Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Mielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Alanyi mentesség határa
ÁfaTisztelt Adózóna! Egyik ügyfelünk az alábbi kérdéssel keresett meg bennünket. "Szerintetek mennyi esély van arra, hogy jövőre emelkedjen az alanyi adómentesség határa? (Ugye már nagyon régóta 12 millió, és nem emelkedett együtt például a katakerettel.) Illetve, hogyha emelkedik, az esélyesen mikor derül ki, őszre már lehet erről hivatalos infó? Nagyban függne ettől, hogyan tervezzek a következő évre a vállalkozással, emiatt kérdezem, hogy tudtok-e erről bármit, vagy hogy mikor szoktak ilyen dolgokat bejelenteni." Azt olvasta valahol, hogy az ezzel kapcsolatos EU-s szabály változása várható. Válaszukat előre is köszönjük.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fordított áfás számlák kiállítási határideje
ÁfaTisztelt Adószakértő! Építőipari vállalkozás a partnerével történt megállapodás szerint az elvégzett munkáról számlakiállításra csak az aláírt teljesítésigazolás alapján jogosult, azonban gyakori probléma, hogy a partner nem állítja ki a teljesítésigazolást 8 napon belül. Felhívtuk a figyelmét az áfatörvény 163. §-ában foglaltakra, miszerint a számlakiállítási határidőnk 8 napon belüli. Partnerünk nem hajlandó eleget tenni ennek, mivel véleménye szerint a 8 napos számlakiállítási határidő a fordított áfás számlákra nem vonatkozik. Az áfatörvény egyértelműen leírja, hogy olyan esetben, amikor a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, az 8 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent. Véleményem szerint a fordított adózású ügyletek tartalmaznak áthárított adót, csak fordítottan, ezért a 8 napos számlakiállítási kötelezettség vonatkozik ránk. Jól értelmezem a törvényt? Ha igen, ilyen esetben mit tud tenni a vállalkozó, ha megakadályozzák a 8 napos számlakiállítás lehetőségét? Tudomásom szerint nincs olyan törvényi előírás, mely szerint a teljesítésigazolás dátumának kötelezően meg kellene egyeznie a számla teljesítési határidejével, azonban a partner másképp nem fogadja be a számlát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Díjbekérőn az összeg nettó/bruttó?
ÁfaT. Adózóna! A kérdésem az lenne, hogy a díjbekérő, miután nem adóügyi bizonylat tartalmazzon-e áfát? Pl. vállalkozói díj összege nettó 1 000 000 + áfa, és ennek az 50%-áról szeretnénk díjbekérőt kiállítani, akkor nettó 50 000 Ft az előleg, és az előlegszámlán 500 000 Ft+ áfa szerepel majd, vagy az 500 000 Ft bruttóként értelmezendő a díjbekérőn? A kérdésem arra irányul, hogy a díjbekérőn bruttó vagy nettó összegként szerepeljen az 500 000 Ft? Ha semmit nem írok a bekért összeg elé, vagyis szimplán 500 000 Ft-ot írok a díjbekérőre, össze-vissza értelmezik, hol így-hogy úgy. Válaszukat köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Töltőállomás-szolgáltatás fordított adózással?
ÁfaTisztelt Szakértő! Talán egyre többen találkoznak a Digital Charging Solutions GmbH számlájával, amelyen elektromosautó-töltési szolgáltatást számláznak ki havi rendszerességgel az előfizető ügyfeleknek. Nem értem, mi az oka annak, hogy a magyarországi töltéseket áfa nélkül "fordított adózás" jelzéssel számlázzák, míg a külföldön történő töltéseket adott az ország áfakulcsával. Tudtommal a töltőállomás fekvése szerinti országban van a teljesítés helye, ezért a magyarországi töltéseket magyar, 27% áfával kellene számlázni. A számlán szerepel a cég német közösségi adószáma, és a magyar áfaregisztrációs száma is. Az áfatörvény mely paragrafusa alapján esik ez fordított áfa alá? Valóban fizetendő áfát kell bevallani ezen számlák alapján, és A60-as adatszolgáltatást teljesíteni? Helyes a német cég számlázási gyakorlata?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Angol számla
ÁfaÜdvözlöm! Van egy áfás kérdésem, bizonytalan vagyok és segítséget szeretnék kérni. Társasházi könyvelőprogram-használatot számláz egy budapesti cég a társasházaknak egy angol cégből, áfamentesen. A szolgáltatás Magyarországon történik. Helyes-e az így kiállított számla, és jó-e az, hogy a házak nem fizetnek áfát a számla után? Hálás köszönettel 🙂
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Elhunyt személy nevére szóló számla
ÁfaTisztelt Szakértő! Hogyan és milyen esetben lehet egy elhunyt személy nevére a halálozás dátumát meghaladó teljesítési dátummal számlát kiállítani? Az elhunyt személy ingatlanában végzett karbantartási szolgáltatásról a megrendelő részére lett kiállítva egy számla. A megrendelő számlamódosítási kérelmet nyújtott be és az elhunyt személy nevére és címére kéri módosítani a számlát. Végrehajtható-e a számlamódosítási kérelem?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
OSS regisztráció és áfa
ÁfaTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Egy belföldi adóalany kft. nemzetközi (közösségen belüli) termékértékesítéseket folytat magánszemély fogyasztók felé. Szeretne beregisztrálni az OSS felületre, és a többi országba irányuló kereskedelmét az OSS rendszeren belül vallani (Belgium, Ausztria, Franciaország stb) azonban van már németországi áfa regisztrációs adószám, amely alatt bevallásokat nyújt be. Alábbi kérdéseim lennének: 1. Beregisztrálhat-e az OSS felületre az adózó, ha folytatja a németországi adószámán továbbra is a kereskedelmet? 2. Ha igen, az ottani forgalmat be kell-e számítani a 10 000 eurós szabály értékhatárába? 3. Van-e arra lehetőség, hogy néhány országba irányuló értékesítést a fogyasztási hely szerinti célországi áfa regisztrációs adószámáról számlázza, néhányat pedig a magyar adószámáról? 4. A termékügyleteit és a szolgáltatásait is (távolról is nyújtható elektronikus szolgáltatásait) kötelező-e az OSS rendszeren belül bonyolítania, ha beregisztrált a rendszerbe? 5. Ilyen esetben (ha már egy tagállamban van áfaregisztrációja, és adott be ott bevallást ilyen ügyletekre) alkalmazhatja-e a 10 000 eurós szabályt (vagyis hogy az értékhatárig – 3,1 millió Ft – az eladó székhelye szerinti teljesítési hellyel értékesít a rendeltetési hely szerinti teljesítési hely szabály helyett)? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Éves áfaátlépés
ÁfaTisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi kérdésben! 2024. évben a NAV-törzsadat alapján a cég éves áfabevalló, 2024.01.01–2024.03.31. időszakra vonatkozóan a visszaigényelhető áfa 740 000 forint, a 2024.04.01–2024.06.30. időszakra a visszaigényelhető áfa 425 000 forint lett. A 2024. I. negyedévi adatok alapján a cégnek át kell térnie negyedéves áfabevallásra? A 2465 főlapján a küszöbérték-átlépés jelölése, és a visszaigénylés jogcíme „C” ? A 2024. II. negyedévi adatok alapján már negyedéves bevalló? Köszönöm a segítséget!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Garantált bérminimum
MunkajogMit tehetek, ha a középfokú végzettségem (C+E páv, gki ) ellenére a munkáltatóm garantált bérminimumot ígért, de csak minimálbérrel vagyok bejelentve? Miért játssza ki ezt rengeteg cég?
Megválaszolva
0 komment
Nem jelentős hiba
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egyesületnél merült fel az alábbi hiba: 2021-ben tárgyi eszköz üzembe helyezésénél tévesen lett megadva a tárgyi eszköz bekerülési értéke, és az értékcsökkenés is így lett elszámolva utána. A hiba a 2023. évi zárást követően derült ki. Nem jelentős összegű az eltérés. Kérdésem az lenne, hogy ennek a hibának a javítását a 2024. évi könyvelésben kell lekönyvelni? Vagy módosítani kell a korábbi évek beszámolóját (Pk nyomtatványok), mivel nincs a beszámoló megfelelő tárgyieszköz-leltárral alátámasztva, és azokat be kell adni újra? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Rehabilitációs hozzájárulás eltérő üzleti év esetén
SzámvitelTisztelt Szakértő! Társaságunk eltérő üzleti éve 2022.11.01-2023.10.31. Tudjuk, hogy a '01-es bevallás nem kezeli az eltérő üzleti évet. A mi üzleti évünk sajnos éppen egy negyedéves bevallási időszakhoz sem köthető, segítségét szeretnénk kérni, hogy társasági adó számításánál, milyen időszakokat kezeljünk adóalap-csökkentő tényezőként? Elfogadható az a módszer, hogy a mi üzleti hónapjaink vonatkozó stat. létszám adatokkal és megváltozott munkaképességű létszámmal számolunk (novembertől-októberig)? Ez esetben hogy kezeljük a '01-s bevallás, befizetés és a társasági adó szempontjából megállapított könyvelési különbözeteket? Dönthetünk úgy, hogy minden üzleti évben a naptári évnek megfelelő I-II-III. negyedévet vesszük figyelembe, és számviteli becsléssel állapítjuk meg az éves adót? Az éves bevallás mindig a következő üzleti évbe kerülne korrigálásra, ezzel a társasági adót, nem kellene minden évben önellenőrizni. Ez számvitelileg is helytálló döntés? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Határozott idejű munkaszerződés és várandósság
MunkajogTisztelt Szakértő! 2024.08.22. napjától 2025.01.31. napjáig állok határozott idejű szerződésben a Menzies Aviation-nel. A vőlegényemmel kisbabát vártunk, ám sajnos elvetéltem. Most újból próbálkoznánk, viszont nem tudom, az új munkahelyet és határozott idejű szerződést mennyiben befolyásolná a tervezett várandósság. Mire lehet számítani ilyenkor a munkáltató részéről? Előre is nagyon szépen köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkahelyi masszőr alkalmazása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy munkahely az alkalmazottai részére heti egy alkalommal biztosítana masszázsszolgáltatást, és ehhez terveznek felvenni egy masszőr alkalmazottat. Milyen formában teheti meg ezt a munkáltató, és milyen egyéb adókötelezettséggel jár ez? Előre is köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csed alapja
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak 2025 februárjában fog gyermeke születni. 2024.07.31-ig fő állású katás egyéni vállalkozó. Utána 2024.08.01-től főállás mellett lesz költségelszámolós egyéni vállalkozó. Jövedelmet nem fog kivenni. 2024.08.01-től munkaviszonyban lesz, bére 534 000 Ft lesz. Jól gondoljuk-e, hogy a csed ellátást a 2024.08.01-jén létrejött munkaviszonya alapján fogják megállapítani? Illetve nem szűkséges megszüntetni az egyéni vállalkozását, az nem fog belekavarni? Véleményünk szerint, mivel már nem mint egyéni vállalkozó lesz biztosított, hanem mint munkavállaló, így nem kell megszüntetni az egyéni vállalkozást. Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átalányadó mentes rész fölötti része
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Van egy cseden lévő anyuka, akinek alkalmazottja viszi a vállalkozást jelenleg, és a bevétel meghaladta a mentes részt. Ilyenkor a mentes rész feletti részre nem kell tb-t és szochot fizetni, csak szja-t? Míg egy heti 36 órát elérő átalányadózó a mentes rész felett fizet szja-t, tb-t és szochot? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Üzletrészátadás munkavállaló cégének
