hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Újabb káosz a szabadság kiadásában? Vitatkoznak a jogászok

  • adozona.hu

Levonható-e kilépéskor a munkavállaló munkabéréből az a szabadság, amit az időarányosan járó szabadságon felül vett ki? – kérdezte olvasónk. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A régi Munka törvénykönyve (Mt.) külön rendelkezett arról, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésének időpontjáig több szabadságot vett igénybe annál, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre megillette volna (néhány kivételtől eltekintve – például a munkavállaló nyugdíjazása, halála vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése), köteles volt visszafizetni a különbözetre kifizetett munkabért.

A munkajogászok egyik csoportja azon az állásponton van, hogy mivel az új Mt. ilyen rendelkezést nem tartalmaz a túlvett/túladott szabadságok visszafizetésére, így az nem követelhető vissza. Azaz, ha a munkavállaló a munkáltatónál töltött idő arányában a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, a „többletre” járó, már kifizetett munkabért a munkáltató jogszerűen nem követelheti vissza.

Ahogyan arra az olvasó is utalt, a munkajogászok másik csoportja azon az állásponton van, hogy a túlvett szabadságra járó díjazás jogalap nélkül kifizetett munkabérnek minősül, így az visszakövetelhető az Mt. 164.§ szerint.  Az előző csoport ezt az álláspontot azért vitatja, mert megítélésük szerint nincs szó tévedésről vagy túlfizetésről, hiszen az adott szabadságnapokat teljesen szabályosan és megfelelően adták ki, számolták el, továbbá álláspontjuk szerint nem véletlen, hogy az új Mt.-ből kimaradt a visszakövetelésre vonatkozó rendelkezés. A szabadság idejére járó távolléti díjat a törvényi előírások alapján számfejtette a munkáltató, azaz volt jogalapja a kifizetésnek.

A fentiek alapján a tökéletes választ a bíróságok jövőbeni gyakorlata fogja megadni. A munkabérből a régi Mt. alapján sem lehetett levonni a különbözetet, csak ha ahhoz a munkavállaló hozzájárult (erre a jelenleg hatályos szabályok szerint is van lehetőség a dolgozó hozzájárulása alapján).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink