1075 találat a(z) iparűzési adó cimkére

Iparűzési adó – kiva Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017.03.01-től a kiva hatálya alá tartozik, amit az önkormányzatok felé is bejelentettem a megosztott adó, valamint az adózási mód változása miatt. 30 napon belül, február 28-ai zárással benyújtottam a bevallást. Az egyik önkormányzat befogadta. A másiktól viszont azt jelezték telefonon, hogy nem érvényes a bevallás, mert az iparűzésiadó-törvény szerint nem választhatja a kft. a kivás időszakra a 39/B paragrafus 2. pont szerinti kivaalap plusz 20% adóalapot, mert ugyanezen paragrafus 10. pontja szerint ez a megállapítás csak adóévre választható. Miután a két hónapot minden szempontból le kell zárni (zárómérleg, záró társaságiadó-bevallás) nem jelenti-e ez azt, hogy új adóév kezdődik? Értelmezésem szerint igen. Ugyanez értelmezhető az iparűzési adóra is? Az is kérdés számomra, hogy a szabályokat ellentétesen értelmező önkormányzatok között hogyan osszam majd meg az adót. Köszönöm előre is válaszukat. Aignerné Orcsik Emese

Iparűzésiadó-bevallás kivára áttéréskor Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. április 1-jével áttért a kiva adózásra. A Katv. szerint a kiva adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. A taós időszakról a megszűnésre vonatkozó záróbevallást kell beadni. Kérdésünk: mi a teendő az iparűzésiadó-bevallással? Válaszukat köszönjük: Nyárfás Istvánné Pharmador 2000 Kft.

Iparűzési adó Kérdés

Egyéni vállalkozónál az iparűzési adó kiszámításánál és az anyagköltségnél figyelembe lehet venni a 100 ezer forint alatti tárgyieszköz-beszerzést is?

Helyi iparűzési adó építőipari vállalkozásoknál Kérdés

Tisztelt Szakértő! A helyi adóról szóló törvény iparűzési adónál figyelembe veendő alvállalkozói teljesítés fogalmával kapcsolatban szeretném szíves véleményét kérni. "32. alvállalkozói teljesítések értéke: ... Ide értendő annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe." Egy építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016 és 2017 évben. A lakások értékesítése 2017 évben történik. 2016 évben csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzési adó alap megállapításánál (tekintve, hogy a megrendelőkkel adásvételi szerződés születik). Amennyiben igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016 évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016 évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017 évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017 évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető igénybe? Köszönettel Németh Andrea

Iparűzési adó Kérdés

Egyéni vállalkozónál az iparűzési adó kiszámításánál és az anyagköltségnél figyelembe lehet venni a 100 ezer forint alatti tárgyieszköz-beszerzést is?

Iparűzésiadó-illetékesség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság tagjának 2017.01.02-án megváltozott az állandó lakóhelye. A kérdésem az lenne, hogy a 2016. évi, 2017.05.31-éig benyújtandó iparűzésiadó-bevallását a 2016. vagy a 2017. évi (jelenlegi) lakóhelye szerinti illetékes önkormányzat felé kell benyújtania? Köszönettel: Erdélyi Andrea

Egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó – iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki egyben családi gazdálkodó is, két külön iparűzésiadó-bevallást kell, hogy benyújtson? Köszönöm.

Építőipar – ideiglenes iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari kivitelezéssel foglalkozó cég ideiglenes iparűzési adójának megállapításához kérnék segítséget. A szerződés alapján a munka megkezdése és a teljesítésigazolás kiadása közötti időtartam nem haladja meg a 180 napot, így ideiglenes iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek az adott önkormányzatnál. Amennyiben a kivitelezés valamilyen okból hosszabb ideig szünetel (30 napot meghaladóan) építési naplóban rögzítve van a szünetelés ténye, akkor is a teljes időtartamra kell bevallani és megfizetni az ideiglenes iparűzési adót? Ez idő alatt egy másik településen végez munkát a cég, ahol akár szintén keletkezhet ideiglenes adófizetési kötelezettsége. Amennyiben egy hasonló hosszú időtartamú építkezésen a fent említett cég alvállalkozót is igénybe vesz, és ebben az időtartamban a megbízó cég nem végez ténylegesen munkát, de a szerződés szerint a munkát megkezdte, teljesítésigazolás még nem áll rendelkezésre, mert az alvállalkozó által végzett folyamatok is ennek a szerződésnek a részét képezik, akkor mindkét szóban forgó cég adófizetésre kötelezett az építkezés helyén illetékes önkormányzatnál? Válaszát előre is köszönöm!

Bérgyártás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. csomagolóanyag gyártásához anyagot importál, abból szeretnének gyártatni készterméket és azt értékesíteni. 1.) Bérgyártás esetén milyen bizonylatokkal adjon ki az alapanyagot? 2.) Még az is szóba került, hogy esetleg az alapanyagot eladja a gyártó cégnek, gyártás után megvásárol a készterméket. Akkor nem bérgyártásról kap számlát, hanem a késztermékről. 2 százalék iparűzési adót meg tud spórolni. Jól gondoljuk? 3.) A második esetnél a gyártó nem akarja megvásárolni az alapanyagot. Nála felmerülhet környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség? Köszönjük szépen a válaszát.

Iparűzési adó alapja Kérdés

Tisztel Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2015. évben fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelt és kapott 40 000 EUR összegű de minimis támogatást. Ezen felül 2016. évben területalapú támogatást is kapott. Az egyéni vállalkozó 2016.09.01-től belépett a kata hatálya alá, de iparűzési adó vonatkozásában az általános szabályok szerint adózik. Kérdésem, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához kapott támogatás és a földalapú támogatás összegét figyelembe kell-e venni az iparűzési adó alapjának megállapításánál? Köszönöm válaszát!

Kárenyhítési támogatás, iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az MVH-tól kapott kárenyhítési támogatás az egyéb bevételek közé számolható el, és ezzel nem alapja a helyi iparűzési adónak (ahogy a támogatások sem)?

Bajok a hipa-bevallással, ezt javasolja az MKOE Cikk

Az önkormányzati adóhatóságnál nehézségeket okoz a NAV által továbbított iparűzési adóbevallások feldolgozása. Ezért több helyen is az ilyen bevallás feldolgozásának akadályozásáról, a beküldéssel szembeni egyfajta fellépésről küldött az MKOE tagsága visszajelzéseket.

Új cég iparűzésiadó-alapjának megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A jogelőd nélkül alakult (új) cégnek, illetve olyan cégnek, amely nem rendelkezik tárgyévet megelőző teljes adóévvel, van-e kötelezően alkalmazandó módszer/eljárás az iparűzési adóalap megosztására, vagy akár az 1990. évi C. törvény mellékletében ismertetett megosztási módszerektől eltérő módszerrel/eljárással is megállapíthatja a székhelyre és telephely(ek)re eső iparűzésiadó-alapját? Példa: az alakulás évében (tört naptári év) egy cég 150 millió forintos árbevételt ért el, kötelező-e a komplex eljárást alkalmaznia? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Helyi iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk haszonbérletbe vett földterületet, melyen takarmányt termesztenek saját felhasználásra. A bérelt földet külső vállalkozók munkálják meg, ezért se eszközt, se munkabért nem tudunk kimutatni a területen. A cég székhelye és másik telephelye más-más településhez tartozik, a tárgyévet megelőző évben az adóalap a 100 millió forintot meghaladta. Kérdésünk lenne, hogy ebben az esetben milyen módszerrel kell megállapítanunk az adott telephelyre (bérelt) az iparűzési adót, mert ebben az esetben a komplex módszert nem tudjuk alkalmazni? Válaszukat előre is köszönjük.

Megjelent a májusi VálaszAdó Cikk