404 találat a(z) arányosítás cimkére
Áfa-arányosítás civil szervezeteknél
Kérdés
Civil szervezet áfalevonásra jogosító cél szerinti tevékenységet végez (könyvtári szolgáltatás) és ebből származik áfaköteles bevétele. Ez a bevétele nem fedezi a könyvtár teljes fenntartási költségét, ezért azt más forrásokból egészíti ki. Ilyenek: a) az alapítók alapításkor nyújtott vagyoni hozzájárulása; b) az egyesület tagjai által fizetett tagdíj; c) más civil szervezettől pályázat útján kapott vissza nem térítendő támogatás; d) adományok. Kérdés, hogy a könyvtári működéshez igénybe vett termékek, szolgáltatások áfája teljes egészében levonható, vagy azt arányosítani kell a fenti egyéb forrássokkal, és ha igen, a)-tól d)-ig mely bevételek számítanak bele az arányosításba?
Nyílt végű lízing 14. §
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az oldalon több cikkben is megjelent az az álláspontjuk, hogy nyílt végű lízing esetén a magánhasználatra jutó áfa nem vonható le. Szándékosan vagy nem szándékosan, de senki nem vesz tudomást az áfatörvény 14. § -áról, ami kimondja, hogy a magánhasználat az adóköteles szolgáltatásnyújtás. Kérdésem tehát, ha a vállalkozás adóköteles tevékenységet folytat, a magánhasználat a 14. § alapján adóköteles, akkor mi az arányosítás tárgya? Köszönettel.
Áfaarányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. által üzemeltetett sportlétesítmény költségeinek áfalevonásával kapcsolatos a kérdésem. A vállalkozás rendelkezik áfaköteles és áfamentes bevételekkel is, plusz a bevételeinek mintegy 75 százaléka önkormányzati támogatás. Az arányosítás képletébe történő behelyettesítés során figyelembe kell-e venni a támogatás összegét? A kft. árképzését nem befolyásolja a kapott támogatás mértéke. Mi a helyes eljárás a beszerzések áfájával, valamint ha egy adott beruházás teljes mértékben a kapott támogatásból valósul meg? Köszönöm!
Tárgyi eszköz – áfaarányosítás alanyi mentesség miatt
Kérdés
Az azonos témában 2017.01.26-án felmerült kérdéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. A korábbi kérdés linkje: http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_26_Targyi_eszkoz_afa_aranyositas_ala_yen A válasz egyik része szerint: "Az Áfa tv. 135. § (2) bekezdésében foglalt utólagos korrekciós kötelezettség eredményeként az adóalany pótlólagos adófizetési kötelezettsége a korábban levont, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó meghatározott része tekintetében fennáll az alanyi adómentes időszakban is. Az alanyi mentesség időszakában évente tehát 1/5 résznyi áfát kell visszafizetni." A kérdésem arra irányul, hogy az áfatörvény szerint: 153/C § (1) Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben ... c) a változás bekövetkezik az a) és b) pontok alá nem tartozó esetekben. Értelmezésem szerint, ha a vállalkozó alanyi adómentességet választ, akkor a teljes korrekciót az utolsó áfabevallásában rendeznie kell. Köszönettel.
Főállású kisadózó nyugdíjba számítható szolgálati ideje
Kérdés
T. Szakértő! Szeretném tudni, hogy ha főállású kisadózóként adózom a havi 50 ezer forintot, teljes adóévre biztosított vagyok-e, és ha igen, akkor a nyugdíjhoz is teljes évi szolgálati időt szerzek meg? Találkoztam olyan meghatározással, hogy arányosítani kell a mindenkori minimálbér és a kata szabályai szerinti most 83 ezer forintot, és mivel ez az összeg kevesebb, mint a minimálbér 83 300:127 500=65,33%, tehát kicsivel több mint félév számít szolgálati időnek! Igy van ez? Ugyanakkor a NAV hitelkéréskor a jövedelem 60 százalékát veszi jövedelemnek. Vagyis nagyjából ezt a 60 százalékot. Akkor a teljes év csak 6 hónap? Szeretnék elmenni a nők 40 éves nyugdíjával, de akkor ez csak álom? Köszönöm a válaszát előre is. Tisztelettel: SA
Kéményseprési díj áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olvastam egy korábbi olvasói kérdésre adott válaszát a következőek szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_19_kemenysepres_szamlaja_mlf A kérdésem nekem is ezzel kapcsolatos: - miért kell megfizetni az egész ingatlanra a céges (magasabb) díjat egy sima lakóház esetén, mikor abban csak a székhely van, de egyébként laknak ott adott esetben X-en, tehát nyilvánvalóan nem gazdasági épületről hanem lakóházról van szó? - ha már meg kell fizetni a magasabb díjat az egész kéményseprésre, akkor ez miért nem levonható teljes egészében az áfából és miért nem számolható el teljes egészében költségként? Legalább a díjkülönbözet? Hiszen ha nem lenne ott székhely, akkor kb. 1500 forintot kellene fizetni, míg ha ott van a székhely, akkor 7500 forintot hozzávetőleg. Ebben az esetben feltételezem, hogy a kettő közötti különbözet cégügyből kifolyólag merült fel (semmi más oka nincs!), akkor tehát elszámolható is kellene legyen, nem? - ha arányosítom valamilyen módon, hogy mennyi a lakóház alapterületéből a székhely, akkor levonhatom a kéményseprési díjból az erre jutó áfát? - ha így van, akkor megoszthatóvá válik a cégnévre szóló villanyszámla vagy egyéb rezsiköltség is? Válaszát köszönöm előre is!
