404 találat a(z) arányosítás cimkére
Kata – 1 millió forint feletti árbevétel Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Szeretném megkérdezni, hogy év közben alakult cégnél az előírás a jelentési kötelezettségről időarányosan számítandó-e? Köszönöm.
Ingatlanértékesítés áfájának arányosítása Kérdés
Társaságunk egy 2014-ben, saját vállalkozásban megvalósuló beruházás keretében felépített raktárépületét szeretne értékesíteni egy másik vállalkozásnak. A két cég kapcsolt vállalkozás. Az ingatlan 2014-ben épült, így már nem számít új ingatlannak. Az ingatlanértékesítésre adókötelezettséget választottunk. 2014-ben a költségek után az áfát visszaigényeltük. A vállalkozás teljes egészében adóköteles tevékenységet folytat. Jól gondoljuk, hogy így fordított áfásan számlázhatjuk ki az ingatlanértékesítést? Illetve a 2014-ben levont áfát kell-e ilyenkor arányosítani, lesz-e az értékesítés miatt visszafizetendő áfánk, mivel nem telt le a 20 év?
Lakáscélú ingatlan értékesítése, áfa Kérdés
Ügyfelem (kft.) egy 4 lakásos társasházat vásárolt. Az év egy részében 2–3 lakást bérbeadott áfa felszámításával, mindeközben az éppen üresen maradt lakásokat folyamatosan javíttatta, felújította. A javítás-karbantarási munkálatok esetében az áfa levonásra került. Ezév végén az egész házat (4 lakással) a kft. értekesíti, itt áfamentességet választott. Az értékesítést követően kell-e figyelni a már levont áfát, szükség van-e arányosításra? Köszönöm ha válaszolnak! CsK
Fogyatékkal élők számára épített bentlakásos otthon áfájának visszaigénylése Kérdés
Tiszelt Szakértő! Nonprofit gazdasági társaság fogyatékkal élők bentlakásos és nem bentlakásos gondozására otthont épített. Áfakörös. Az otthon építése során felmerült felszámított áfát visszaigényelte. Ezen időszak alatt szerzett tevékenységi bevétele áfás volt. A lakók beköltöztek. Az alapító okiratban meghatározott tevékenység elkezdődött. Most került sor első ízben a bentlakók gondozásával kapcsolatos díjak számlázására. Bentlakás díjtérítése tárgyi mentes, étkezés áfájának felszámításával. E tevékenysége során a számlázott bevételek döntő hányada tárgyi mentes lesz, és kisebb hányadot képvisel az áfa felszámításával történő értékesítési bevétel. A törvény értelmében figyelemmel kell lennünk arra, hogy a tevékenység bevételéből milyen arányt képvisel a tárgyi mentes bevétel, és erre tekintettel az arányosítás módszerével az ingatlannal kapcsolatban levonásba helyezett áfa összegét vissza kell fizetni. Megfigyelési időszak 120 hónap. Kérdésem, hogy szociális tevékenységgel, fogyatékkal élők gondozásával foglalkozó nonprofit gazdasági társaság esetében (azóta közhasznú is) van-e lehetőség arra, hogy a korábban levonásba helyezett áfából az arányosítás alkalmazásával ne kelljen "visszafizetni". Válaszukat előre is köszönöm.
Cafetéria keret Kérdés
Tisztelt Cím! Az iránt érdeklődöm, hogy ha cafetéria keretében a munkáltató például 5000 Ft-al járul hozzá a munkavállaló költségéhez, akkor ha az óvodai étkeztetés magasabb összegbe kerül, a szülőnek csak az 5000 Ft-ról kell hoznia számlát, vagy a munkáltató be tudja fogadni a teljes összegről szóló számlát, és csak a példában szereplő 5000 Ft-ot számolja el cafetériába tartozó összegként. Másik kérdésem, hogy sport-kultúra elemnél nyilatkoztathatjuk-e a munkavállalót arról, hogy felmondás esetén időarányosan vissza kell fizetnie a részére kifizetett sport és kultúra eseményre szóló számláját? Válaszát előre is köszönöm.
Személygépkocsi áfájának levonása Kérdés
A társaság bruttó 10.000.000 forintért személygépkocsit vásárol 2017. március hónapban továbbértékesítési -bérbeadási céllal, és ez alapján az áfát (2.125.985 forintot) visszaigényli. A bérbeadás áfás természetesen. 2019. augusztusban a társaság a személygépkocsit bruttó 6.500.000 forintért értékesíti, az áfa 1.381.890 forint, amit befizet. A példánál maradva kell-e az áfát arányosítani ,és ha igen, mennyi áfabefizetési kötelezettség keletkezik? Köszönöm
Gyesről visszatérő osztályvezető Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünkhöz egy korábban osztályvezetőként dolgozott kolléganő jön vissza dolgozni. Kérdés: a ki nem vett szabadságra jutó átlagkeresetének számításakor a korábbi vezetői pótlékot is figyelembe kell e venni? Az is része az átlagnak? A másik kérdés: Korábban 8 órás munkavállaló volt. Most 6 órás munkaviszonyba jön vissza, megegyezéssel. A vezető pótlékot lehet-e arányosítani 6 órára ? Válaszukat előre is köszönjük.
Áfaspecialitás Kérdés
Tisztelt Adózóna! A társaságunkat érintő kérdésben kérem álláspontjukat. A társaság kizárólag adómentes tevékenységet végzett korábban (fogorvosi tevékenység). Az áfakörbe így is volt bejelentkezve. 2018-ban pályázott és 2019-től elnyert egy alkalmazott kutatási pályázatot, amelynek során kifejleszt egy terméket, amelyet maga is felhasznál, de értékesítést is végezni tervez. Miután a korábbi adómentes tevékenység már nem kizárólagos lesz, bejelentkezett az áfa hatály alá 2019.01.01. nappal. A tevékenységhez az unióból vásárolt egy berendezést. Ennek áfáját meg kell állapítani, és meg kell fizetni, mert a beszállító a számlába nem állít be áfát. A beszerzett eszköz saját maga által megállapított és megfizetett úgynevezett uniós áfájának levonásba helyezése okoz fejtörést, hogy mikor és milyen arányban tehető ez meg. Az arányosítás nyilvánvaló. Kérdés: • a levonási jog az áfa tv. 120. §.b) pontja alapján megnyílik, de jelenleg csak a korábban is végzett „tárgyi” adómentes szolgáltatásnyújtás történik, az az értékesítés nem, amelyhez az eszköz beszerzése kapcsolódik. Nincs mit arányosítani. És akkor az áfát „elbukta”. • az arányosításba be kell-e vonni az ún. hagyományos, adómentes szolgáltatás árbevételét? Ha igen, akkor gyakorlatilag nem vonható le az áfa, ugyanis nagyon alacsony lesz a levonási hányad. És nem érvényesül az áfatörvény 120. §-a. • ha ez utóbbi pontban leírt értelmezés helyes, akkor már csak az a kérdés, hogy a levonás mikor tehető meg. Az első gyártás 2020-ban várható. A gyártás évében, netán az áfát elhatárolva az elévülési időre. • és akkor még nem esett szó arról, hogy milyen értékben aktiválom az eszközt. Nem ha az arányosításba csak a beszerzett eszközzel előállított adóköteles és adómentes termékértékesítést kell figyelembe venni (szerintem az áfatörvény 120. § első bekezdése szerint igen), alkalmazható-e az áfatörvény 123. § (3) bekezdésére hivatkozással a 123. § (1) bekezdésén alapulva az a megoldás, hogy az eszközzel majdan előállított mennyiség képezze a megosztás alapját. Vagyis az értékesített mennyiség adólevonási jogot keletkeztet, míg a saját felhasználású nem. • egyszerű kérdés, ezért is kérem az Önök álláspontját, amely nagy segítséget jelentene számomra a probléma kezelésében. Segítő együttműködésüket megköszönve. Üdvözlettel: Bíró Sándorné
Év közben nyugdíjba vonuló munkavállaló újrafoglalkoztatása Kérdés
Tiszteld Dr. Hajdu-Dudás Mária! Elnézését kérem, hogy megint kérdezek, de felmerült egy újabb gond: 2019. 08.1 5-én nyugdíjba megy a munkavállaló férfi – akiről a szabadság miatt már kérdeztem Önt. Kiderült, hogy másnaptól mint nyugdíjas szintén itt fog dolgozni. Állítja, hogy mivel más a munkavállalói jogállása, augusztus 16-ától megilleti az újabb 30 nap szabadság 2019. december 31-éig. Arról, hogy csak a szavadság időarányos része jár neki, egyszerűen nem lehet meggyőzni, hiába mutogatom a munka törvénykönyvét. Kérem, segítsen, mert az Öntől érkező válasszal tudok vele szemben érvelni! Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát. Szép napot, jó hét végét kívánok! Anderlik István Gyuláné
Cafeteria elszámolása munkaviszony megszűnésekor Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk év elején megkapta béren kívüli juttatásként SZÉP-kártya vendéglátás éves összegét 150 ezer forintot, de úgy alakult, hogy június 30-ával megszűnik a munkaviszonya. Munkáltató év elején bevallotta és megfizette a 15 százalék szja-t és 19,5 százalék szochót a cafeteria után. Jól tudom, hogy munkaviszony megszűnésekor arányosítani kell a béren kívüli juttatás összegét a munkaviszonyban töltött napokra (181 nap, összege 74 384 forint)? A szabályzat szerint a dolgozótól le kell vonni a túlfizetett összeget. Jól gondolom, hogy a fennmaradó – nem munkaviszonyos – napokra kiszámított 75 616 forintot simán levonjuk a dolgozó nettó béréből? Hogyan kell eljárni ilyen esetben? A már befizetett béren kívüli juttatás adójával mi a teendő? Válaszát előre is köszönöm! Üdv. M.Anikó
Munkaszüneti napra bér 5/2 munkarendnél, ki-belépésnél Kérdés
Tisztelt Adózóna! Teljes munkaidős havidíjas (5/2 munkarendben) dolgozó munkavállalónak munkaszüneti napra is jár díjazás. Például: áprilisban 20 munkanapja van, májusban pedig 22 munkanapja. Most két problémánk is felmerült a dolgozóink ki-be lépésénél. Ha április 15-én lép be valaki a 20 munkanapos áprilisból a rá eső rész 10 munkanap (április 15-30-ig, nem számít bele a 19-22-i ünnep). Például: 100 000/20*10, a bére 50 000 forint. Valamint ha valaki május 15-én lép ki, a 22 munkanapos májusból a ráeső rész (01-15-ig, nem számít bele az 1-je) 10 munkanap. Például:100 000 Ft/22*10, a bére 45 455 forint. Az arányosításnál elvesztik a munkaszüneti napra járó bérüket. Kérdésem: jó ez így? Köszönöm szépen a válaszukat előre.
Áfa arányosítása Kérdés
Tisztelt Adózóna! Általános szabályok szerint adózó társaság, amelynek semmilyen árbevétele nincs, csak a vagyonának működtetéséből származó pénzügyi műveletek bevétele (kamatok), levonhatja-e teljes egészében a működésével kapcsolatosan rá áthárított adót, vagy az áfatörvény 120. §-a alapján csak abban a mértékben, amilyen mértékben az a termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja? A társaságnak nincs sem termékértékesítésből, sem szolgáltatásnyújtásból jelenleg bevétele, de minden lehetősége megvan, hogy adóköteles termékértékesítést vagy szolgáltatást nyújtson.
Ingatlanáfa arányosítása Kérdés
Tisztelt Adózóna! 2014. évben a tulajdonunkban lévő kft. egy csereügylettel szerzett ipari ingatlant 9 millió forint értékben, melyet fordított áfa keretében értékesített az eladó. Cégünk akkor az áfát (2,43 millió) felszámította és levonásba helyezte. 2019. évben az ingatlan értékesítésre került. Vállalkozásunk ingatlan tekintetében nem jelentkezett be az áfa hatálya alá. A vevő – szintén egy kft. – három részletben fizet 10-10-10 millió forintot. Kérdések: – a 3x10 millió forintot előlegként számlázza az eladó? – a végszámlát 0 forint összegről az ingatlan földhivatali bejegyzésének napján kell kiállítani? – az ingatlan földhivatali bejegyzésének dátumával kell a vételkori áfát (2,43 millió forint) arányosítani? Azaz 5 év használat tekintetében 2,43*15/20=1,8225 millió forint áfát kell most befizetnie cégünknek? – a fenti fizetendő áfát a bevallás melyik sorában kell feltüntetni? Válaszukat előre is köszönöm. Szabó Péter
Kiküldetés egyezményes országba – adózás és arányosítás Cikk
Kiküldetésekre vonatkozó korábbi cikkünkben elemeztem az Európai Unió tagországaiba irányuló kiküldetésekről. Ezt a témakört kiegészítve olyan esetekre szeretném ráirányítani a figyelmet, mely az egyezményes országokba irányuló kiküldetéseknél fordulhat elő, és az illetőség speciális vizsgálatát igényli.
Áfa-visszaigényléssel vett tárgyi eszközök (bútorok) használata áfamentességre áttérés után Kérdés
T. Szakértő! Ha a vállalkozás indításának évében áfakörösként indult egyéni vállalkozó a tárgyi eszközeire visszaigényelte az áfát, de a következő évben áttért az alanyi áfamentességre, van-e a korábban visszaigényelt áfával kapcsolatosan bármi arányosítási kötelezettség? Ezeket a bútorait sok évig kívánja használni az üzletben.