1075 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Őstermelő iparűzési adója Kérdés
Tisztelt Szakértő! Őstermelő állandó lakása Budapesten van. Ideiglenes lakcímmel rendelkezik egy másik városban, ahol a saját tulajdonában lévő termőföldjét művelteti egy mezőgazdasági szolgáltatóval, tehát nincs telephelye. Az iparűzési adót melyik városban kell fizetnie? Köszönöm válaszát!
Iparűzési adó bérbeadás esetén: telephely az összes ingatlan? Cikk
Ha a vállalkozás nem a székhelyén, hanem más településen lévő ingatlanát bérbe adja, kell-e utána az adott helységben iparűzési adót fizetni – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Iparűzési adó megosztása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak a székhelye a lakóhelyén van, ahol semmilyen tevékenységet nem végez (tárgyi eszköze nincs), telephelye egy másik városban van. 2015-ben vállalkozói kivétet nem vett ki, állandó alkalmazottja nem volt, csak 5 napra volt 1 alkalmi munkavállalója. Hogyan kell elvégezni az adóalap személyi jellegű megosztását? A székhelyre 500 ezer forint 10 %-a, azaz 50 ezer forint személyi jellegű ráfordítást kell megadni, tehát a székhely/telephely megosztási aránya 10-90 %? Előre is köszönöm válaszát!
Alapanyag bekerülési értéke iparűzési és társasági adó szempontjából Kérdés
Társaságunk rendszeresen vásárol alapanyagot nem uniós országból, melyet komoly összegű vám és szállítási költség terhel. Kérdésem az lenne, hogy ezt a két tételt könyvelhetjük-e 51-es számlára, azaz – főleg iparűzési adó szempontjából – anyagköltségnek minősíthetjük-e?
Iparűzési adó telephely szerinti megosztás Kérdés
Tisztelt Szipszer Tamás! Köszönöm válaszát az Iparűzési adó bérbeadás esetén című kérdésemre. Még annyit szeretnék kérdezni, hogy ez esetben hogyan történik az iparűzési adó megosztása? A bérbeadott ingatlanokból csak 15 százalék található Budapesten, a többi vidéken, szétszórva az országban. A cég alkalmazottai Budapestre koncentrálhatók, egy alkalmazott és egy ügyvezető van a cégben. Az összevont megosztást ebben az esetben nem tudjuk alkalmazni. Köszönöm!
Iparűzési adó bérbeadás esetén Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretném kérdezni, hogy, ha egy budapesti székhelyű cég Magyarország bármely területén saját tulajdonú ingatlant ad bérbe, telephely szerinti adózás tekintetében be kell-e jelentkezni az adott település önkormányzatához, hogy az iparűzési adó megosztásra kerüljön? Avagy csak Budapesten kell leadózni az iparűzési adót? Köszönöm!
Iparűzési adó Kérdés
Vállalkozásunk logisztikai szolgáltatást vesz igénybe (raktározás, áruátvétel és kiszállítás) egy vidéki cégtől. A raktárunkat telephelyként be kellett jelentenünk, de sem eszközünk, sem munkaerőnk nincs ott helyileg. Kell-e, és, ha igen, milyen megosztással ipát fizetnünk?
Iparűzési adó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég az általa szervezett rendezvényt időnként külső helyszínen, valamelyik vendéglőben tartja. Szerződés szerint olyan számlát kap, hogy külön soron szerepel az étel-ital szolgáltatás, és külön soron a terembérleti díj. Mivel a vendéglő alaptevékenysége a vendéglátás, ehhez szorosan kapcsolódik a terem használata, a terembérletet is áfásan számlázza. (Számlázhatná úgy is, hogy csak vendéglátás, és kész?) A rendezvényszervező cég ezt tételesen továbbszámlázza a résztvevők között úgy, hogy étel-ital szolgáltatás, és rendezvényszervezés költsége. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a külön soron számlázott terembérleti díjat levonhatom-e az iparűzésiadó-alapból? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Katás vállalkozás esete a helyi iparűzési adóval Cikk
Főállású katás vállalkozás a múlt év közepén kezdte a tevékenységét; hogyan kell kiszámítania és bevallania az iparűzési adóját – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Kata és iparűzési adó Kérdés
Tisztelt Adózóna! Főállású katás vállalkozó 2015. június 3-án kezdte a vállalkozását. A 2015. évi vállalkozói jövedelme 1 millió 309 ezer forint volt 2015. december 31-éig. A tevékenységét egy önkormányzat illetékességi területén végzi, ahol 1,5 % az iparűzési adó. A kérdésem az, hogy mennyi iparűzési adót kell fizetnie, és mikor? Előleget is kellett volna fizetnie és bevallania? Én feladtam a küzdelmet az 1990. évi C. törvénnyel a 39/A és B paragrafusnál. Válaszukat előre is köszönöm.
Ideiglenes iparűzési adó számítása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk építőipari tevékenységet folytat, már nemcsak helyi viszonylatban, hanem vidéken is. Kérdésünk az volna, hogy, ha tevékenységünket egy vidéki városban több alkalommal is folytatunk tevékenységet, akkor az ideiglenes iparűzési adót összevontan kell-e kezelni vagy külön-külön? Példa: 2016. 01. 01. - 2016. 03. 20. és 2016. 02. 01. -2016. 03. 31-ig. A 30 napos kedvezményt csak egyszer számolhatjuk el adókedvezményként! Tisztelettel: Urbán Zsoltné
Nonprofit kft. iparűzési adója Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a tájékoztatását, hogy ha egy nonprofit kft. közhasznú és vállalkozási tevékenységet is végez, akkor ebben az esetben valamennyi árbevétellel számolni kell az iparűzési adó meghatározásánál vagy csak a vállalkozási tevékenység árbevételével? Az anyagköltség, amennyiben nem bontható meg külön-külön közhasznú és vállalkozási költségre, akkor arányosítással lehet számolni?
Építőipar: ideiglenes vagy állandó iparűzési adó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanfejlesztő társaság építési telket vásárol adott önkormányzat területén, ahol társasházat épít. Az építés alatt természetesen megkezdi a marketingtevékenységet és az értékesítést. A konkrét építés (építési napló alapján) az épület komplett elkészítéséig (a hsználatbavételi engedély kiadásáig) várhatóan nem haladja meg a 180 napot. A tervezéssel és az értékesítés befejezésével természetesen meghaladja a 180 napot. Ebben az esetben az adott önkormányzat területén ideiglenes vagy állandó iparűzési tevékenységre kell a társaságnak bejelentkeznie? Válaszát előre is köszönöm!
Iparűzési adó: így vehető figyelembe az anyagköltség Cikk
Hogyan befolyásolja a gépjárműszerviz anyagköltsége az iparűzési adót? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
Közvetitett szolgáltatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megrendelő felkéri cégünket az általa vezetett tréningek minőségi ellenőrzésére; tematika-, szereplap, -munkafüzet-kézikönyvek ellenőrzésére, trénerek egyéni felkészitésére, és a tréning dokumentáció ellenőrzésére. Mi ezzel megbizunk egy másik céget. Az általa felénk leszámlázott dijat egy az egyben árréssel továbbszámlázzuk. Hozzáadott érték nincsen. A megrendelővel a szerződésünk nem tartalmazza, hogy ő mely ügyfeleknél tart tréninget, mi csak a megrendelővel kötöttünk egy éves keret szerződést a feladatra vonatkozóan. A teljesitésigazolásban elszámoljuk, hogy a megrendelőnek melyik ügyfele kapcsán végeztünk munkát, de köztünk a megrendelővelvaló szerződésben nem szerepel, hogy ki az ő megbizója. Megállja-e a helyét az iparűzésiadó-levonásnál ez a szerződéses háttér? A kimenő számlán szerepel, hogy közvetitett szolgáltatás. Köszönettel