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Ügyfelem egy belföldi illetőségű, társasági adó hatálya alá tartozó társaság („A” társaság) , amelynek van egy kapcsolt vállalkozása („B” társaság), szintén társasági adó szerinti adózással. „A” többségi tulajdonos „B”-ben. „B”-ben új ügyvezető kerül kinevezésre munkaviszony keretében, aki 100 százalékos tulajdonosa „C” társaságnak, kiva szerinti adózással. „B” évek óta sikeres vállalkozás, saját tőkéje jelentősen meghaladja jegyzett tőkéjét. Ha „A” névértéken értékesíti „B”-ben egy tulajdonrészészét „C”-nek, akkor az eladott üzletrész az szja-törvény 3. § 9. f) szerinti piaci érték és a névérték közötti különbözet átminősíthető-e a munkaviszonyból származó jövedelemnek a „B” ügyvezető esetében, vagy mivel cégek közötti üzletrész-adásvételről van szó, az szja-törvény nem kerül szóba az ügyvezető „B” cégnél betöltött munkaviszonya mint alap jogviszony esetében sem? „A”-nál a „B” üzletrész több lépésben különböző egységáron, de névérték felett lett vásárolva az évek folyamán. Értékesítés esetén a cég a számviteli politikában hozott döntés alapján FIFO vagy átlagár szerinti számítás alapján kell könyvelje az árfolyamveszteséget könyveiben? Ez az árfolyamveszteség társaságiadóalap-növelő tételnek minősül-e „A”-nál? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bankkártyás vásárlás számla nélkül
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Civil egyesület bankszámlakivonatán bankkártyás vásárlási tételek szerepelnek, melyekhez semmilyen számviteli bizonylat nincs csatolva (a POS terminál bizonylat se). Olyan tétel is van, amit nem lehet beazonosítani, melyik boltban vásárolták. A NAV adatszolgáltatásban egyik tétel sem szerepel, hogy számlamásolatot lehetne kérni. Mindegyik vásárlás az egyesület cél szerinti tevékenységéhez tartozik. Mi a helyes könyvelési eljárás? Milyen teendője van az egyesület elnökének?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
A számlatulaj másik bankszámlájára utaltam
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Sajnos forintot nem a számlán lévő számlaszámra utaltam, hanem a sablonok között lévő eurós számlájára ugyanannak a cégnek. A célbank azonnal átváltotta, a szállítóm követeli a keletkezett különbözetet. Normál spread többszörösén történt az azonnali váltás. Van bármi a korrektségen kívül, ami a veszteség ellentételezésére kényszerít? Csak akkor kiegyenlített egy számla, ha megtörtént az utalás ugyanarra a számlaszámra, ami a számán van?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adószámos magánszemély tevékenységi körök
ÁltalánosKedves Szakértő! Olyan kérdésem van, hogy az adószámmal rendelkező magánszemély milyen tevékenységeket végezhet ebben a formában, van erre valamiféle kikötés? Egy általunk könyvelt cégbe állított ki számlát egy adószámmal rendelkező magánszemély vagyonértékelésről. Ez így ilyen formában szabályos? A cég megfizeti a jövedelem után a 15 százalékos szja-t. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Penziós ügyletet ki jogosult kötni?
SzámvitelTisztelt Szakértő! Gazdasági társaság (zrt.) a tulajdonában lévő nyrt. tőzsdén forgalmazott értékpapírját kölcsön kívánja adni az érintett nyrt.-nek, tehát a saját papírját kapja kölcsön az nyrt., melyre az ügylet lejáratakor a kölcsön díjaként meghatározott kamatot fizet. Az értékpapír tulajdonjoga a szerződés időtartamára, mely határozott idő, átszáll a kölcsönvevőre. Az Sztv. 3. § (8) 11. b) pontja szerint ez egy nem valódi penziós ügylet. Kérdés: jogosult-e a zrt. ilyen tevékenység végzésére vagy hogyan válhat rá jogosulttá. Üdv, és köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »