2768 találat a(z) számlázás cimkére
Adószámos magánszemély: felvásárlójegy vagy számla?
Kérdés
Üdvözlöm! Ügyfelünk adószámos magánszemélyként kutyatenyésztéssel foglalkozik. Kérdésünk a következő: felvásárlójeggyel vásárolhatnak tőle kutyát (vagy csak számlaadással)? Válaszukat előre is köszönöm!
Bérelt ingatlanon végzett beruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy független magánszemélytől – havi bérleti díj fejében – ingatlant bérel, iroda céljából, de az ingatlan lakóépületként van az ingatlannyilvántartásban bejegyezve. Kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényes-e a bérelt ingatlanon végzett átalakítások, beruházások áfalevonhatóságának tiltása? Szabad-e áfát levonnunk a közüzemi díjakra, ha a szolgáltatásokat ügyfelemre íratják át, és nem a magánszemély fogja azok díját kiszámlázni? Mennyiben változik a helyzet, ha a magánszemély tulajdonos kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan irodának átminősítését?
Szolgáltatásnyújtás, melyhez termék is kapcsolódik láncügyletben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfeleim egy osztrák (A) és egy magyar vállalat (B), melyek EU-adószámmal rendelkező adóalanyok, áfakörbe tartoznak, és az osztrák cégnek van magyar adószáma is. Az osztrák cég egy harmadik magyar céggel (C) áll szerződésben, melynek tárgya csomagolás design, egyéb marketing eszközök tervezése és nyomdai előkészítés. A design és tervezés számítógépen végzett szolgáltatás, pdf és képi adatállományok készítése, tanácsadás. A nyomdai előkészítés része annyit tesz, hogy egy klisé fóliára mintát készítenek, amivel a csomagolások nyomtatása a későbbiekben történni fog (ahány szín, annyi fólia). A fóliákat B magyar vállalat készíti, és számlázza A osztrák vállalatnak, de azt C magyar vállalatnak szállítja, tehát az országot a termék nem hagyja el. B 27 százalékos áfával számlázza a termékértékesítést A osztrák vállalatnak, hiszen neki csak ez a terméke van, az A és C közötti szolgáltatásban nem vesz részt. Kérdésem, hogy az A által C-nek kiállított számlában kezelhetjük-e az egész tevékenységet szolgáltatásnak, vagy a nyomdai előkészítést külön termékként kell számláznunk, és ez akkor belföldi termékértékesítés lesz-e 27 százalékos áfával, vagy kezelhetjük-e az egész tevékenységet A osztrák cég szempontjából unión belüli szolgáltatásnak, 0 százalékos áfával a C magyar cég felé kiállított számlában? Köszönöm: Miksa Viktor
Bankkártyás vásárlás számlája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem a segítségét abban, hogy milyen számlát kell, illetve lehet kiállítani bankkártyás vásárláskor. Elég-e a készpénzfizetési számla vagy egyszerűsített számla, illetve számla kiállítása szükséges? Tisztelettel: Varga Mária
Személyautó-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy hogyan kell helyesen kiállítani a számlát annak a személyautónak az értékesítéséről, amelyet még 2014-ben vásároltunk egy áfás kft.-től? A kft. az értékesítésről akkor nulla százalékos áfatartalommal állította ki a számlát. A gépkocsi nekünk tárgyi eszköz volt eddig, most értékesítenénk. A kérdés az, hogy áfával kell értékesíteni vagy áfa nélkül? Köszönöm segítségét! Cséva
Harmadik országból érkező áru
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném a segítségét kérni. Társaságunk a következő felállásban valósít meg árubeszerzést: svájci cégtől rendeljük meg az árut, a svájci cég intézi a fuvart, légi közlekedéssel jut el az áru közvetlenül Svájcból Magyarországra. A számlát az eladó francia EU-s adószámával állítják ki, mivel Franciaországban is van áfaregisztrációjuk közösségi termékbeszerzésre, vevőként pedig a mi közösségi adószámunk szerepel. Kérdésünk, hogy helyes-e ez a számlázás, ezt a felállást kezelhetjük-e normál közösségi termékbeszerzésként? Köszönettel: Management Consulting Bt.
Részszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy 150 millió forint értékű technológiai rendszer (amely 11 gépegységre bontható részből áll) esetében az áfatörvény szempontjából elfogadható-e, hogy a szerződés 35-45 millió forint részszámlázási lehetőséget fogalmaz meg, és 75 millió forint a végszámla értéke. Természetesen a vállalkozó is a szerződésnek megfelelően ilyen összegekről nyújtja be a részszámláit. Nem nevez meg konkrét eszközt a számlán, mivel a rendszer részét képező eszközök szerződés szerinti értéke alapján a 35-45 millió forint nem konkretizálható. Kérdésem lényege, hogy eszköznevesítés nélkül jelen esetben helyes-e azon részszámla, amelyen az alábbi szöveg áll: 2017....kelt szerződés szerinti részteljesítés? Várom mielőbbi válaszukat, amelyet előre is köszönök.
Fordított áfa – építőipar
Kérdés
Tisztelt szakértő! Építőipari vállalkozás állványépítéssel és bérbeadással is foglalkozik. 1. Olyan munkánál, amelyet alapesetben fordított adózással számláznak ki, hogyan számlázható az állványozás díja. Például olyan esetben, amikor a vállalkozó szigetelésre szerződik, ami fordított áfás szolgáltatás, viszont állványozás nélkül nem történhet meg a szigetelés, akkor ez esetben beépíthető a fordított áfás számlába az állványozás díja, vagy azt külön, „egyenes” adózással kell megállapítani? 2. Következő kérdésem, ha felkérnek egy építésiengedély-köteles beruházásról homlokzatiállvány-rendszer építésére, ahhoz kell nyitnom elektronikus építési naplót? 3. Monolit födém zsaluzást végzünk egy építkezésen fordított áfás számlázással, ebben az esetben, ha az állványozást is mi végezzük, azt is fordított áfával számlázzuk? 4. Vállalásunk az állványozásra a következőképpen történik: ha fordított áfás beruházást végzünk, az állványépítés/-bontás ára 1500 Ft/m2, illetve 50 Ft/m2/nap a bérleti díja, ebben az esetben a számlán hogyan kell szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm!
Építésiengedély-köteles, félkész társasház számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2011-ben vásárolt egy tulajdoni lap szerint beépítetlen terület megnevezésű, és építési teleknek minősülő ingatlant. Ezen az alapok készültek el. Ezt a félkész épületet a telekkel szeretnénk értékesíteni. Jelenleg az építkezésre nincs érvényes építési engedély. Az a kérdésünk, hogy ezt 27 százalékos áfával vagy fordított áfával kell számláznunk értékesítéskor? Amikor vettük az ingatlant, akkor fordított áfás számlát kaptunk. (Nem tudjuk, hogy az helyesen volt-e kiállítva.) Köszönjük szépen a segítségüket!
Áfa – szolgáltatásnyújtásnál teljesítés helye II.
Kérdés
Tisztelt Dr. Bartha László Úr! Az azonos című kérdésre adott válaszával kapcsolatban az alábbiakat kérdezem: Áfa tv. 46. § (1) * Az e §-ban meghatározott szolgáltatások nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van (2) Az e § alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következők: g) termék – ide nem értve az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját – bérbeadása. A fentiek alapján, ha egy orosz, nem adóalany bérbe vesz egy nyugágyat, akkor nem mentes számlát kellene kapnia?
Sztornó és új számla áfabevallási időszaka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy abban az esetben, ha egy kiállított számlát hónapokkal később valamely hibás adat miatt sztornóznak (nem tud helyesbítő számlát a program) például rossz cím szerepel vagy rossz cégnév, és egy új számlát állítanak ki a korábbi teljesítési időponttal (és minden másban szintén megegyezően), akkor ebben az esetben a sztornó számlát (csökken az áfa) abban az időszakban kell szerepeltetni, amelyikben a vevő rendelkezésére áll a bizonylat. Mi a helyzet az új számlával? Amiatt önellenőrzés nem szükséges? Azt is lehet szerepeltetni abban az időszakban, amelyikben átadják a vevő számára? Furcsa lenne, hogy egy adatmódosítás miatt az új számlát vissza kellene tenni eredeti teljesítési időpontra (és duplán lenne ott), a sztornó pedig csak később kerülhetne be. Köszönöm.
Több időszakra vonatkozó szolgáltatások egy számlában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésben. Vállalkozásunk folyamatos szolgáltatásokat (másológépek bérleti díjai, előre, a számla kibocsátás hónapjára, és a másológépek tényleges előző havi teljesítménye alapján utólag kiszámított üzemeltetési díj, az előző hónapra) számláz a hónap elején. A kérdésem a következő: Milyen feltételekkel lehet ezt a kétféle és kétféle időszakra vonatkozó díjat egy számlára tenni? Ha lehet, akkor melyik és hogyan határozza meg a számlán feltüntetendő teljesítési dátum kiszámítását? A szerződések úgy szólnak, hogy az elszámolás havonta történik, a bérleti díj minden hónap elején előre, az üzemeltetési díj minden hónapban a megelőző hónapra kerül leszámlázásra. Válaszát előre is köszönöm.
Háromszögügylet?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy macedón vállalatnak értékesít és számláz egy terméket. Ezt a terméket részünkre egy németországi cég számlázza ki, azonban az árut a macedón vállalat közvetlenül tőlük, Németországban veszi át. Hogyan kell ezt az ügyletet értelmezni áfa szempontjából? Köszönettel: Kátai Istvánné
Szállítólevél és teljesítési időpont
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több vevőnkkel is előfordul, hogy olyan megrendelőt küld, amelyen kiköti, hogy számlát csak az aláírt, visszaküldött szállítólevél alapján fogad el (ilyenkor az áru kiszállítása fuvarozó céggel történik). Idáig azt a gyakorlatot követtük, hogy ezeknek a vevőknek a visszaigazolt, általuk közölt dátummal állítottuk ki a számlákat (amelyek természetesen nem egyeztek meg az általunk kiállított szállítólevélen található teljesítési dátummal). Azonban mostanában többször is előfordul, hogy ezek a vevők nem küldik vissza a szállítólevél aláírt példányát, vagy csak több mint egy 1 hónap múlva, áfabevallás után. Összességében azt szeretném megkérdezni, hogy mi a számla teljesítési dátuma fuvarozónak átadott, szállítóleveles értékesítés esetén: az általunk kiállított szállítólevél teljesítési dátuma vagy a vevő által visszaigazolt, átvételt igazoló dátum? Megtehetjük-e, hogy ha 15 napon belül nem igazolják vissza a szállítólevelet, akkor kiállítjuk a számlát a szállítólevél teljesítési dátumával? Kérem, hogy válaszát törvényi hivatkozásokkal tegye meg. Köszönettel: Lőrinczné
Továbbszámlázott szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fuvarjainkat az érdekeltségi körünkbe tartozó társaság (B) fuvarjaival együtt szervezzük. A fuvarozó cég a teljes összeget társaságunknak számlázza ki. Mi 6 százalékkal (ügyintézés költsége) növelt összegen továbbszámlázzuk B társaságnak a rá eső részt. A számlán a teljes összeg továbbszámlázott szolgáltatás jogcímen szerepel. Helyesen járunk el, vagy a 6 százalékot külön soron, más jogcímen kellene számláznunk? Köszönöm megtisztelő válaszukat!