667 találat a(z) ingatlan-bérbeadás cimkére

Ingatlan-bérbeadás ehója Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant ad bérbe cégünknek. Negyedévente számláz, a teljesítés: 2017.12.31., áfás számlát állít ki. A számla kifizetése 2018-ban történt meg. Ezzel a számlával átlépné az egymilliós jövedelemküszöböt. Az ehót ebben az esetben meg kell fizetnie, vagy már a 2018-as évre vonatkozó szabály lép életbe, azaz nem kell csak szja-t fizetni? A kifizetőnek le kell-e vonni a számla kifizetésekor a bérbeadótól az ehót? Köszönettel.

Ingatlan-bérbeadásból származó bevétel meghatározása Cikk

A cég tulajdonosának lakásában működik a vállalkozás, amely bérleti díjat fizet az ingatlanhasználatért, továbbá rezsiköltséget is térít. hogyan kell a magánszemélynek ez után adóznia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Külföldi magánszemély ingatlan-bérbeadása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Külföldi, német állampolgárnak magyaroszági háza van, melyet szeretne bérbe adni, ő Németországban lakik, a magyarországi címre ideglenesen van bejelentkezve. Kérdésem, hogy kell-e neki adószámot kiváltani a bérbeadáshoz, illetve, ha a bérlő magyar egyéni vállalkozó, akkor az adóelőleget kinek kell fizetnie (úgy tudom, a vállalkozónak kell fizetni)? Válaszukat előre is köszönöm!

Alanyi mentesség értékhatáránál figyelembe veendő bevételek Kérdés

Az alanyi mentesség értékhatárának számításakor figyelembe kell venni az adómentes ingatlan-bérbeadásból származó bevételt?

Bejelentés, adózás Kérdés

Egy belterületi társasházi apartmanházban van egy nyaralóként üzemelõ üdülõingatlan, amit szeretnék magánszemélyként hasznosítani. Lehetõség van január elejétõl hosszú távra, 90 napot meghaladóan kiadni egy cégnek, amely számlát kér, majd pedig az igényeknek megfelelõen rövidebb távra, később pedig – ha lenne rá mód – ismét hosszabb távra hasznosítanánk. Egy éven belül ugyanazt az ingatlant különbözõképpen hasznosítanám. Az önkormányzat felé történõ bejelentkezést külön intézném Az világos számomra, hogy a szálláshely-szolgáltatás a 90 napot nem haladhatja meg, így az elsõ idõszak biztos, hogy bérleti idõszak lesz. Kérdésem az lenne, hogyan kell bejelenteni a tevékenységet a NAV-hoz? Mindkét tevékenységet be kell jelentenem egyszerre – egyéb ingatlan-bérbeadásként, egyéb szálláshely-szolgáltatásként –, vagy lehetõség van arra, hogy elõször az egyéb ingatlan-bérbeadási tevékenységet jelentem be, majd pedig, ha ténylegesen létrejön a rövidebb távú "bérbeadás", akkor szálláshely-szolgáltatással egészítem ki? Vagy az utóbbi esetben a bérbeadás törlõdik, és csak a szálláshely-szolgáltatás marad, majd, amikor hosszabb távra sikerül kiadni, akkor ismét bejelenteni a bérbadást? Miután ugyanazon ingatlanról van szó, lehet-e éven belül ezt a két tevékenységet felváltva végezni, és akkor hogyan kell bejelenteni? Hogyan mûködik ez? Az biztos, hogy alanyi mentességet választok (az ingatlan-bérbeadás amúgy is mentes). Választhatom-e éven belül ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan a bérleti tevékenységhez kapcsolódóan a tételes költségelszámolást és a szálláshely-szolgáltatásra pedig az átalányadózást? Úgy gondoltam, hogy elsõ lépésben bejelentkezem az ingatlan-bérbeadási tevékenységre, mert az önkormányzatnál még nem tudtam elindulni, és majd, amikor az önkormányzati bejelentésem is elkészült, és rendben van minden, akkor pedig bejelenteném a szálláshely-szolgáltatást. Tudom, hogy itt nincs arányosítás, az éves díjat kifizetem, függetlenül attól, hogy hány hónapig végzem ezt a tevékenységet.

Ingatlan-bérbeadásból származó bevétel meghatározása Kérdés

A cég tulajdonosának (magánszemély) lakcíme (lakóhelye) a cég telephelyéül is szolgál. A cég ténylegesen is ott végzi a tevékenységét, illetve a magánszemély is ott lakik. A cég a magánszemélynek bérleti díjat fizet, levonva az szja-t, beállítva a '08-as bevallásba. Ha a használattal arányos rezsidíjakat is megtérítené a cég a magánszemélynek, akkor az is ugyanúgy adózna, mint a bérleti díj, és a magánszemély jövedelmének számítana, vagy nem, tekintve, hogy utána azt az összeget a magánszemély is továbbutalja a szolgáltatónak (például Elmű stb.)? Ha mégis bevétel származna ebből, akkor jobban járna a magánszemély a tételes költségelszámolással, amikor a bérleti díj adóalapjáról nyilatkozik? Ebben az esetben is arányosan kellene megállapítani az adott havi költségeket, amelyeket a bruttó bérleti díjból le lehet vonni, vagy a teljes rezsiköltséget figyelembe veheti az adóalap megállapításánál? A magánszemély nem számlaképes, a bérleti díj havonta számfejtésre kerül, mely nettó összeget a cég utalással fizeti meg a magánszemélynek.

Áfa beruházás esetén Kérdés

Tisztelt Tanácsadó! A következő problémával keresem meg Önöket. Egy kft. egyik tagjának van egy nem lakóingatlan épülete (nyaraló), melyet részlegesen bérbe ad a kft.-nek. Kétszintes, az alsó szintet adja ki raktározási és iroda célra. A kft. felújítaná a teljes épületet, melynek keretében a saját igényei szerint alakítja az alsó szintet. Nyilván nem számolhatja el költségként, és az áfát sem igényelheti vissza az egész után, csak az általa használt rész után. Abban szeretnék tanácsot kérni, hogy ez esetben hogyan számoljon el a magánszeméllyel: 1. elvégzi a munkát és négyzetméterarányos módon kiszámlázza a beruházás magánszemélyre eső részét vagy: 2. arányosan számolja el az áfát, de akkor mi van a nettó értékkel, azt sem szabadna elszámolni a költségként, ezért ezt nem tartom jó megoldásnak, 3. egyéb módon (válasz Önöktől)? A beruházásra eső visszaigényelhető adót a százalékos megosztás miatt nem állítanánk most be a visszaigénylésbe, hanem csak, ha az aktiválás megtörténik. De azt nem tudom, hogy a 365 napos áfacsúsztatás (ameddig beállíthatom az áfát későbbi bevallásba) erre is vonatkozik-e. Illetve kell-e csúsztatnom, vagy beállíthatom-e a soron következő bevallásba? Köszönettel!

Sokat spórolhatnak jövőre az ingatlan-bérbeadók Cikk

Jelentős adminisztrációcsökkentéssel és pénzmegtakarítással számolhatnak jövőre a bérbeadók. A hosszú távú lakáskiadóknak mindössze 15 százalék szja-t kell fizetniük, a rövidtávú bérbeadók (például az airbnb-zők) már három lakásra is választhatják a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási módot, a tételes átalányadót – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Ingatlan-bérbeadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlan-bérbeadást (állattartó telep) áfásan számláz minden hónapban egy másik vállalkozás számára. A NAV honlapján lévő lekérdezés alapján nincs bejelentve, hogy a kft. korábban élt a választási lehetőségével, és ezért számlázza áfásan az ingatlan-bérbeadást. Mivel az ingatlan-bérbeadás a törvény szerint áfamentes tevékenység, emiatt az elmúlt 5 évben helytelenül kiállított számlák helyesbítését tervezzük. Hogyan kell helyesen eljárni a helyesbítő számlák miatti áfakülönbözettel? Melyik havi áfabevallásban kell szerepeltetni a helyesbítő számlákat, és visszaigényelni a tévesen befizetett áfa összegét? Köszönöm válaszát!

Idegen ingatlanon végzett beruházás Kérdés

Röviden összefoglalom a problémakört. Van egy egyházi szervezet, amely alapított egy nonprofit kft.-t (nem közhasznú), ő a 100 százalékos tulajdonosa. Az egyházi szervezetnek van egy ingatlana – nem lakóingatlan – a belvárosban, a telek többszáz milliót ér könyv szerint is, a felépítmény rossz állapotban van, kb. 1600-1700 négyzetméter összterületű, az értéke jelentős. Született egy üzemeltetési szerződés 2014-ben arra, hogy a kft. üzemelteti ezt az ingatlant, ennek keretében felújítja az épületet, erre az egyházi szervezet ad forrást. A kft. már bejelentkezett az ingatlan-bérbeadás tekintetében az áfa alá, így vissza tudja igényelni az áfát. Ha elkészül, akkor a kft. bérbe fogja adni. A probléma számomra: A Kft. idegen ingatlanon végez beruházást, ezt nyilván aktiválhatja. Azt gondolom, hogy az nem okoz gondot, ha nem kerül a felépítmény a kft. tulajdonába. Mivel terv szerint még akár évtizedekig üzemeltetni fogja, ezért meg fog térülni a beruházás. Ugye ezt jól gondolom, itt nincs más, amire figyelni kell? De mi a helyzet az egyházi szervezet nyilvántartásával? Az épületérték nyilván változni fog, mert átépítik és felújítják az épületet. Viszont a szervezet könyveiben ebből semmi sem fog megjelenni. Piaci értéken nem akarjuk nyilvántartani, azaz értékelési tartalékot nem akarunk képezni. Van-e valamilyen teendőnk az egyházi szervezetnél? Nagyon köszönöm a tanácsát!

Lakókocsi bérbeadása Olaszországban Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó szálláshelykiadással szeretne foglalkozni úgy, hogy Olaszországba telepített lakókocsikat lehetne nyaralás céljából, heti turnusokban kibérelni. A megszerezhető összes bevétel az alanyi mentesség korlátja alatt tud maradni! Kérdésem, hogy Magyarországon kell adóznia vagy Olaszországban? Vagy esetleg mindkét országban? Hol lehetne tájékozódni arról teljeskörűen, hogy ilyen esetben milyen adózási és regisztrációs szabályoknak kell megfelelni? Segítségét előre is köszönöm!

Áfásból áfamentesbe jelentkezés ingatlan-bérbeadáskor Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2011. évben vett egy ingatlant bérbeadási célból. Akkor levonta az ingatlan áfáját, valamint élt az áfatörvény 88. § (1) b) bekezdés lehetőségével, és bejelentkezett ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan áfakörbe. Most év végén visszalépne áfamentesbe, azonban annyi áfa befizetése a 6 év során nem keletkezett az ingatlan-bérbeadásból, mint amennyit az elején levont az ingatlan vásárlásakor. Mi lenne az átjelentkezés következménye? Ismereteim szerint csak olyan áfa vonható le, ami később áfabefizetéssel párosul, emiatt úgy vélem, hogy ez az átjelentkezés jelentős áfafizetési kötelezettséggel párosulna. A következő variációk lehetségesek számomra, kérem jelölje meg, hogy melyik lehetséges: – Nem jár áfafizetési kötelezettséggel az átjelentkezés. – Az elején levont áfa és a 6 év során befizetett áfa különbözetét szükséges befizetni az államkasszába. – A teljes elején levont áfát szükséges befizetni az államkasszába. Számomra a második variáció lenne logikus, bár az is kérdés számomra, hogy egyáltalán egy ilyen átjelentkezésre megvan-e a jogosultsága ilyen helyzetben. További kérdésem, hogy ha áfafizetési kötelezettséggel járna ez az eset (átjelentkezés), akkor létezik-e elévülés, vagy akár 20 év után is meg kell fizetni az áfát az átjelentkezéskor? Válaszát előre is köszönöm!

Magánszemély ingatlan-bérbeadási bevételének megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ingatlan tulajdonosa megoszthatja-e az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét egy nem tulajdonos magánszeméllyel? Mármint meghatározhatja-e, hogy az ingatlan 50 százalékát a tulajdonos adja ki, a másik 50 százalékát a nem tulajdonos magánszemély (cserébe azért, hogy a nem tulajdonos személy keresi a bérlőket)? Köszönöm szépen a segítséget előre is.

Lakás használata telephelyként Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonában lévő ingatlan egy részét használja a vállalkozása, ahol többségi befolyással rendelkezik. Ez így kapcsolt vállalkozásnak minősül, azaz piaci ár alatt nem adhatja bérbe. Vagyis nem adhatná díjmentesen bérbe a cégének (kft.-nek) az irodát? És ha veszteséges a cég, és nem tudja kitermelni a bérleti díjat? Milyen következményei lehetnek ennek? Köszönöm!

Ingatlan-bérbeadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha ingatlan-bérbeadásra nem választunk áfásságot a cégünkben, akkor a nagyobb értékű beruházási/átalakítási/felújítási munkák áfáját sem vonhatjuk le? Semmit, ami az ingatlan átépítéséhez vagy állagmegóvásához tartozik? Válaszát köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 October
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink