1075 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Befektetési céllal vásárolt ingatlan könyvelése és adói
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra szeretnék segítséget kérni: - egy gépkocsi-értékesítéssel és -bérbeadással foglalkozó cég vásárolt egy ingatlant befektetési céllal (nem fogják sem kiadni, sem munkavégzés nem folyik majd ott), - ebben az esetben nem kell telephelyként a NAV-nál bejelenteni? - a helyi önkormányzathoz be kell külön jelentkezni az építményadóra és a telekadóra? - és iparűzési adóra? Tevékenység nem folyik ott. - értékcsökkenése évi 2% lesz? Köszönöm szépen a segítséget!
Iparűzési adó: külön vagy együtt?
Cikk
Egyéni vállalkozó autószerelő a saját cégével veszi meg külföldön a használt járművet, a kft.-nek egyéni vállalkozóként autójavítást számláz. A kft. értékesíti a javított autókat. Az iparűzésiadó-bevallásban együtt kell-e szerepeltetni a kétféle tevékenység bevételét adóalapként? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Közvetített szolgáltatás lehet-e a kiszállítás költsége?
Kérdés
Cégünk webáruházat működtet. A megrendelt árut futárszolgálat szállítja ki a megrendelő által kért címre. Bizonyos érték feletti megrendelés esetén a kiszállítás ingyenes. A futárszolgálat által kiállított számla mögött tételes melléklet van, minden tétel egy-egy vevőszámlánkhoz köthető. Könyvelhetjük a futárszolgálat által számlázott költséget közvetített szolgáltatásnak, és így levonhatjuk-e az iparűzési adó alapjából?
Tételes iparűzési adó, ha a katás átlépi a katás értékhatárt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mi a teendő iparűzési adózásban, ha a katás, tételes iparűzési adót fizető adóalany átlépi a katás értékhatárt? A hatmillió forint fölötti rész, feltételezem, már nincs lefedve a tételes adóval. Az értékhatáron túli összegről készítsünk iparűzésiadó-bevallást, és fizesse be az arra eső százalékos adót? A törvényben nem látok erre utaló rendelkezést. Köszönöm szíves állásfoglalást. Üdvözlettel, Zsuzsanna
Helyi adók: így változtak a szabályok
Cikk
Idén nyártól is változtak és 2017. január 1-jétől is módosulnak a helyi adókra vonatkozó előírások. A LeitnerLeitner adózásról érthetően című blogja összefoglalta az új szabályokat.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kérdést szeretnék feltenni. 1. Az őstermelő bevételéből le kell vonni a földalapú és a jövedéki támogatást, és az így kapott bevétel, mínusz az anyagköltség lesz a nettó árbevétele, ami az iparűzési adó alapja? 2. Az önkormányzatnak jogában áll-e az adóbevallás átvételével egy időben, elkérni a NAV-nak benyújtott előző évi, éves adóbevallását, az adatok ellenőrzése végett? Válaszát előre is köszönöm!
Kapcsolt vállalkozás – hipa
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Egyéni vállalkozó autószerelő a saját cégével veszi meg külföldön a használt járművet, a kft.-nek egyéni vállalkozóként autójavítást számláz. A kft értékesíti a javított autókat. A hipabevallásban együtt kell-e szerepeltetni a kétféle tevékenység bevételét adóalapként? A két székhely eltérő településen van.
Kataalany egyéni vállalkozó – szüneteltetés, helyi adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kataalany egyéni vállalkozó év közben rövidebb-hosszabb időre több alkalommal szünetelteti a vállalkozását. A kérdésem az volna, hogy a helyi önkormányzathoz az iparűzési adónál ezt hogyan kell adminisztrálni? A vállalkozó 2,5 millió forint után fizeti meg az évi 50 ezer forintos iparűzési adót. Eddig a szüneteltetés hónapját követő hónap 15-éig beküldtünk egy hagyományos – az önkormányzat által közzétett bevallási nyomtatványt – záró bevallásként, nullákkal kitöltve, majd amikor a szünetelés véget ért, akkor egy változásbejelentőt adtunk be. A törtidőszakra jutó helyi adót mi számoltuk ki, és fizettettük be az ügyféllel. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el? Az önkormányzattól semmilyen hibaértesítő, határozat az időarányos adóról stb. nem érkezett. Van olyan álláspont, mely szerint év közben be kell fizetni az 50 ezer forintot, januárban beadni egy bevallást arról, hogy melyek voltak a kieső idők, és ez alapján az önkormányzat utólag eltörli a szünetelésre eső adót. A változásbejelentőt ebben az esetben is küldeni kell? Köszönöm.
Közvetített szolgáltatás-e?
Kérdés
Az iparűzési adó alapjának csökkentésénél figyelembe lehet-e venni – tervezéssel foglalkozó vállalkozás esetén – a fénymásolás, tervrajzmásolás, sokszorosítás, kötés költségeit?
