690 találat a(z) többes jogviszony cimkére
Társas vállalkozó munkaviszony mellett Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., ahol a társasági szerződés szerint a tulajdonos az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Ez idáig a tag ügyvezető után a másik kft.-jében megfizették a járulékokat, sőt még volt egy 4 órás munkaviszonya is egy független harmadik cégnél. Tehát volt máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya, így ebben a kft.-ben – tekintettel a megbízási jogviszonyára – nem fizetett járulékot. Viszont a másik kft.-jét eladta, így jelenleg csak 4 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Kérdésem a következő lenne: megteheti-e az ügyvezető, hogy a meglévő 4 órás munkaviszonya mellett létesít még egy 4 órás munkaviszonyt az egyszemélyes kft.-től független helyen? A kft.-ben történő járulékfizetés szempontjából van-e jelentősége annak, hogy két másik helyen heti 20-20 órás munkaviszonya van? Tehát összességében teljesül a heti 36 órás munkaviszonya a kft.-n kívül, de ez két helyről származik. Így is fennállna az az állapot, hogy tekintettel a máshol heti 36 órát elérő munkaviszonyára, nem kellene az egyszermélyes kft.-ben a tagi jogviszonyára tekintettel járulékot fizetnie? Köszönettel.
Főállású munkaszerződés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy munkavállalónak kettő főállása (havi 168 óra két helyen) lehet-e? Az egyik helyen reggel 7-16 óráig dolgozik, a másik, új munkahelyén kötetlen munkaidőben végezné el a munkát 168 órás havi munkaidőkeretben. Ez így lehet-e, vagy az egyik munkaviszonynak rövidebb munkaidejűnek kell lennie, mint havi 168 óra? Válaszukat előre is köszönöm. Zsók Gabriella
Munkaviszony melletti megbízási díj Kérdés
Tisztelt Szakértő! Annak, aki munkaviszony mellett (heti 36 óránál több órában) megbízást vállal abban a kft.-ben, amelyben tag is és ügyvezető is (a munkaviszony, amelyre tekintettel a járulékfizetés fennáll nem ebben a kft.-ben van) kell-e megbízási díjat fizetni, vagy lehet térítésmentesen ellátni a feladatokat, kell-e a megbízási díjra tekintettel adót/járulékot fizetni?
Tb-kérdés a Tévedések és nem szabályozott kérdések a kisadózásban cikkhez Kérdés
Dr. Radics Zsuzsanna azt írja, hogy "Ha tehát a vállalkozó a bt.-ben kisadózóként dolgozik, és egyidejűleg a tag a kft.-ben társas vállalkozóként tevékenykedik, akkor a bt.-ben kisadózóként nem főállású kisadózónak minősül". Ehhez a mondathoz kapcsolódva kérdezem, hogy ha a tag személyesen nem működik közre a cég tevékenységében, de ügyvezető, akkor is a kft.-ben lesz tb-köteles? Az ügyvezetés is személyes közreműködés? Mit jelent a társas vállalkozóként tevékenykedés? Köszönöm válaszát.
Ügyvezetés és személyes közreműködés tagként Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. ügyvezető tagja jelenleg társas vállalkozóként fizeti a járulékokat maga után. Amennyiben máshol rendelkezne heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, akkor ebben a kft.-ben sem ügyvezetőként, sem személyesen közreműködő tagként (ő végzi egyedül a tevékenységet, alkalmazott sincs) nem kellene járulékot fizetni, csak akkor, ha jövedelmet is szeretne kivenni a cégből? Köszönettel: Szentesi Péter
Adó- és járulékfizetés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iránymutatásukat kérem adó- és járulékfizetési kötelezett megállapítása kapcsán. Kérdés, hogy amennyiben egy társas vállalkozás egyik tagja sem végez tevékenységet a saját vállalkozásban (kft.), azonban ügyvezetői tisztséget lát el, illetve az egyik tag más vállalkozásnál munkaviszony keretében már foglalkoztatott, a másik tag részére álláskeresési járadékot folyósítanak, azaz mindkét fél egyszer már megfizeti az adó- és járulékkötelezettségét, úgy a saját vállalkozás keretein belül szükséges-e további adó- és járulékfizetés.
Tanulószerződés kontra diákmunka nyáron II. Kérdés
Tisztelt Zsuzsanna! Lenti szabályozás értelmében a tanuló a nyári szünet nagy részében kötelezően biztosítandó pihenőidejét tölti. Ennek figyelembe vételével is fenntartható nyáron a párhuzamos munkaviszony nyári diákmunkára ugyanazon munkáltatónál?! A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követően legalább harminc nap pihenőnap illeti meg. Az őszi, téli, és tavaszi szünetek valamennyi tanulót megilletik, ezért a pihenőnapok számából nem kell levonni. A pihenőnap és az egyéni felkészülési idő munkanapokban számítandó, és a tanév (szeptember 1-jétől augusztus 31-éig terjedő időszak) alapul vételével történik. Kiadásánál a heti rendes pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.
2 db 8 órás munkaviszony Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély két kft.-ben is ügyvezető. Van-e arra valami korlátozás/tiltás, hogy nem lehet mindkét cégben 8 órás munkaviszonya? Vagy ez esetben különböző délutáni/esti pótlékokkal kell számolnia? Jól gondolom ugyebár, hogy a két munkaszerződésben rögzített munkaidő nem fedheti egymást? Köszönettel: Szentesi Péter
Többes jogviszony Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nagyon sokoldalú a kérdésem, igyekszem mindenre kiterjedően leírni a problémámat. Egy kft.-nek 2 tagja van, mindkettő egyedül képviselheti a céget. Egyik férfi, a másik nő. - A nő gyes után napi 2 órában dolgozik munkaviszonyban a cégnél, emellett alkalmazott napi 4 órában máshol. - A férfi egy magyarországi cégnél dolgozott napi 8 órában, a kft.-ben 4 órára van bejelentve, emellett mellékállású katás egyéni vállalkozó. A férfi a magyarországi 8 órás munkaviszonyát felmondta, és az EU-ban dolgozik tovább főállásban. Mi a teendő a férfi magyarországi jogviszonyaival? Tulajdonképpen mindkettőt folytatja, vagy alvállalkozóval, vagy alkalmazottal, vagy távmunkában. Meg kell-e bármelyiket szüntetni, van-e bejelentési kötelezettsége a külföldi munkával kapcsolatban? Kell-e igazolás a külföldi cégtől? - Melyik tulajdonos után kell megfizetni a magasabb járulékokat a kft.-ben? Előre is köszönöm a választ!
Társas vállalkozói jogviszony vásárolt cégben Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott a vállalkozásunk ("A" cég), amelyből egy másik cég megvásárlását tervezzük ("B" cég), olyan módon, hogy "B" cégben 100 százalékos tulajdonrészt szerezne "A" cég. A megvásárolt "B" cégben az "A" cég tulajdonosai végeznék a munkát. Mivel a járulékokat megfizetjük már az "A" cégben, így szeretnénk társas vállalkozóként közreműködni. Ez utóbbi csak úgy lehetséges, ha "B" vállalkozásnak nem csak "A" cég lenne a tulajdonosa, hanem mi magunk is, mint magánszemélyek? Fura lenne, ha a tulajdonos cég tulajdonosai is közreműködhetnének társas vállalkozóként, de egy kérdést megér számunkra. Szeretnénk ha a "B" cégben képződött nyereség (az osztalék) legnagyobb része "A" cégbe kerülne, hogy az ehoplafont könnyebben elérjük, mikor osztalékot vennénk ki "A"-ból. Tehát összegezve: ahhoz, hogy a megvásárolt cégben "ingyen" tudjunk közreműködni, és ne kelljen munkaviszonyban vagy megbízással dolgozni, ahhoz nekünk, mint magánszemélyeknek is tulajdonrészt kellene szereznünk, és társas vállalkozóként csak ilyen módon tudnánk közreműködni? Az ügyvezető lehet-e mindkét cégnél ugyanaz a személy? Köszönöm.
Járulékfizetés többes jogviszonyban, ugyanannál a foglalkoztatónál Cikk
Az egyidejűleg több jogviszonyban álló munkavállaló, vállalkozó utáni járulékkötelezettség szabályaival a jogalkalmazók többnyire tisztában vannak. Elbizonytalanodnak viszont, ha az érintett ugyanannál a foglalkoztatónál, illetve kifizetőnél létesít párhuzamos jogviszonyokat.
Munkaviszony mellett egyéni vállalkozó fizetés nélküli szabadságon Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó heti 36 órás munkaviszonyban egy cégnél. Jelenleg munkaviszonyában gyet miatt fizetés nélküli szabadságon van. Emellett az egyéni vállalkozása működik, de alkalmazottakkal. Kell-e az egyéni vállalkozásában a minimálbér alapján járulékot fizetnie, ha személyesen nem végez munkát? A későbbiekben az egyéni vállalkozásában személyesen is dolgoznia kell, akkor terheli-e kötelező járulékfizetési kötezettség?
Bt.-beltag munkaviszonya Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Bt. beltagja munkaszerződést kötne saját vállalkozásával, bizonyos munkakör betöltésére. A 40 órás munkaviszonyban megfizetné a bérminimum járulékait, mellette a cég képviseletét megbízással nulla forintért látná el. Így a saját cégében lenne többes jogviszonyú társas vállalkozó, és nem kellene emelt járulékalap után fizetnie a járulékokat. Lehetséges-e ez a megoldás? Amennyiben az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban szeretné ellátni, módosítani kell-e a társasági szerződést, vagy elég ehhez a taggyűlés határozata? Köszönöm válaszát.
Többes jogviszony gyes alatt Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi többes jogviszony esetén fizetendő járulékok meghatározásában szeretnék segítséget kérni: Az adóalany gyesben részesül 2017. 05. 01-jéig, munkaviszonyban van az rt.-nél, ahonnan szülni ment, de azon a munkahelyen jelenleg nem dolgozik(munkabért nem kap). Egyéni vállalkozása van, mezőgazdasági tevékenységet végez, vállalkozói kivétet nem vesz fel, tényleges havi jövedelme nincs, vállalkozói jövedelem szerint adózik. Kft.-ben ügyvezető, tagi jogviszonya van, tagi jövedelme 0 Ft, innen jövedelme nincs. 4 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-nél 2016. december 01-jétől, munkabért kap. Az egyes jogviszonyokban milyen járulékokat kell fizetnie? A 4 órás munkaviszonyban, a többes jogviszonyokat is figyelembe véve, igénybe vehető utána a szocho kedvezmény? Ha születik egy további gyermeke, melyik jogviszonyból igényelhet csed-et, gyed-et? Válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó járulékai: új szabályok a többes jogviszonyra Cikk
Januártól új szabályok szerint kell fizetni a járulékot, ha hóközben válik többes jogviszonyúvá az egyéni vállalkozó, illetve ha hóközben szűnik meg többes jogviszonya.