Őstermelői igazolvány évközi kiváltásakor kell-e arányosítani az értékhatárokat?
Cikk
Szeptemberben kiváltott őstermelői igazolvány esetén arányosítani kell-e az éves értékhatárokat? Olvasói kérdésre Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő válaszolt.
Őstermelői igazolvány kiváltása és arányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Férj és feleség közös őstermelői igazolvány birtokában őstermelőként termeltek és adóztak (átalányadósok voltak) évek óta. A közös igazolvány tulajdonosa a férj volt, a feleség volt a bejegyzett személy. A férj év közben elhunyt. Záró bevallását elkészítették. Később a feleség új igazolványt váltott ki a tevékenység folytatására, melynek ó lett a tulajdonosa, és a fiai a bejegyzett személyek. Az a kérdés, hogy az új igazolvány kiváltását követően (17.09.01) arányosan kell-e figyelni a bevételi határokra (600 e Ft, 4 M Ft, 8 M Ft) a kiváltást követően megszerzett bevételek tekintetében. Köszönettel
Beruházás esetén az arányosított áfa arányszámának meghatározása
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az Áfa tv. 123. § (3) bek. alapján és az 5. sz mellékletben rögzítetteknek megfelelően meghatározásra kerülő levonási hányad számításánál a beruházás miatt fizetendő adóként jelentkező adóalapot figyelembe kell-e venni az adóköteles és az adómentes bevétel arányának meghatározásánál? A levonási hányad számításánál a számlálóban és a nevezőben is szerepeltetni kell-e a beruházás miatt fordítottan adózó és az áfabevallás 29. sorában bevallott összeget? Vagy ezt az összeget, ami tulajdonképpen nem a vállalkozás bevétele, csak a beruházási szállító számlája alapján állítjuk be fizetendő adóba is, nem kell az arány kiszámításánál figyelembe venni? Amennyiben ez így helyes, akkor bizony nagy veszteség a cégnek, mert a vissza nem igényelhető adó %-a jóval magasabb lesz, így ez a beruházás költségeit nagyban megemeli. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel: Szikora Mária, Béradmin Kft.
Áfa alanyi mentes értékhatár túllépése
Kérdés
Katás nyugdíjas egyéni vállalkozó szezonális tevékenységet végez és ezért évente 3-6 hónapot szünetelteti a vállalkozását. Abban az esetben, ha az éves bevétele 6,5 millió forint, és 5 hónapot szünetelteti a vállalkozását, akkor a kata fizetési kötelezettsége 7 hó x 25 ezer forint. Kérdés: hogyan alakul az áfa alanyi mentessége? Kell-e arányosítani a 8 millió forint felső értékhatárt 7 hónapra, vagyis 8 000 000/12x7=4 666 667 forint, vagy ez az arányosítási kötelezettség csak az év közben kezdő vállalkozóra vonatkozik alanyi mentesség választása esetén? Így a példabeli esetben átlépte az alanyi mentesség időarányos értékhatárát és elvesztette az alanyi mentességét és a 4 666 667 forintot elérő számlától áfásan kell-e számláznia? Ha ezt elmulasztotta, akkor mi a teendő? Önrevízióval helyesbíthető?
Ingatlanértékesítés áfavonzata
Kérdés
Kérem, szíveskedjenek szakvéleményt adni a következő két kérdésünkre. Társaságunk tulajdonában van több mint 20 éve, és tárgyi eszközként van nyilvántartva egy lakóházi ingatlan, melyet értékesíteni szeretnénk. Az ingatlant értékesíthetjük-e áfamentesen? További kérdésünk, hogy egy másik ingatlanunkat, amely 15 éve van a tulajdonunkban, értékesíthetjük-e arányos áfa (75 %) számlázásával?
Ingatlanértékesítés figyelembe vétele az arányosításnál
Kérdés
Egy termeléssel foglalkozó cég a tavalyi év utolsó napjaiban értékesítette egy nem használt ingatlanát 54 M Ft-ért az általános (adómentes) szabályok szerint. Az ingatlan több mint 20 éve a tulajdonában van. A nettó árbevétel cca 250 M Ft. Szükséges az arányosítást végrehajtania a cégnek? Az ingatlan bérlettel volt hasznosítva, ott az áfafizetési kötelezettségre az adókötelessé tételt választottuk, a bejövő számlák (áram, víz stb.) áfája levonásba került. Az ingatlanértékesítésnek nem volt bejövő számlája.
Kft. ingatlanértékesítése
Kérdés
Ügyfelünk (az általános szabályok szerint áfaalany) 2015 áprilisában vásárolt egy üzlethelyiséget. Az eladó cég adószámából látjuk, hogy az általános szabályok szerinti áfaalany. A számlát anno nulla százalékos áfával állította ki, ha jól gondolom, akkor ő nem volt bejelentkezve az áfa hatálya alá ingatlanértékesítés tekintetében. Az ügyfél így nem is szerepeltette az áfabevallásában (mivel a számla nem fordított adózásos volt) A vásárláskor bérlő is volt, amely tovább működött pár hónapig (a mi ügyfelünk bejelentkezett bérbeadás tekintetében áfa alá). A bérleti díjat áfásan számlázta ki; jó ez így? Most júliusban ügyfelem eadta az üzlethelyiséget, tegnap kaptuk meg könyvelésre a számlát, amelyet áfásan állított ki. Ez így biztos nem jó. A tevékenységei között sem szerepel a 6810-es TEÁOR, és nincs is bejelentkezve ingatlanértékesítés tekintetében áfa alá. Szerintem le kell sztornózni a számlát, és áfa nélkül kell kiszámlázni, de 0 százalék áfával, vagy forítot áfával? Mivel nem volt fordított áfás a vételkor a számla, szóba jöhet a 240 hónapos figyelés (az ő tulajdonában 27 hónapig volt az ingatlan), és keletkezik arányosítással fizetendő áfa? Egy másik ingatlanértékesítésnél a következő a helyzet. Ugyanez a kft. 2015 júniusában vásárolt magánszemélytől ingatlant, székhely létesítése céljából. Csak adásvételi szerződés volt, az árnak áfatartalma nem volt, mivel magánszemély volt az eladó. Ingatlanbecslő megállapította a telekrész értékét a vételárból. Most alapítottak egy másik kft.-t (tulajdonosok ugyanazok), amely vagyonkezeléssel fog foglalkozni. Azt tervezik, hogy eladják ennek a másik kft.-nek ezt az ingatlant. Hogyan kell kiállítani a számlát, jól gondolom, hogy mivel használt ingatlan, nem áfásan, de vajon fordított áfával vagy 0 százalékos áfával? Van-e 240 havi figyelés és fizetendő áfaarányosítás? Meg tudnának még erősíteni abban is, hogy jól gondolom-e, mivel ugyanazok a tulajdonosok és ügyvezetők is mindketten, mindkét cégben, kapcsolt vállalkozás lesz a két kft.?
Így állapítják meg a nyugdíját, ha az EU több országában is dolgozott
Cikk
Jogosultság nemzeti nyugdíjra, elméleti nyugdíj, arányosítás: kulcsszavak a nyugdíj megállapítására olyan esetekben, amikor az igénylő az EU több államában is dolgozott. Ismertetjük a részletszabályokat.
Ingatlanvásárlás esetén áfa levonása arányosítással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szállodai tevékenységgel foglalkozó kft. ingatlant (szállodát) kíván vásárolni. Előszerződést kötöttek 2016. évben az ingatlan vásárlására az eladóval, amely alapján előlegszámlák kibocsátására sor került. Az előlegszámlákat fordított áfásan állították ki. A végszámlát – amely szintén fordított áfás lesz – előreláthatólag ez év októberében állítja ki az eladó kft. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan berendezési tárgyai is az adásvétel tárgyát képezik. Ezeket külön számlában, áfásan számlázzák ki. Az adásvétel tárgyát képező szállodát a vásárló már 3 éve működteti bérleti jogviszonyban. A vásárló kft. az adóköteles tevékenység mellett adómentes tevékenységként ezen ingatlanban ingatlan-bérbeadási tevékenységet (például konferenciatermek bérbeadása) is végez A fentiek alapján az alábbi kérdéseim lennének: 1. A már kiállított, fordított áfás előlegszámlákat az esedékes (havi) áfabevallásokban szerepeltetni kell-e, illetve kellett-e? 2. Mivel az adóköteles tevékenység mellett végez adómentes tevékenységet is, így a levonható áfát arányosítani kell. Ezt az előlegszámlák esetében meg kell-e tenni, vagy csak a teljes vételárat tartalmazó számla kiállításakor? 3. A megvásárolt berendezési tárgyakról szóló számlában azok tételes felsorolása szükséges-e, és ezen eszközöket is be kell-e vonni az arányosításba? Köszönöm válaszukat. KuzsellánéTóth Zsuzsanna
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
