1-től lépett hatályba egy kormányrendelettel. A körforgásos gazdaságra áttérés érdekében született új szabályozás alapján az egyes termékek életciklusa végén a hulladékká válással felmerülő költségeket a gyártóknak, forgalomba hozóknak (első forgalmazóknak) kell megfizetniük. A rendszer a körforgásos termékeket határozza meg. A körforgás a termékből a hulladékká válás és lehetőség szerint a hasznosításon át az új termékké válás körforgását hivatott szabályozni. A körforgásos termékek a teljesség igénye nélkül az akkumulátorok, az elektromos és elektronikus berendezések, a fa bútorok, a sütőolaj, a reklámhordozó papír, a gumiabroncs és persze a mindenki által ismert és a köztudatban elterjedt csomagolásra használt anyagok.

Kiket érint a hazai szabályozás?

Három szereplőt. Az első a Mol által létrehozott MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási) Zrt., aki a koncesszió birtokosa. Az ő joga és egyben kötelessége a körforgásos termékekből keletkezett hulladékok feletti rendelkezés és ezeknek a kezelése.

A második szereplő a hulladék birtokosa. Itt nem a kommunális hulladékról beszélünk, hanem iparban keletkező, jellemzően anyagtiszta, frakciónként jól elkülöníthető hulladékról. Legyen az fa, fém, papír, üveg vagy műanyag. Ezek az iparban nagy mennyiségben, a létező legtisztább állapotában állnak elő. Fontos leszögezni, hogy ez semmiképpen sem szemét, hanem hulladék: érték, amelynek minden esetben megvan a pontos tőzsdei értéke.

A harmadik szereplő a gyártó. Ebben az esetben ez alatt azt értjük, aki körforgásos termékeket állít elő és csomagolási tevékenységet végez. Ez az első fontos dolog, amit tisztázni kell: nem a csomagolóeszközt vagy csomagolóanyagokat értjük ez alatt, mert azt a környezetvédelmi termékdíj rendszere szabályozza. Ott csomagolószerről beszélünk, itt, az EPR-díj esetében viszont csomagolásról, mint tevékenységről beszélünk a többi körforgásos termék mellett.

Mondok egy példát, hogy könnyebb legyen megérteni. Tegyük fel, hogy csokoládét gyártok. Ez ugye a legtöbb esetben nem ömlesztetten kerül forgalomba, hanem mondjuk egy bonbon esetében minden egyes darabot fémfóliába csomagolnak, műanyag tálcára helyezik őket, majd ezt az egészet egy papírdobozba teszik. A környezetvédelmi termékdíj itt azokra vonatkozik, akik előállították a dobozt, a fémfóliát és a műanyag bonbontartó formát, de a csokira nem, mert az nem termékdíjköteles. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat, vagyis EPR-díjat viszont a már becsomagolt termékek első magyarországi forgalomba hozójának kell megfizetnie hiszen ő végezte a csomagolást. Vagyis ennél a példánál maradva az EPR-díjat nekem, mint csokigyárnak kell megfizetnem, nem pedig a csomagolás gyártójának. Ez a példa igaz magára a termékre is, ha az körforgásos termék, például bútor fából, akkor maga a termék is EPR-díj-köteles. A szükséges nyilvántartás vezetésére és az adatszolgáltatások összeállítására a korforgo.hu oldalon elérhető webes alkalmazás remek megoldást biztosít.

Mi a célja ennek a díjnak?

Ahogyan a termékdíjak mindegyike, az EPR-díj is arra ösztönöz, hogy lehetőség szerint a gyártók minél kevesebb csomagolószert használjanak fel és lehetőleg olyan terméket állítsanak elő, amelynek életciklusa hosszabb, így később válik hulladékká, ezért is körforgásos termékek ezek. A cél természetesen az, hogy a gyártók és felhasználók minél kevésbé terheljék a környezetet, minél kevesebb hulladék keletkezzen.

Kiket érint pontosan ez az új szabály? Kiknek kell ilyen díjat fizetnie?

Nagyon fontos tudni, hogy április (!) óta a MOHU-hoz minden érintett vállalkozásnak regisztrálnia kell az egyéni vállalkozóktól a legnagyobb multinacionális cégekig. Minden hazai szereplőnek. Mindenekelőtt KÜJ számmal (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) kell rendelkeznie a vállalkozásoknak. KÜJ számot az OKIR (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer) kapun keresztül lehet igényelni, ingyenesen és gyorsan. A KÜJ számra és az OKIR kapura is szükség lesz a negyedéves adatszolgáltatáshoz.

Honnan tudja egy cég, hogy ő érintett-e?

Ez attól függ, hogy foglalkozik-e – pontosabban elsőként hoz-e forgalomba Magyarországon – EPR-díj-köteles terméket. A 80/2023. (III.14.) kormányrendelet 1. számú melléklete a termékek körét pontosan felsorolja.

Az önállóan körforgásos termékek mellett a csomagolások tartoznak ide és nyilván senkit nem lep meg, hogy például az egyszer használatos műanyag termékek után is kell EPR-díjat fizetni. De vannak meglepő tételek is az érintett termékek között. A teljesség igény nélkül (a teljes lista megtalálható a kormányrendelet első mellékletében): a nedves törlőkendők, a lufik, a dohánytermékek szűrőeszközei, az elektromos berendezések (porszívó, vasaló), az italtárolók, az elemek, akkumulátorok, a gumiabroncs, a reklámújságok, a sütőolaj és zsír, a textiltermékek (például a külföldről hozott bálás ruhák, vagy a webshopok által jellemzően forgalmazott termékek köre), de még a fabútorok is.

Mindent összevetve sok tízezer olyan magyar cég, kkv vagy vállalkozó van, aki nem is tudja magáról, hogy kötelezett. Nagyon fontos, hogy minden esetben annak kell megfizetnie az EPR-díjat, aki az adott termék első belföldi forgalomba hozója.

Mit kell tennie egy vállalkozónak, ha kiderül, hogy a tevékenysége során kell EPR-díjat fizetnie?

A KÜJ szám bírtokában az első és kihagyhatatlan lépcső, hogy regisztrálnia kell a MOHU-hoz. De ezzel még csak az első lépést tette meg a vállalkozó. A nyilvántartás és bevallás elkészítésében nyújt átfogó segítséget a Körforgó rendszere. Ez az új webes alkalmazás minden szükséges adminisztrációban segít gyorsan, tisztán, átláthatóan és egyszerűen. Ezt garantálja az erős informatikai és szakmai támogatás, ami rengeteg időt és energiát spórolhat meg a kisvállalkozásoknak.

Mit biztosít a Körforgó egy hazai kisvállalkozónak, aki most hall először az EPR-díjról?

A legfontosabb, hogy a Körforgó használatával biztosítható a jogszabályoknak való megfelelés, a megfelelő cikktörzs kialakítása után a gyors és egyszerű nyilvántartás-vezetés, melyet akár más rendszerből is feltölthetünk a szükséges adatokkal.

Mennyibe kerül a Körforgó használata?

A Körforgó 30 napig ingyenes, de utána is végtelenül barátságos áron negyedévente 8.000 forint plusz áfáért lehet igénybe venni. Sőt, lehetőség van a környezetvédelmi termékdíjakhoz szükséges bevallást is elkészíteni ezzel a webes alkalmazással, negyedévenként négyezer forinttal többért.

Az egész webes alkalmazás célja, hogy a sok tízezer hazai kis- és mikrovállalkozás számára biztosítsunk egy jó ár-érték arányú rendszert. A Körforgó olyan szakmai támogatást biztosít, hogy az alapok elsajátítása után valóban egyetlen gombnyomással elkészíti helyettünk a kiterjesztett gyártói felelősségi díj negyedéves bevallását, vagy a környezetvédelmi termékdíj bevallását. Ezt ezután csak be kell küldeni az OKIR-kapun az ÁNYK-val, és kész, megfeleltünk a jogszabályoknak. Az EPR-díj esetében a MOHU-tól ezután jön egy számla, ezt kifizetjük, és le is tudtuk a kötelezettséget.

Mit kell tenni a webes alkalmazás használata során? Honnan tudja egy cég, hogy mennyi díjfizetési kötelezettsége keletkezik?

Itt két lehetőség van. Vegyünk ismét egy egyszerű példát, mondjuk a cégünk fabútorokat hoz be Magyarországba Erdélyből. Megérkezik a kamion, amit lepakolnak a raktárba.

Az első esetben ekkor nem kell semmit csinálni. Amikor azonban eladok 1-2 tonnát, 10 darabot vagy 100 kilót, akkor kell a rendszerbe egy nyilvántartási adatot felvinnem a megfelelően beállított és a cikktörzsben szereplő mértékegységekkel. Ha pedig eltelik a negyedév, akkor a Körforgó elkészíti a bevallást a már fent említett módon. Gyorsabban, mint ahogy ezt a mondatot elolvassa valaki. Ez a módszer – a forgalomba hozatalkori kötelezettség keletkeztetés – annak is jó, aki belföldre hoz forgalomba, de jó annak is, aki külföldre értékesít, mert mondjuk webshop-üzemeltetés esetén más országba is értékesít. Ha ugyanis külföldre adjuk el a terméket, akkor nem keletkezik kiterjesztett gyártói felelősségi díj. Mert akkor abban a külföldi országban kell az ott forgalomba hozónak a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjakkal foglalkoznia. Alapelv, hogy minden országban, így Magyarországon is csak azután keletkezik ilyen kötelezettség, ami itt válik hulladékká.

De van egy másik lehetőség is: a készletre vételkori kötelezettség választása. Ez esetben, ha megérkezik a kamion mondjuk 7 tonna bútorral, akkor a beszerzési számla alapján felviszem a nyilvántartásba azt az egy sort, majd a negyedév végén megfizetem a díjat. Ennek a hátránya az, hogy csak annak jó, aki kizárólag belföldön hoz forgalomba, mert a kiterjesztett gyártói felelősségi díj rendszere nem ismer visszatérítést. Ha megfizetem a díjat a 7 tonna után, de a negyedév után még ott a termék fele, amit ezután eladok külföldre, akkor a már megfizetett EPR-díjat nem lehet visszaigényelni.

Fontos kiemelni, hogy a két megoldás negyedévente megváltoztatható.

Mit ajánl a hazai kkv-knek és egyéni vállalkozóknak?

Az EPR-díjat  befizetni kötelező és a MOHU-hoz is muszáj regisztrálni. Minden érintett számára ajánlom, hogy próbálja ki a Körforgót 30 napig ingyen. A webes alkalmazás előnye, hogy a negyedévenkénti minimális díjért cserébe nem kell erre a munkára is külsőst megbízni, vagy a plusz adminisztrációval, díjszámítással bajlódni.

A tartalom a Helion Kft. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szerkesztősége nem vett részt.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Temetési segély összege

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Csoportos hipa

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozó által nyújtott adomány

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 June
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink