Iparűzési adó: külön vagy együtt?

Megosztás Tetszik

Egyéni vállalkozó autószerelő a saját cégével veszi meg külföldön a használt járművet, a kft.-nek egyéni vállalkozóként autójavítást számláz. A kft. értékesíti a javított autókat. Az iparűzésiadó-bevallásban együtt kell-e szerepeltetni a kétféle tevékenység bevételét adóalapként? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. paragrafusának (6) bekezdésében írtak értelmében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása [(1) a)–d) pontok] pozitív előjelű különbözeteként – figyelemmel a (4)–(5) bekezdéseiben foglaltakra  – állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata.

Az e bekezdésben foglaltakat csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50 százalékát meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában.

(A fenti összeszámítási szabály független az iparűzésiadó-alanyok telephelyétől.)

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény előzőekben hivatkozott 4. paragrafus 23. pontja szerint kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik;

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik;

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Tehát amennyiben a kérdés szerinti egyéni vállalkozó, illetve társaság a fentiekben ismertetett kapcsolatban áll egymással, továbbá megvalósulnak a Htv. hivatkozott feltételei is, akkor a két adóalanynak a Htv. 39. paragrafus (6) bekezdésében írtak szerint össze kell számítania az adóalapját.