Csok a készültségi fok függvényében

Tisztelt Szakértő! A 16/2016. kormányrendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdés megválaszolásában kérem segítségét. Háromlakásos ház önerős építéséről van szó (tehát nem kulcsrakész ház vállalkozó általi felépítéséről). A ház egyik lakása a szülőé, a két másik lakás a két felnőtt gyermek és házastársaik külön tulajdona (az építkezés kezdetekor a szülő volt a tulaj és az építtető is, később ajándékozási szerződéssel a gyerekek és házastársaik is tulajdonjogot szereztek, ezáltal az építtetők köre is kiegészült velük). Készültségi fok 100 százalék. Minden számla 2014-2015-ös teljesítésű és fizetési határidejű, ki is vannak fizetve (a garanciális visszatartás kivételével). A ház előzetes alapító okiratát a földhivatalhoz benyújtották, társasházzá csak akkor alakulhatnak, ha már a használatba vételt is bejelentették. Ez még nem történt meg. A felnőtt gyermekek most csok-ot igényelnek a fenti tényállás alapján (a jogosultságuk minden szempontból fennáll). Csok a készültségi fok függvényében: A bank a csok engedélyezéséhez a 100 százalékos készültségi fokra hivatkozva azt várja el, hogy az igénybenyújtás utáni fizetési határidejű számlákat mutasson be az igénylő, minimum a csok-nak megfelelő nettó értékben. A 16/2016. számú kormányrendelet 44. § (3), 47. § (1), (3) és (4) pontja nem ír elő ilyen feltételt, s más pontjai sem. Kérdés: kiolvasható-e a hivatkozott jogszabályból a bank által elvárt feltétel? Ha nem, akkor a bank támaszthat-e szigorúbb feltételt a jogszabályban írtnál? Köszönettel