Közhasznú nonpofit gazdasági társaság iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közhasznú nonprofit gazdasági társaság a tavalyi évben fizetett társasági adót. A számított társasági adó arányosítva lett abban az arányban, amilyet a kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képviselt az összes bevételen belül. Ezen összeg, mint adómentesség, csökkentette a fizetendő társasági adót. Ez így egyértelmű. A kérdésem az lenne, hogy ha az iparűzési adómentesség 2016. évre vonatkoztatva nem áll fenn, mert a tavalyi évben fizettünk társasági adót, és azt az adót a vállalkozási tevékenységre tekintettel fizettük, szóval ettől függetlenül az iparűzési adót a vállalkozás egész tevékenységére vonatkozóan kell-e megállapítani és megfizetni, és nem csak a vállalkozási tevékenységre vetítve? Várom megtisztelő válaszát! Köszönöm!
Iparűzési adó: még lefaraghat az előlegből
Cikk
Nemsokára, azaz szeptember 15-én újra itt van az iparűzési-adóelőleg fizetésének határideje – a naptári éves adózóknak. Körüljártuk, hogy ez kire vonatkozik, mi az alapja, összege, illetve lehet-e még erre vonatkozóan mérséklést kérni.
Családi gazdaság kiskorú tagjának iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság vezetőjének unokái szintén tagjai a gazdaságnak. A vezető székhelyén nincs bevezetve az iparűzési adó, az unokák lakhelyén igen, ahol azok semmilyen tevékenységet, semmilyen eszközzel nem rendelkeznek. Van-e iparűzési adófizetési kötelezettségük az unokáknak, meg kell-e osztani a bevételt a tagok közt, illetve ta elepülések közt?
Adóhiány, határozat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013-ban kezdődött egy NAV áfaellenőrzés, mely a 2013. 01–03. hónapra vonatkozott. 2016-ban hozott határozat alapján, egy szállítónk számláit nem fogadta el a NAV és a hozzátartozó álta visszaigényelt áfát adóhiányként állapította meg. Ugyanakkor a gazdasági esemény bevétel részét, a külföldi vevőt elfogadta az ellenőrzés során. A határozat kötelezte a céget az adóhiány könyvelésére. A bejövő számlánk belföldi volt, a kimenő számlánk pedig áfamentes közösségi értékesítés. A kérdéseim a következők: 1. Könyveléstechnikailag mi a teendőnk az el nem fogadott számlákkal? 2. Amennyiben a számlákat kiemeljük a könyvelésből, rendezetlen pénzügyi helyzet áll fenn, a szállító részére átutalt összegek miatt. Mi a teendő ilyen esetben? 3. A határozat alapján a társasági adót és iparűzési adót is önellenőriznünk kellene? 4. A NAV elfogadta a kimenő számlát jogosnak áruféleség, darabszám mélységig, hogyan magyarázom azt, hogy áru ugyan bizonyítottan kiment, de ha a vitatott számlákat kiveszem, nincsen készletem a kiszállításhoz. Mi legyen a bevétellel, s az érte kapott pénzeszközzel? 5. A társasági adó és az iparűzési adó önrevíziója esetén ebben az esetben csak az ELÁBÉ-t kellene csökkentenünk vagy a hozzá kapcsolódó bevételt is? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Géczi Sándorné
Megjelent a szeptemberi VálaszAdó
Cikk
Kivételesen fülledt, forró nyár volt az idei az adózásban: a jogalkotók számos jogszabály hatályba lépését erre a szezonra időzítették, így okozva az értelmezési nehézségek miatt alapos fejtörést az érintetteknek.
Alvállalkozói teljesítmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá – esetenként – a legyártott reklámhordozók kihelyezésére, majd eltávolítására (logisztika) is külső féllel köt szerződést. A megrendelő ügyféllel kötött szerződésben szerepel, hogy a társaság alvállalkozót vesz/vehet igénybe e tevékenységek elvégzésére. A kft. analitikus, munkaszámonkénti nyilvántartást vezet az egyes reklámkampányokról, és az azok kimenő számláihoz kapcsolódóan igénybe vett gyártási és logisztikai tevékenységek beérkező számláiról. Kérdésem az, hogy a harmadik fél által végzett gyártási és logisztikai tevékenység alvállalkozói teljesítménynek minősíthető-e? Amennyiben igen, úgy a HIPA-alapból történő levonáshoz megfelelőek-e a szerződések akkor, ha mind a megrendelővel, mind az alvállalkozókkal vállalkozási szerződést köt a kft., és a megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy a gyártási és logisztikai tevékenységekhez alvállalkozó vehető igénybe? Amennyiben ez nem elegendő, mit kell, hogy tartalmazzanak a szerződések? Mit kell szerepeltetni továbbá a megrendelő felé kiállított számlán, azaz például fel kell-e tüntetni, és hogyan az alvállalkozói teljesítményeket? Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
