667 találat a(z) ingatlan-bérbeadás cimkére
Egyéni vállalkozó – lakóingatlan bérbeadása magánszemélyként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként, evásként és általános szabályok szerinti áfaalanyként végzem a tevékenységemet. Kizárólagos tulajdonomban van egy lakóingatlan, amely semmilyen módon nem kapcsolódik a gazdasági tevékenységemhez, azaz azt magánszemélyként tulajdonlom, és magánszemélyként adom bérbe hosszú távra. Az ingatlan új építésű, ennek megfelelően számos költségszámla keletkezett a kivitelezés befejezése, és az ingatlan berendezése kapcsán. Kérdéseim a következők: – A hosszú távú lakáskiadáshoz (nem szálláshely-szolgáltatás!) ki kell-e váltanom adószámot? – Ha ki is kell váltanom adószámot, az automatikusan azt jelenti-e, hogy számlát kell kiállítanom, illetve azt áfával terhelten kell-e megtennem? – Amennyiben adószámot kell kiváltanom, akkor különadózó jövedelemnek fog-e számítani az elért jövedelem? – Hogyan, milyen jogszabályi rendelkezéseknek megfelelőn számolhatok el költséget a bérleti díjjal szemben (például ingatlan-értékcsökkenés, illetve meghatározható-e egzakt módon, hogy mi számít amortizálandó tárgyi eszköznek, és mi kisértékűnek)? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Magánszemély ingatlan-bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó saját tulajdonú lakását kiadja albérletbe, és egy másik városban ő kibérel egy albérletet.. Első kérdésem: jól gondolom-e, hogy ez önálló tevékenységből származó bevétele lesz, azaz nem kell a katás bevételébe beleszámolni? Másik kérdésem az, hogy ha az önálló tevékenységből származó jövedelemére a tételes adózást választja, akkor a költségei között elszámolhatja-e az egy másik városban általa kibérelt albérlet díját?
Céges ingatlan használata
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Adott egy nemrég alakult kft., amelybe a cég tulajdonosainak egyike apportált egy ingatlant. Az ingatlan régebben a kft. jelenlegi munkaviszonyos ügyvezetőjének tulajdona volt, aki mindig is az ingatlanban lakott. Más bejelentett lakcíme/tartózkodási helye nincs. (Rokoni kapcsolat van a cég tulajdonosával.) Kérdésem: a cég milyen jogcímen biztosíthat lehetőséget a munkaviszonyos ügyvezetőnek az ingatlanban lakásra, és ez milyen közterhekkel jár? A cég tevékenységei között szerepel az ingatlan-bérbeadás is, amelyet nem tett áfássá. Válaszukat köszönöm!
Ingatlan bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem áfás egyéni vállalkozó, ingatlan-bérbeadással szeretne foglalkozni mint magánszemély. Kérdésem: a bérbeadást tudjuk-e magánszemélyes bevételként kezelni 10%-os költséghányad igénybevételével? Köszönöm.
Közvetített szolgáltatás
Kérdés
Kedves Szakértő! Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, melyhez kapcsolódóan közüzemi számlákat (gáz, víz, villany, biztosítás stb.) számlázunk tovább bérlőink felé. A szolgáltató által kibocsátott számlában vannak ún. adóalapon kívüli tételek. (Ilyen például az áramszámlában a szénipari szerk.átalakítási támogatás.) Ezekben az esetekben is osztja a főtevékenység adómértékét, vagyis 27%-os áfával kell továbbszámlázni? Válaszát előre is köszönöm!
Alanyi mentes határ átlépése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes vállalkozás ingatlant is ad bérbe. Az adótörvényeket tanulmányozva most vette észre, hogy az ingatlan-bérbeadás bevétele akkor is beleszámít az alanyi mentes bevételi határba, ha az adóalany nem választotta az áfafizetést az ingatlan bérbeadására. Így kiderült, hogy mintegy két éve a vállalkozás túllépte az alanyi mentes határt. Mi ilyenkor a tennivaló? 1.) Bejelenti az alanyi mentes határ túllépését visszamenőleg? (nyilván a bejelentéssel késedelemben lesz a vállalkozás.) 2.) A túllépés kezdetétől felszámítja az áfát és bevallja? Főszabályként negyedéves bevalló lesz? (Nem tartozik az áfatörvény 3.1.9., 3.1.10., 3.1.11. és 3.1.13. pontjaiban meghatározott adózói körbe.) Hogyan kell eljárni, a bevételből "visszafelé" kell számolni az áfát, tehát, ha volt 100 forint bevétel, akkor 78,74 a nettó plusz 21,26 forint áfát vall be? Ha valaki számlát kért, akkor javított számlát küld a vállalkozás, az eredeti számlán szereplő összeget tekint(het)i bruttó összegnek? Kell mindenkinek javító számlát küldeni? Jellemzően 1000-12 000 forintos tételekről van szó, sok kis összegű számláról. 3.) Az áfalevonás jogát mikortól érvényesítheti? Az áfakötelessé válás első napjától, tehát a kb. két évvel korábbi időponttól? Köszönöm a válaszát!
Ingatlan-bérbeadás, majd értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2016. decemberi dátummal (adásvételi dátuma) ingatlant értékesít. A vevő – hitel miatt – 2017. márciusban egyenlíti ki a vételárat. Melyik időpont a tulajdonszerzés időpontja? Melyik szja-bevallásban kell szerepeltetni a jövedelemszerzést? A másik kérdés, ami felmerült az ügyfél részéről, hogy az értékesítés előtt bérbe adta az ingatlant a későbbi vevőnek, és az évek során kifizetett bérleti díjat beszámította a vételárba. Az eladó "állítja", hogy neki visszajár a korábban befizetett eho és szja a bérbeadás után, szerintem viszont nem. Várom a tisztelt szakértő válaszát! Köszönöm!
Ingatlan-bérbeadás – áfa
Kérdés
Ingatlan-bérbeadás tevékenységet folytató, adószámos magánszemély – aki nem egyéni vállalkozó – bejelentkezett áfakörbe. Használt ingatlant kíván vásárolni bérbeadási céllal, egy olyan társaságtól, amely az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjai alá tartozó régi ingatlanok és építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlanok értékesítésére adókötelezettséget választott. Kérdés: az adószámos, áfakörbe tartozó magánszemély jogosult-e a bérbeadási céllal megvásárolandó ingatlant a fordított áfa szabályai alkalmazásával megvásárolni, és az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? Figyelemmel az áfatörvény 142. paragrafusában foglaltakra is, mely szerint az adó megfizetésére nem az értékesítő, hanem a termék, vagyis az ingatlan beszerzője kötelezett (fordított adózás). Az áfa örvény 142. § (3) bekezdésében foglalt alábbi feltételeknek együttesen kell fennállniuk: – az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, és – egyikének se legyen olyan, az áfatörvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Tehát, amennyiben az adóalany a régi ingatlan, illetve az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése esetében adókötelezettséget választott, és a 142. § (3) bekezdésében foglalt feltételek is teljesülnek, úgy az ingatlanértékesítésről a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítania a számlát az áfatörvény 142. § (1) bekezdésének e) pontja szerint.
Egyéb szálláshely-szolgáltatás – átalányadózás
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez. Saját tulajdonú ingatlan bérbeadásából is származik bevétele. Ez esetben a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg. Emellett egyéni vállalkozó is. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta. Az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetében választhatja-e 2018. évre az átalány szerinti adózást? Az alanyi mentes értékhatárba mindhárom tevékenység bevétele beleszámít?
Alanyi áfamentes értékhatár számítása katásnál
Kérdés
Tisztelt szakértő! Katás egyéni vállalkozóként alanyi áfamentes adóalanyként végzem a tevékenységemet. Ugyanakkor magánszemélyként végzett tevékenységem az ingatlan-bérbeadás. Tudomásom szerint az alanyi mentes értékhatár számításakor az ingatlan-bérbeadást is bele kell számítani a bevétel összegébe, annak ellenére, hogy az eltérő választás híján alapból áfamentes tevékenység. Kérdésem, hogy annak meghatározásakor, hogy jogosult vagyok-e az alanyi áfamentesség választására, az egyéni vállalkozóként realizált bevételemhez (ami egyébként az értékhatár meghaladása esetén áfaköteles tevékenység lenne) hozzá kell-e adni a magánszemélyként folytatott ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevételemet? A katára jogosultság szempontjából gondolom, nem számít bele az ingatlan-bérbeadás a katás bevételbe, mivel ez a tevékenység katásként nem is folytatható. De az alanyi áfamentesség szempontjából nézve ebben nem vagyok biztos. Válaszát előre is köszönöm.
