Béremelés visszamenőlegesen: mire kell különbözetet számolni?

Megosztás Tetszik

Február hónapban bért emeltünk a munkáltató, amelyet január 1-jéig visszamenőlegesen kapnak meg a munkavállalók. Ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

A bérpótlék számítási alapja – a felek eltérő megállapodása hiányában, mely lehet a munkavállalóra nézve hátrányos tartalmú is – a munkavállaló egy órára járó alapbére. Erre figyelemmel a megemelt alapbér következtében a műszakpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlék, az éjszakai pótlék, készenlét, ügyelet tartamára járó pótlék összege is növekszik. 

A szabadság, betegszabadság díjazásának alapja a távolléti díj, melynek az alapbér képezi a kiindulópontját. Erre figyelemmel az alapbér növekedése a felsorolt valamennyi járandóságra hatással van.

Bár a különbözetet számfejtheti a munkáltató egyetlen jogcím vagy elnevezés alatt, a bérjegyzékből mindenképpen ki kell tűnnie, hogy tételesen mit tartalmaz az adott összegű munkabér, felkészülve arra az eshetőségre, hogy egyszer a munkavállaló számon kéri vagy követeli azt. Három éves elévülési időn belül ugyanis bármikor érvényesítheti ezen igényét a dolgozó, és lényeges, hogy erre az esetre a munkáltató bizonyítani tudja a teljesítés tényét.