1075 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Iparűzésiadó-alap megosztása
Kérdés
Taxis egyéni vállalkozó székhelye egy balatoni kisváros, telephelye van Budapesten is. A taxis személyszállításon kívül más tevékenységet nem folytat, alkalmazott, illetve személyi jellegű ráfordítás nincs. Eszközként csak a taxióra van a vállalkozás nyilvántartásában, már régen 0 értékkel, a gépkocsi nem kizárólagos vállalkozási célú, bérleti és lízingdíjat díjat nem fizet. Árbevétele 6 millió forint alatti. Hogyan kell megosztani az iparűzésiadó-alapot a két település között?
Mutatjuk, hogyan csökkenthető az iparűzési adó című szakértői levezetés
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Lehet, hogy nem jól értelmeztem a cikkben szereplő utolsó mondatokat, idézem: "E rendelkezés kapcsán fontos ugyanakkor, hogy csak a már az adóévben eladott lakáshoz az adóévben vásárolt és ráfordításként elszámolt szolgáltatás ellenértéke vonható le e jogcímen Az iparűzési adó ugyanis egyfelől éves elszámolású adó (a korábbi adóelszámolási időszakban felmerült költségek, ráfordítások az adott adóelszámolási időszakban nem érvényesíthetőek). Továbbá a norma – amikor a vásárolt szolgáltatást említi – a „vesz igénybe” jelen idejű kifejezéssel él, ami szintén arra utal, hogy csak az adott elszámolási időszakban felmerült ráfordítások vehetők figyelembe." Építőipari vállalkozás (kettős könyvvitel mellett) többlakásos ingatlant épít. A beruházás kezdete mondjuk 2016. március 01. és 2016.december 31-én kész a beruházás. 2016. évben így még egy lakást sem tudott eladni. 2017. évben értékesíti az ingatlanokat. Ha jól látom, akkor a cikk szerint 2016. évben csak anyag- és alvállalkozói stb. költségek vannak, ezért nulla az iparűzési adó. 2017. évben, amikor értékesíti a lakásokat, már semmi nem vonható le az iparűzési adóból, mintha nulla forint anyag- és alvállalkozói stb. költség merült volna fel, mivel azokat az előző évben számolta el a vállalkozás?
Iparűzési adó: így kell meghatározni a közvetített szolgáltatások értékét
Cikk
Az iparűzésiadó-alap kiszámítása során a közvetített szolgáltatások értékével csökkenteni lehet a nettó árbevételt, s e körülmény mindig megmozgatja a vállalkozások fantáziáját. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy a gazdálkodó szolgáltatásbeszerzése így vagy úgy, de a vevőhöz jut (számára „közvetítik”), kézenfekvőnek tűnne levonni azt a következtetést, miszerint minden input szolgáltatás esetén – legalábbis elméletileg – lehet szó közvetített szolgáltatásról. A releváns jogszabályok azonban ennél kissé cizelláltabban közelítik meg ezt a kérdést. A következőkben e szabályokról lesz szó.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó vagyok. 2015 szeptemberében gyermeket szültem, ezért 2016. január 15-éig a 2015. évre ipa-bevallást adtam be, mivel a szülés miatti csedre tekintettel nem a teljes évre kellett fizetnem a tételes adót, és ennek alapján a havi 50 ezer forint ipát sem. A napokban megkapott adófolyószámla szerint 2016. 03. 16. határidővel 25 000 forint fizetési kötelezettség szerepel a folyószámlán. Tekintettel arra, hogy jelenleg is gyeden vagyok, be kell-e ezt az összeget fizetnem, majd szeptemberben az újabb 25 000 forintot, vagy mit kell tennem, hogy e kötelezettséget töröljék a folyószámláról? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Katás bt.-t alapítana? Mutatjuk, mire kell odafigyelnie
Cikk
Temérdek kérdés merül fel egy társaság létrehozása előtt, s különösen érdekes dilemmákat vet fel egy katás bt. alapítása, pláne akkor, ha megalakul, de csak később kezd el érdemben működni. Példa erre az a kérdéshalom, amellyel olvasónk szakértőnket – Sinka Júlia, okleveles adószakértőt – elárasztotta.
Közvetített szolgáltatás iparűzési adónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bejövő közüzemi számlák értékét a bérlőkre almérők alapján osztjuk szét. Erre a bérleti szerződésben és a számlákon is van utalás. Ez a véleményem megfelel a közvetített szolgáltatás kritériumának. A kérdésem az, hogy amennyiben az adott évben nem közvetített szolgáltatásként, hanem igénybe vett szolgáltatásként könyveltük a bejövő közüzemi számlákat, jogosultak vagyunk-e az iparűzési adónál közvetített szolgáltatásként figyelembe venni a bejövő számlák értékét? Amennyiben nem, akkor hogyan javítható a könyvelésben ez a tétel? Az értékhatár miatt újból közzétenni nem szükséges a beszámolót. A társaságiadó-bevalláson kívül mit kell még helyesbíteni? Köszönöm szépen.
Iparűzési adó székhely-áthelyezés esetén
Kérdés
A vállalkozó 2016. 03. 11-én Budapestről egy vidéki településre helyezi át a székhelyét. Az új székhelyre beadtam a bejelentő nyomtatványt. A megszűntre a kijelentőt és a 01.01.-03.11. időszakra szóló bevallást. A fővárosi önkormányzat levélben értesít, hogy a tört időszakra beadott bevallásomat nem tudja feldolgozni. Mert nem kell megtörni. Majd 2017-ben nyújtsam be a teljes időszakra a bevallásomat, és a megosztás elve szerint osszam el a két székhely között az adóalapot és számítsam ki az adót. Hivatkozik az Art.33. § (3) bekezdésére, illetve a helyi adókról szóló törvény 39. § (2) bekezdésére. Az Art. valóban nem tartalmazza, de szerintem evidens, ha megszűnik egy helyen a cég, akkor már az azt követő időszakra nem adhatok be bevallást. Illetve a helyi adókról szóló törvény is (bár nincs így leírva) a székhely és a telephelyek közötti megosztásra gondol. Rosszul gondolom? Ha jól gondolom, mire tudok hivatkozni a válaszlevélben? Segítségét előre is köszönöm
Mérsékeltetheti az adóelőlegét, de jól számoljon, hogy meg ne bánja!
Cikk
Az árbevétel jelentős visszaesésekor gondot okozhat a korábbi teljesítmény alapján meghatározott adóelőleg megfizetése. Ilyenkor kérhető a kötelezettség mérséklése. Ismertetjük, hogy hogyan, milyen feltételekkel és következményekkel.
Iparűzési adó katás egyéni vállalkozónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó iparűzési adóra nem katás egyszerűsített tételes adó-megállapításra jelentkezett be. Fodrász, műkörmös az ipa-alap megállapításánál a nyugtás bevételeit mivel csökkentheti? Festékek, alapanyagok beszerzési számláival lehetséges? Bérleti díj, katabefizetés csökkenti a bevételeit? Köszönettel.
Bt. indításával kapcsolatos információ
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék egy bt.-t alapítani. Már utánanéztem annak, hogy ez milyen költségekkel jár, illetve annak is, hogy katás, alanyi adómentes formát szeretnék választani (jó pár évig alatta fog maradni a bevételem a 6 millió forintnak). Jelenleg van főállásom, amellett szeretném indítani, így nem kéne járulékokat fizetnem az elején (csak akkor jelentkeznék be a cégbe kisadózóként, ha elkezdi a cég a működését). Célszerű lenne az idei év végén létrehozni a bt.-t, mert akkor jövőre már rendelkezne egy adóévvel, viszont csak jövő nyáron kezdeném el a tényleges tevékenységet. Mivel alanyi adómentes a cég, ezért nem kell áfabevallást készítenie. Gondolom, könyvelőt sem kellene addig fizetnem, mert az adóbevallás nullás lenne, nyártól pedig kisadózóként jelentkeznék be a cégbe a beltaggal együtt. Mivel így csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, ezért könyvelőre a későbbiek során sem lenne szükség. Megoldható az, hogy így indítsam el a vállalkozást? Van ennek valami buktatója? Az alatt a fél év alatt, amíg a cég már megalakult, de még nem üzemel, milyen fizetési kötelezettségeim lennének, milyen költségek merülhetnek fel? A társasági adó és iparűzési adó ilyen esetekben hogyan kell kiszámítani? Ha nincs bevétele a cégnek, akkor nincs befizetési kötelezettség, ugye? A cégnek, ha jól tudom, kell, hogy legyen ügyvezetője. Ezt vállalhatom én a bt. kültagjaként úgy, hogy ezért nem kapok külön fizetést? Ezt megbízásos jogviszonyban kell tennem? Várom válaszukat! Segítségüket köszönöm!
Helyi iparűzési adó
Kérdés
Érdeklődöm, hogy az őstermelő helyi iparűzési adóbevallásában az árbevétel sorában figyelembe kell-e venni az adóalap megállapításához a különböző támogatások – például földalapú – összegét?
Káosz az iparűzési adó értelmezésében: sokba kerül az adózóknak
Cikk
Szolidaritási alapot hoz létre a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) az adótörvényi szabályozatlanság miatt összesen több száz millió forintos büntetéssel fenyegetett könyvkiadók megsegítésére – mondta el Kocsis András Sándor, a szervezet elnöke kedden Budapesten.
IPA visszaigénylése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni, hogy van-e jogalapunk iparűzési adóelőlegnél a túlfizetés visszaigénylésére? Társaságunk a 2014. évi adóbevallás alapján 2016 márciusában 3,5 millió forint iparűzési adó előleget fizetett be az önkormányzatnak. A májusi - 2015. évi - bevallás alapján 2016. évre az előlegfizetési kötelezettségünk 1,5 millió forint. Az önkormányzat, mondván, hogy programjuk nem tud mínusz tételt előírni, szeptemberre 0 forint adókötelezettséget írt elő, és reklamációnk ellenére sem hajlandó a 2 millió forint befizetett adótöbbletet kiutalni. Van-e törvényi felhatalmazásunk ennek visszaigénylésére? Várjuk szíves válaszukat!
Külföldi anyacégtől bérelt ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet kapcsán kérném szíves tájékoztatását: Egy termelő tevékenységet folytató magyar székhelyű vállalkozás – amely 100 százalékos német tulajdonban van – a tevékenységének bővülése miatt új üzemcsarnok építésére kényszerül. Ehhez azonban nem áll rendelkezésére megfelelő tőke. Ezért a szükséges földterületet a német anyacég venné meg, fel is építi rá az üzemcsarnokot, amit utána hosszú távon bérbe ad a magyar leányvállalatának, és havonta számlázza felé a bérleti díjat. Hogyan, milyen feltételekkel történhet a bérleti díj számlázása a magyar leányvállalat felé? Konkrét kérdések: 1) Be kell-e jelentkeznie a német anyacégnek Magyarországon adóalanyként? Ha igen, akkor a számlát a magyar adószáma alatt állítja ki magyar áfával? 2) Az áfatörvényünk értelmében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint áfamentes, de választhatja-e rá az adókötelezettséget, mint bármely magyar vállalkozás? Ha igen, ezt mikor kell bejelentenie az adóhatóság felé? 3) Mivel a bérbeadó és a bérbevevő kapcsolt vállalkozások, kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni a bérbeadás okán? 4) Mivel a német anyacég belföldi telephelye révén szerez Magyarországon rendszeres jövedelmet, keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? 5) A német anyacégnek be kell-e jelentkeznie a telephely szerinti önkormányzathoz az iparűzési adó hatálya alá? 6) A fentieken túl milyen egyéb adózással kapcsolatos teendői lesznek a német anyagcégnek? Köszönettel: Herczeg Tibor
Új előírások a helyi adókban
Cikk
Az iparűzési adótól a telekadón át az építményadóig módosul a helyi adókról szóló törvény, javarészt 2017-től, de némelyik passzus már az idén.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
