308 találat a(z) társasház cimkére
Társasház adóbevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem, hogy ötlakásos társasháznak, ha semmilyen gazdasági tevékenysége nincsen, szükséges-e, hogy bevallást adjon be egy évben egyszer a NAV felé? Kérem, hogy tájékoztasson, milyen esetben, és mikor kell adózzon és bevallást beadjon. Előre is köszönöm. Arra is választ kérnék, hogy ha van adószám, akkor azt milyen módon lehet visszaadni? Előre is köszönöm.
Lakásbérbeadás – így számolhatók el a felújítási költségek
Cikk
Társasházban lévő – kizárólag bérbeadásra hasznosított – lakás tételes költségelszámolásakor egy összegben elszámolható-e a társasház adott lakásra jutó felújítási költsége (tető-, víz-, csatorna-, kéményfelújítás)? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó válaszolt.
Mikor kettős a társasház könyvvezetése, és mikor nem?
Cikk
Társasházunk több mint 500 albetétes. Az éves közösköltség-előírás meghaladja az 50 millió forintot. Közös terület bérbeadásából nincs bevételünk. Kérdésem: kötelező-e a kettős könyvvezetés. Olvasónk kérdésére Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszol.
Társasház kettős könyvvezetése
Kérdés
Társasházunk több mint 500 albetétes. Az éves közösköltség-előírás meghaladja az 50 millió forintot. Közös terület bérbeadásából nincs bevételünk. Kérdésem:kötelező-e a kettős könyvvezetés?
Katás vállalkozó számláját befogadó vállalkozás adatszolgáltatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A katás vállalkozó számláját befogadó vállalkozásoknak a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatniuk az állami adóhatóság részére. Mi a teendője egy olyan társasháznak, amelynek nincs adószáma, ám a közös képviselője a társasház részére a közös képviselet díjáról katás számlát bocsát ki, és éves szinten ez az egymillió forintot meghaladja? Köszönettel: Farkas Beáta
Követelések
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakásszövetkezet, társasház lakástakarék-pénztári befizetései, azok kamatai és állami támogatása az év végén megküldött egyenleg alapján a mérlegben a követelések között kell, hogy szerepeljen (a lejárati év 5 év)? Egyszeres könyvvezetésűek. Válaszát előre is köszönöm szépen! Reményik Anikó
5 százalékos áfa – új lakás, átépített garázs
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari cég lakásépítéssel foglalkozik, három-négylakásos házakat építenek. A vevővel 2015-ben kötött adásvételi szerződést társasházi lakásokra, garázsra. Bruttó vételárban állapodtak meg. A vevő 2015-ben előlegeket fizetett 27 százalékos áfával. A végszámlát 2016-ban állította ki az eladó (a fennmaradó összeget 5 százalékos áfával), mivel banki hitellel teljesítette a végszámlát a vevő. A tulajdoni lapon és a társasház alapító okiratában garázs és lakás szerepel. Az építési engedélyben viszont benne van, hogy engedélyezik a későbbiekben a garázs tartós tartózkodásra alkalmas helyiséggé átalakítását. Ez így is történt. Birtokba adáskor konyha-étkezőként funkcionált. A kérdésem, hogy a végszámlában garázsként (vételárat arányosítva) kell számlázni 27 százalékos áfával, vagy lakásként 5 százalékos áfával, ahogy ki lett állítva a végszámla? A válaszát előre is köszönöm. Nagyné V. E. Betti
Így is lehet tőkét emelni: na, de minek számít egy félkész ingatlan?
Cikk
Befejezetlen ingatlant apportálva emelt egy társaság tőkét, a számviteli elszámolás során viszont számos kérdés merült fel. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
5 vagy 27 százalék áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély kétlakásos lakóingatlan építésének teljes kivitelezésével bíz meg egy erre szakosodott céget. A két lakás hasznos alapterülete nem haladná meg a 150 négyzetméteres küszöbértéket. Az épülettel egybeépítve, mindkét lakáshoz tartozik még garázs és pinceszint, ami tudomásunk szerint nem tartozik bele a hasznos alapterületbe. Milyen áfatartalommal kell kalkulálni a szerződés megkötésekor? Külön kell-e kezelni a lakás és a garázs-, illetve pinceszint kivitelezését, vagy az egész kivitelezés 5 százalékos áfatartalommal köthető meg a szerződés? Köszönöm!