Haszonélvező ingatlant ad bérbe megosztva II.
Kérdés
Megkérdeztem jogászokat, és véleményük szerint a haszonélvező a haszonélvezeti joga időtartama alatt ingyenesen vagy ellenérték fejében átengedheti a hasznosítás jogát harmadik személynek. Így a fiúnak lenne olyan joga, amely megalapozná, hogy bérbe adja az ingatlant, vagy annak egy részét (különösen, mivel erről írásban megállapodott az apjával). Azért gondoltam fontosnak megemlíteni a két fél között a rokonságot, mert ebben az esetben az egyenesági rokonság miatt nem merül fel illeték fizetése az ajándékozással szerzett bérleti jog tekintetében. Egyébként a fiú haszonélvezetének az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése azért nem jön szóba, mint lehetőség, mert az ingatlan tulajdonosa (velük rokonságban nem álló személy) ehhez nem járul hozzá. Ezekre tekintettel úgy gondolom, a kérdésemnek van jogalapja.
Ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Egy őstermelő tulajdonában álló szántóterületet az önkormányzat átminősít gazdasági területté. Ezt az ingatlant az őstermelő mint magánszemély szeretné kiadni bérbe egy cég részére (amely kamionokat fog rajta parkoltatni). Kérdésem, hogy mint magánszemély kiadhatja-e a területet, mely után bérleti díjat kap (szja 15 %)? Az önkormányzat szerint ez a tevékenység nem végezhető adószámos magánszemélyként.
Ingatlan-bérbeadás tételes költségelszámolása nem teljes adóév esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy ha az ingatlan-bérbeadó tételes költségelszámolást választ, akkor a nem teljes adóévi bevételekkel szemben milyen arányban vehetők figyelembe a költségek? Példa: egy ingatlan bérleti szerződése véget ér március végével, és július 1-jétől lesz ismét kiadva. A költségek elszámolásakor a ki nem adott időszakra is elszámolhatók a költségek, vagy csak a 9 hónapra, amikor ténylegesen ki volt adva az ingatlan (az ingatlanra 2 százalékos értékcsökkenés, a tárgyi eszközökre 14,5 százalékos értékcsökkenés, közös költség, némi rezsi, amit az üres időszak alatt is fizetni kell a tulajdonosnak)? Másik kérdés, hogy ha közvetítő számlát szeretnék elszámolni, mondjuk a fenti példa esetében, amikor is a közvetítő 1 évre garantálja a bérlőt, akkor a közvetítői díj az adóévben teljes összegben számolható el, vagy el kell osztani 07-12. havi időszakra és a következő adóévre 01-06. hó közötti időszakra? Válaszukat előre is köszönöm!
Katás egyéni vállalkozó saját tulajdonú ingatlanjának bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó (kereskedő) a saját tulajdonú ingatlanát, mint katás nem adhatja ki, de vajon a katás egyéni vállalkozása mellett kiadhatja-e azt, mint adószámos magánszemély? Köszöntettel: Hortobágyiné
Ingatlanon végzett beruházás áfalevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság üdülőingatlant vásárolt a hozzá tartozó beépítetlen területtel együtt. Az értékesítő áfamentesen számlázott. A társaság az ingatlan-bérbeadás tekintetében lakás és nem lakás esetében is bejelentkezett az áfa alá (az eladás tekintetében maradt áfamentes). Az ingatlant ez évtől bérbe adja a cég, de a bérbeadáshoz kisebb felújításra is szükség lesz. Kérdésem, hogy a felújítási számlák áfatartalmát levonásba helyezhetem-e, hiszen áfásan ad bérbe a társaság, illetve jól gondolom-e, hogy ha a társaság értékesítené az ingatlant, akkor áfamentesen tenné meg, és a felújítási költségek áfáját arányosítani kellene a 240 hónapból megmaradt időszak arányában?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
