Kérdések és válaszok

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!

Mielőtt kérdez...

Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.

  • egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
  • a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
  • a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
  • a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
  • ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.

Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.

Megválaszolva

0 komment

Szolgáltatás számlázása közösségi adóalanynak

Áfa

Tisztelt Szakértő! Egy osztrák cég telephelyet bérel a cégünktől Magyarországon. Alkalmanként daruzást végzünk részükre ezen a telephelyen. Hogyan kell számlázni a szolgáltatást? Minek kell a számlán lennie? Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás áfa nélkül? Úgy tudjuk, hogy nincs magyar adószámuk. Válaszukat köszönöm! Némethné

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Utazásszervezői tevékenység áfája

Áfa

Kedves Adószakértő! Az alábbi eset helyes áfakezelésében szeretnék segítséget kérni. Kft. budapesti városnéző túrákhoz bérel hajókat egy hajótársaságtól, melyeket kétféleképpen hasznosít. Részben magánszemély turistáknak értékesít helyeket a hajón, másrészt a fennmaradó helyeket továbbszámlázza egy másik városnéző túrákat szervező kft.-nek, amely szintén magánszemély turistáknak értékesíti azokat. Úgy gondolom, hogy amit ő maga értékesít magánszemély turistáknak, utazásszervezői tevékenységnek minősül, amit pedig a másik kft.-nek továbbszámláz, az nem minősül utazásszervezői tevékenységnek. Először is azt szeretném megkérdezni, hogy ez így tényleg helyes-e? Amennyiben igen, akkor véleményem szerint a hajótársaság számláját kétféleképpen kell kezelni: meg kell bontani a szerint, hogy mekkora hányadát értékesíti saját vendégeinek, és erre az utazásszervezőkre vonatkozó különbözetiáfa-szabályozást kell alkalmaznia, és hogy mekkora hányadát számlázza tovább a másik kft.-nek. Megfelelő-e ez az eljárás, illetve, ha nem, akkor hogyan kell helyesen kezelni áfa szempontjából ezt az esetet? Köszönöm szépen!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Kiva-bevallás, elszámolás, lap 11.sor kitöltése

Kata, kiva

Tisztelt Szakértő! Bevallás adatai: személyi jellegű kifizetések (1. sor) 18 100 EFt, kedvezmény (2. sor) 2 200 EFt, jóváhagyott osztalék (6. sor) 3 000 EFt, új beruházások (16. sor) 21 300 EFt. Külföldön adóztatható jövedelem a külföldön megfizetett adóval csökkentett része 9 000 EFt (10%, azaz 1 000 EFt került levonásra), az összes árbevétel 11 500 EFt, amiből 500 EFt belföldi, a különbözet pedig nem külföldön adóztatható. Egyéb bevételek 2 500 EFt, pü.bevételei 3 200 EFt, anyagjellegű ráfordítások 35 500 EFt, értékcsökkenési leírás 9500 EFt, egyéb ráfordítások 700 EFt, pü.ráfordításai 1 600 EFt. Kitöltési útmutató KIVA-ELSZAMOLAS lap 11.sor a) pont vonatkozik a mi esetünkre d) Az előbbi számítások [a), b), c) pont] alkalmazásakor a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, a Katv. 20. § (2)-(7) bekezdései szerinti módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, a Katv. 20. § (2)-(7) bekezdése szerinti módosító tételeket.” Kérem, példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámolni a 11. sor összegét. A 11. soron kívül van-e bárhol máshol hatása - például kifejezetten a d) pontnak? Köszönettel

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Tőkeemelés

Általános

Tisztelt Szakértő! Állásfoglalásukat szeretném kérni az alábbi kérdésben! Az „A” Kft. 100 százalék üzletrészét jelenleg egy belföldi „B” Kft. birtokolja. Az „A” Kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőke értéke 651 483 ezer forint. Az „A” Kft. mérlegben kimutatott eszközök értékének több mint 75 százaléka belföldön fekvő ingatlan. A „B” Kft.-ben lévő magánszemély tulajdonosok az „A” Kft.-ben jegyzett tőkét emelnek 6 millió forint értékben, így az „A” Kft. jegyzett tőkéje 9 millió forint lenne, ahol a tagok üzletrészeinek aránya úgy alakulna, hogy a „B” Kft. 33,33 százalékban, a magánszemélyek 66,66 százalékban birtokolnák az üzletrészt. Kérdésem: van-e adó- és illetékvonzata a magánszemély általi tőkeemelésnek?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

BKK-bérlet elszámolása

Számvitel

Tisztelt Szakértő! Társaság székhelye az ügyvezető lakóhelye, személyesen közreműködik, munkaviszonyos. Tevékenységét a székhelyen végzi, nincs telephely. A társaság működéséhez kapcsolódóan hetente többször BKK-járatot használ, partnerekhez, általa szervezett oktatási helyszínekre (nem telephely) utazik. Elszámolható-e a BKK-bérlet ebben az esetben? Ha igen, milyen adózással? Válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Pénzkövetelés fogalma

Számvitel

Tisztelt Szakértő! Az illetéktörvény belföldi ingatlannal rendelkező társaság fogalma 2014-től megváltozott. A fogalom szerint „olyan gazdálkodó szervezet, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) [...].” Megkérdeztük a NAV-tól, hogy mit kell pénzkövetelés alatt érteni e tekintetben. Írásos válasz: „a számviteli törvényben foglalt követelés (számviteli törvény 29. § valamint a 3. § (9) bekezdés), ezen belül pénzkövetelés fogalmának meghatározását kell alapul venni és alkalmazni.” Mi nem találtunk a számviteli törvényben pénzkövetelés fogalmat. Az lenne a kérdésünk, hogy ezek tükrében önök szerint a gyakorlatban, a mérlegben kimutatott eszközök, ezen belül a mérlegkövetelések sorából milyen tételeket – különös tekintettel a vevőkre – ki kell-e vennünk mint pénzkövetelés, hogy a 75 százalékos arányt meg tudjuk határozni? Segítségüket köszönöm.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Kamatelhatárolás

Számvitel

Tisztelt Szakértő! Cég könyveiben szerepel egy járó kamatelhatárolás nagyobb összegben 2013 óta. A cégnek nincs olyan kölcsönkövetelése, amihez ezt kapcsolni lehetne. Mit lehet tenni ezzel az elhatárolással, ha nem tudjuk kideríteni, miért lett lekönyvelve?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Dolgozóknak adott kölcsön

Általános

Tisztelt Szakértő! Cég adott 2013-ban kölcsön több dolgozónak nagyobb összegeket olyan feltétellel, hogy a kölcsönt csak a dolgozó felmondása esetén kell visszafizetni. A dolgozók egy része még a cégnél dolgozik, másik része már nem, de a kölcsönt azok sem fizették még vissza, akik már nem dolgoznak a cégnél. Ha a cég elengedi a kölcsönöket, milyen adóvonzattal kell számolnia a cégnek illetve a dolgozóknak? Van-e az elengedésen kívül más lehetőség ilyenkor?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Energiahatékonysági beruházás adókedvezménye és a HEM kapcsolata

Társasági adó / Innovációs járulék

Tisztelt Szakértő! Kérem segítsenek meghatározni az igénybe vehető tao-kedvezményt és Hitelesített Energiamegtakarítás (HEM) összegét az alábbi számpéldán. A 2022. évben üzembe helyezett beruházás elszámolható költsége (Tao tv. 22/E § (4) b.) pontnak megfelelő összeg): 200 000 ezer Ft. A figyelembe vehető intenzitás a régióban: 45 százalék = 90 000 ezer Ft. Az auditált energiamegtakarítás: 2400 GJ. A HEM kiszámlázható értéke: 2400 GJ * 50 ezer Ft = 120 000 ezer Ft. Kérdéseim: 1. Kiszámlázhatjuk-e a 120 000 ezer Ft HEM-et? Itt mi a felső korlát: a 200 000 ezer Ft vagy a 90 000 ezer Ft? Hogyan kell ezt könyvelni? Vagyoni értékű jogként készletre venni és passziválni, majd az értékesítéskor kivezetni? Milyen áfával kell számlázni? Egyenes áfa, vagy mint üvegházhatású gázhoz kapcsolódó jog fordított áfával? 2. Ha csak 50 000 ezer Ft lenne a figyelembe vehető HEM (csak ennyit számlázhatnánk ki egy esetleges kevesebb GJ-megtakarítás miatt), akkor még igénybe vehetünk 40 000 ezer Ft tao-t? 3. Ha 2022. évben figyelembe vettünk 25 ezer Ft tao-kedvezményt, és 2023. év során kiszámláztunk 120 000 ezer Ft-ot, akkor most önellenőrzéssel vissza kell fizetni a beruházás miatt figyelembe vett adókedvezményt, vagy „kicserélhetem” másik, 2022-ben üzembe helyezett energiahatékonysági beruházásra, ha az minden feltételnek megfelel egyébként? Ez nem minősül utóbbi esetben önellenőrzésnek, csak helyesbítésnek a véleményünk szerint.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Export árbevételhez kapott előleg végszámlája

Számvitel

Tisztelt Szakértő! Cégünk export árbevételéhez euróban előlegeket kap harmadik országbeli megrendelőtől. Az összeg jóváírásának napján érvényben lévő MNB árfolyamon állítjuk ki és könyveljük az előleg számlát. Az előző évben kapott előleget mérleg fordulónapon átértékeltük. A végszámlában hivatkozunk a megfizetett előlegre, és a különbséget fizeti a vevő. Export miatt adómentes az ügylet. Kérdésem, hogy a végszámlában az előlegre jutó árbevételt és a különbözetet milyen árfolyammal könyveljük. Köszönettel!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Betétdíj és göngyöleg

Számvitel

Tisztelt Adózóna! Vendéglátó egységként érintetten lenne bizonytalanság miatt felmerült kérdés: Egyeztetve beszállító Cola gyártóval, ők a számlát a vendéglátós felé úgy állítanák ki a betétdíj miatt, hogy a termék díja + göngyöleg. Így azonban az üzlet részére a göngyöleg mértéke minden esetben egyre növekszik és a könyvelés szerinti göngyöleg értéket nincs, ami kompenzálja, nem tudja előre láthatólag az üzlet egyensúlyba hozni, hiszen a műanyag flakont a vendégek jó része nem viszi vissza (ha a szokásokat nézzük) úgy, mint az üveges üdítő esetében. Az Önök meglátása szerint ebben a helyzetben hogyan tudja a vendéglátós a könyvelés szerinti göngyöleg mértékét egyensúlyba hozni?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Minimálbér és garantált bérminimum értelmezése

Munkajog

Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozik, hogy ha egy munkavállalónak órabérből (havibérből) és mozgóbérből áll a szerződés szerinti munkabére, és a kettő együtt eléri a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot, eleget teszünk-e a kötelezettségnek. Vagy alapbér alatt csak az órabért kell érteni, és így kell megvizsgálni, hogy a kötelező összegeket eléri-e a munkavállaló? Szíves válaszukat megköszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Megbízási díj – végkielégítés

Munkajog

Tisztelt Szakértő! Az a kérdés merült fel, hogy megbízási díjjal történő több, mint 10 éve tartó munkavégzés esetén felmerülhet-e a végkielégítés, amennyiben a megbízó felbontja ezt a hosszú idejű megállapodást. Van-e jelentősége, hogy a megbízási szerződés hosszú távra kötődött? Vagy az is lehet, hogy havonta újat írtak. Válaszukat köszönöm: Némethné

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Ajándéksorsolás adózása

Szja / Ekho / Különadó

Tisztelt Szakértő! Mint könyvelőiroda alkalmazottja írom levelemet, egyik ügyfelünk adózásával kapcsolatban szeretném a véleményüket kérni! Az alapítvány nyilvános jelölés alapján évente – az alapítványról elnevezett – díjakat ad át különféle kategóriákban, ezenkívül ún. „közönségdíjat” is melyre a szavazást különféle online felületeken hirdették meg. Az így szavazók között – közjegyző jelenlétében – sorsoltak ki egy egymillió forintos nyereményt, melyet a nyertes OTP Prepaid kártyán vehetett át. Ez utóbbira vonatkozik a kérdésem, 2022. évben mint egyes meghatározott juttatás után a kifizető fizette meg a közterheket. A fejtörést most az Önök lapjában megjelent alábbi adóváltozás okozza: „Ajándéksorsolásból származó jövedelem A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatály alól 2023. január 1-jétől kikerült az ajándéksorsolás mint speciális kategória. Ezzel egyidejűleg az ajándéksorsolásból származó adóköteles nyeremény adózása kikerült az szja-törvény 76. §-ának hatálya alól is, ami azt jelenti, hogy ezentúl az adókötelezettség fő szabályként nem a szervező kifizetőt terheli, hanem – ha a törvény más rendelkezéséből más nem következik – a nyertesnek kell az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adóznia.” Esetleg bruttósítva kellett volna kifizetni? Köszönettel várom szíves válaszukat! Molnár Istvánné munkaügyi ea.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Újrahasználható csomagolóanyagok nyilvántartása

Jövedéki adó / Vám, deviza / Termékdíj

Tisztelt Tüske Zsuzsanna! Köszönöm az alábbi kérdésemre adott válaszát: https://adozona.hu/kerdesek/2023_10_30_Webaruhaz_EPR_csomagolas_hasznalt_yvm Már csak egy témában kérem a segítségét: hol találjuk az újrahasználható csomagolások nyilvántartását? A web.okir.hu oldalon kerestük, de nem sikerült rátalálni a listára. Köszönöm ismételt válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Amerikai részvény osztalékjövedelme adózása Magyarországon

Szja / Ekho / Különadó

Magyar adóalany kérdései: amerikai székhelyű pénzügyi szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlán tartok vállalati részvényjuttatási programból származó Philip Morris International (amerikai) részvényeket. Ezen részvények negyedévenként osztalékot fizetnek. Milyen adófizetési kötelezettség terheli (USA forrásadó és magyar adó/járulék) a fentiekből származó osztalékjövedelmet a kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése után? Milyen adófizetési kötelezettség merül fel, amennyiben értékesítem a fenti részvényeket árfolyam nyereséggel/veszteséggel a kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése előtt vagy után? Válaszukat előre is Köszönöm! Üdvözlettel!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Pedagógus-béremelés visszamenőleges kifizetése CSED-en lévőnek.

Munkajog

2023.07.01-től érvényes pedagógus minimális illetményemelés havi összege visszamenőlegese hatállyal 2023.11. havi munkabérrel kerül kifizetésre. (2023. LII. tv. 157. §). Kérdés: mikor, milyen módon kerülhet kifizetésre a visszamenőleges béremelés annak, aki 2023. július–augusztus hónapban dolgozott, 2023. szeptember hónaptól cseden van? Köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Betéti társaság, részmunkaidős nyugdíjas

Szja / Ekho / Különadó

Betéti társaság nyugdíjas beltagja egy kis boltot üzemeltet, szeretné napi 4 órában végezni ezt a tevékenységet. Nyugdíjas társas vállalkozóként tb-járulékot nem kell fizetnie, de kérdés, hogy az szja alapja lehet-e a garantált bérminimum arányos része vagyis a fele.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Külföldi munkavállaló

Általános

Tisztelt Szakértő! Van egy magyar vállalkozás, amely Romániába adott bérbe gépeket. A gépek karbantartására a vállalkozás talált egy román állampolgárt, aki a tényleges munkáját csak és kizárólag Romániában végzi. A munkavégzés díjazása az elvégzett munka mennyiségétől függ, tehát nem állandó. Abban kérném a segítségét, hogy ez esetben a román állampolgárságú munkavállalónak fizetett munkabér hol adózik. Meglátásunk szerint Romániában, hiszen ott végzi a tevékenységét. Olvastam olyat is, hogy 24 hónapig ennek ellenére Magyarországon szerzett jövedelemnek számít a román állampolgárságú munkavállalónak fizetett munkabér, és itt adózik. Ha Romániában adózik a jövedelem, akkor a vállalkozásnak van valami teendője? Be kell-e jelentkezni Romániában a vállalkozásnak, esetleg köteles telephelyet bejelenteni? Ha Magyarországon adózik a jövedelem, akkor kell-e tb-járulékot vonni a jövedelméből, és szociális hozzájárulási adót fizetni után?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Nyeremény adózása

Szja / Ekho / Különadó

Tisztelt Szakértő! Nemzetközi sportverseny szervezése során, melyet egy magyar cég szervez, a verseny összdíjazását (egy összegben) utaljuk egy külföldi székhelyű nemzetközi szervezet számára, aki a résztvevőknek átutalja azt a verseny végén elért helyezések alapján. Ők a kizárólagos szervezők. A külföldi cég szabály könyve alapján, mivel a verseny Magyarországon kerül megrendezésre, így a 15 százalékot (kizárólag személyi jövedelemadót) enged, illetve kellene levonnom a díjakból. A versenyzőkkel a magyar cég nem áll kapcsolatban. Minden esetben a külföldi cég utalja nekik a nyeremény összegét. A két cég között számla alapján történik a kifizetés. Kérdéseim ezzel kapcsolatban a következők: 1. Hogyan kellene ebben az esetben helyesen eljárnia a magyar cégnek? 2. Mi alapján, milyen módon tudom a külföldi játékosnak a személyi jövedelemadóját befizetni itthon? Egyáltalán kell-e? 3. Kellene-e vonni bármi más adót a nyeremény összegéből? 4. Hogyan kell bevallani és elszámolni a személyi jövedelemadót? 5. Milyen adatokra, illetve nyilatkozatokra van szükség ahhoz, hogy Magyarországon hivatalosan lekönyvelhető legyen a külföldi versenyzők személyi jövedelemadója? Előre is köszönöm segítségüket.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Figyelem! Bezárás

Kedves Előfizetőnk! A Kérdések és válaszok menüpont alatt egyszerre 100 db kérdés megfigyelésére van lehetőség. Ön elérte ezt a határt, így újabb kérdés követését úgy tudja beállítani, ha a korábbiakból töröl. A törléssel csak a saját megfigyelését törli, a kérdéseket természetesen továbbra is megtalálja az oldalon.

Kérjük, várjon! Kérjük, várjon!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
VIDEÓ
2024 March
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31