Generálkivitelezés 5 százalékos áfa
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Generálkivitelezőként építünk egy négylakásos társasházat (150 négyzetméter alatt vannak darabonként, magánszemély a megrendelő), a lakásokhoz egy-egy garázs is tartozik. A szerződés megkötésekor nem bontottuk meg a lakás, illetve a garázs értékét. Ha most számláznánk az ügyfél részére, akkor az egész ügyletre vonatkozik az 5 százalékos áfa, vagy mégiscsak szükséges valamilyen megbontás a garázs miatt? Továbbá Önök szerint a beépített hűtőt, elszívót, sütőt is lehet 5 százalékkal továbbszámlázni, mert az is a kulcsrakész lakás kapcsolódó költsége? Köszönettel, Szentesi Péter
Apport és a többi
Kérdés
Kedves Kollégák! Segítséget szeretnék kérni, mivel már annyira belekeveredtem a dolgokba, hogy nem látom a kiutat. Adott egy társaság. Tőkeemelés történt, az egyik tag apportként bevitt egy ingatlant, rajta egy 30 százalékos készültségi fokban lévő társasházzal. A társaság célja, hogy befejezi az ingatlant, és eladja, illetve amit nem tud értékesíteni, azt bérbe adja. A társaságot bejelentettem áfa alá ingatlanértékesítés és bérbeadás tekintetében. Kérdéseim: 1. Az apport ebben az esetben minek minősül? Készlet? Befejezetlen beruházás? Félkész termék? 2. Ha értékesítjük, akkor mi lesz az apporttal? Jegyzett tőke? 3. Mivel bejelentkeztem az áfa alá, így a beruházási számlákból visszakérem az áfát. Viszont vannak saját embereim, akik ezen az építkezésen dolgoznak. Aktivált saját teljesítmény? Köszönöm szépen a segítséget: Anna
Társasháztól levont forrásadó könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társasházunk ingatlanbérleti díjat számláz egy telefontársaság felé. A bérleti díjról számlát állítunk ki, mely a bruttó összeget tartalmazza. A telefontársaság a forrásadót levonja és a nettó összeget utalja át. A társasház egyszeres könyvelést vezet. Kérdésünk, hogyan könyveljük a bruttó összeget tartalmazó számlát és a telefontársaság által levont forrásadót, mivel a nettó összeg érkezik be a bankszámlára, a kimenő számlák így kiegyenlítetlenek maradnak. Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Fordított adózás építésiengedély-köteles tevékenységnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény értelmében, ha egy társasház építésénél, mely építésiengedély-köteles – a mentestől eltérő áfaalanyiságot választott kft. ingatlan-bérbeadás és értékesítés esetére – a munkadíj fordított adózás alá esik. A kérdésem az, hogy meddig? Mivel a használatbavételi engedélyt egy társasház esetén megadják egy lakás elkészülte után, de mi van a többi lakás esetében, ahol a használatbavételi után festenek, burkolnak vagy bármi mást csinálnak, például válaszfalat húznak fel? Szóval meddig fordított áfás a munkadíj? Végig, a társasház teljes befejezéséig, vagy a használatba vételi engedélyig, amikorig viszont messze nem készül el az összes lakás? Válaszát előre is megköszönve.
Áfa-visszatérítés új lakás építésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 16/2016. kormányrendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdés megválaszolásában kérem segítségét. Háromlakásos ház önerős építéséről van szó (tehát nem kulcsrakész ház vállalkozó általi felépítéséről). A ház egyik lakása a szülőé, a két másik lakás a két felnőtt gyermek és házastársaik külön tulajdona (az építkezés kezdetekor a szülő volt a tulaj és az építtető is, később ajándékozási szerződéssel a gyerekek és házastársaik is tulajdonjogot szereztek, ezáltal az építtetők köre is kiegészült velük). Készültségi fok 100 százalékos. Minden számla 2014-2015-ös teljesítésű és fizetési határidejű, ki is vannak fizetve (a garanciális visszatartás kivételével). A ház előzetes alapító okiratát a földhivatalhoz benyújtották, társasházzá csak akkor alakulhatnak, ha már a használatba vételt is bejelentették. Ez még nem történt meg. A szülő és a felnőtt gyermekek most áfa-visszatérítést igényelnek a fenti tényállás alapján, lakásonként külön-külön (a jogosultságuk minden szempontból fennáll). A bank szerint az építtetők nem igényelhetnek vissza áfát, mert az építési engedély "háromlakásos társasház építésére szól". Ám az építési engedélyben ez áll: „"héromlakásos lakóépület”. Eközben a hivatkozott rendelet 69. § (1) pontja a „ lakás” szót használja. Az igénylők lakásonként igényelnék vissza az áfát. Kérdés: mivel a kormányrendelet nem használja az áfa-visszatérítés tárgyában sem az építési engedély, sem a „társasház” szót, jogszerűen jár-e el a bank a visszautasítással? Köszönettel.
Csok a készültségi fok függvényében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 16/2016. kormányrendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdés megválaszolásában kérem segítségét. Háromlakásos ház önerős építéséről van szó (tehát nem kulcsrakész ház vállalkozó általi felépítéséről). A ház egyik lakása a szülőé, a két másik lakás a két felnőtt gyermek és házastársaik külön tulajdona (az építkezés kezdetekor a szülő volt a tulaj és az építtető is, később ajándékozási szerződéssel a gyerekek és házastársaik is tulajdonjogot szereztek, ezáltal az építtetők köre is kiegészült velük). Készültségi fok 100 százalék. Minden számla 2014-2015-ös teljesítésű és fizetési határidejű, ki is vannak fizetve (a garanciális visszatartás kivételével). A ház előzetes alapító okiratát a földhivatalhoz benyújtották, társasházzá csak akkor alakulhatnak, ha már a használatba vételt is bejelentették. Ez még nem történt meg. A felnőtt gyermekek most csok-ot igényelnek a fenti tényállás alapján (a jogosultságuk minden szempontból fennáll). Csok a készültségi fok függvényében: A bank a csok engedélyezéséhez a 100 százalékos készültségi fokra hivatkozva azt várja el, hogy az igénybenyújtás utáni fizetési határidejű számlákat mutasson be az igénylő, minimum a csok-nak megfelelő nettó értékben. A 16/2016. számú kormányrendelet 44. § (3), 47. § (1), (3) és (4) pontja nem ír elő ilyen feltételt, s más pontjai sem. Kérdés: kiolvasható-e a hivatkozott jogszabályból a bank által elvárt feltétel? Ha nem, akkor a bank támaszthat-e szigorúbb feltételt a jogszabályban írtnál? Köszönettel
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
