Fontos tudnivalók a szabadság, betegszabadság órásításáról – példákkal

Megosztás Tetszik

A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít a szabadság órásítására, mely számos félreértés forrása.

A munka törvénykönyve (Mt.) 124. paragrafusa szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Emiatt nem lehetséges az, hogy a munkavállaló csupán fél munkanapot töltsön szabadságon.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Látható tehát, hogy az órásítás a szabadság nyilvántartására vonatkozik csupán.

Kapcsolódó cikkünk:
Betegszabadság és táppénz számítása egyenlőtlen munkaidő-beosztású dolgozónál

Így kell órásítani a munkavállaló szabadságát

A munkavállalót megillető szabadság mértékének számítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén úgy történik, hogy a munkavállalót megillető szabadság munkanapokban meghatározott mértékét szorozni kell a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidő mértékével. Ha például a munkavállalót 20 nap alapszabadság és 6 munkanap pótszabadság illeti meg, és napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatják, abban az esetben a szabadságának órásított mértéke 26x8 óra. Ha viszont hosszabb teljes napi munkaidőben (például 12 órában) dolgozik a munkavállaló, abban az esetben 26x12 óra szabadsággal rendelkezik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a betegszabadság órásítására vonatkozó rendelkezéseket is!