1075 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Furcsa és bonyolult új szabályok a helyi adózásban
Cikk
Előrehozott adó, határozott időre megállapított adómérték – ilyen új fogalmakat is bevezetett a tavaszi adócsomag a helyi adók rendszerébe. A különös és bonyolult új szabályok mellett akadnak egyszerűsítő és az IFRS-ekhez igazodó előírások, továbbá adóalapot növelők is.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Egy vagyonvédelmi vállalkozás több megyében végez folyamatosan őrzés-védelmi feladatot. Ez a tevékenység nem telephelyengedélyhez kötött. Az őrzési tevékenység értelemszerűen a megrendelő székhelyén, telephelyén történik. A helyi adó törvényből számomra az derült ki, hogy ennél a tevékenységnél, nem keletkezik a társaságnak a székhelyétől eltérő önkormányzatnál iparűzési adó bejelentési és fizetési kötelezettsége, mivel nem keletkezik telephelye. Érdeklődtem hasonló profilú vállalkozásoknál, és mindegyikük kizárólag a székhelyük szerinti önkormányzatnak fizet iparűzési adót, tehát nem osztja meg az adó alapját, függetlenül attól, hogy más-más önkormányzathoz tartozó településeken is végez őrzést. Jól értelmezem a törvényt, illetve helyes ez az eljárás? Várom szíves válaszát. Havasi Györgyi
Iparűzésiadó-előleg útdíj 7,5 százaléka esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2016. évi iparűzési adója 40 ezer forint, 160 ezer forint útdíj 7,5 százalékának levonása után. Kérdésem, hogy mennyi lesz a 2018.03.15-i előleg összege: 40 ezer forintnak a fele vagy 200 ezer forintnak a fele? A társaságnak továbbra is van útdíjfizetési költsége. Köszönöm a választ!
Adófolyószámlán lévő túlfizetés visszaigénylése végelszámolás alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolás alatt van, nincs senki felé tartozása. Az adófolyószámláján társaságiadó-, az önkormányzatnál pedig iparűzésiadó-túlfizetése van több millió forintos összegben, amely több év alatt gyűlt össze. Van-e elévülés a túlfizetés visszaigénylésére? Megtehetik-e a kft. tulajdonosai, hogy a kft. a végelszámolás alatt nem igényli vissza az adótúlfizetést, hanem a vagyonfelosztáskor úgy döntenek, hogy a NAV-val és az önkormányzattal szembeni követelést a kft. tulajdonosai kapják meg, és majd a kft. törlése után ők igénylik vissza a nekik átengedett adótúlfizetést? Válaszukat köszönöm.
Iparűzési adó megosztása II.
Kérdés
Tisztelt Szarvas Imréné! A 2017.05.21-én "Iparűzési adó megosztása" című kérdésre adott válaszával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Ha személyi jellegű ráfordításnál a székhely szerinti településre 10 százalékot számol el, a fennmaradó 90 százalékot milyen arányban osztja meg például öt település között, ha a növénytermesztést szolgáltatásként veszi igénybe? Hogyan alakul a megosztás, ha kombinált módszert alkalmaz? Az előbbi példánál maradva: a székhelytelepülésen nincs eszközérték, a további öt településen a földek aranykorona értéke alapján megosztott eszközérték van, ezen területeket bérmunkával művelteti, tehát nincs személyes munkavégzés. További kérdésem az lenne, hogy ha nagykorú, középfokon nappali tagozatos tanuló év közben kilép a családi gazdaságból, van-e év közben bármilyen bevallási kötelezettsége, vagy csak a következő évben? Válaszát előre is köszönöm.
Katás kérdések
Kérdés
1.) Egyéni vállalkozó főállású katásként kezdett, év közben mellékállású lett. 25 ezer forintot fizetett, de nem lett jelentve a NAV felé. A NAV emiatt értelemszerűen 50 ezer forintot írt elő, év végén 100 ezer forint tartozás miatt kizárták a katából. Mit lehet ilyenkor tenni? 2.) Egyéni vállalkozó 2015-ben szja alatt adózik, 2016-tól katás. Decemberi számlájának ellenértéke januárban folyik be, az az szja vagy a kata alá esik? Ugyanez fordítva: ha 2015-ben katás, 2016-ban visszatér az szja alá, akkor a decemberi számlája, ami januárban folyt be, kata vagy szja szerint adózik? 3.) Bevétel-e az előleg? Ha előleget utalnak a katásnak, kell-e róla előlegszámlát kiállítani, vagy elég a végszámla? Ha decemberben utalják az előleget, és januárban van a végszámla, mikor keletkezik a bevétel? 4.) Devizás jövedelemnél mi a helyzet? Milyen árfolyamot kell alkalmazni az elszámolásnál? Melyik napi árfolyamot kell választani? 5.) Kisadózó nem írta rá a számlákra, hogy kisadózó vállalkozó. Utólag mit lehet tenni? 6.) Ha tavaly nettó 6 millió forint felett volt a bevétel, de idén biztosan nem lesz annyi, választhatja-e a katás az alanyi mentességet? 7.) Mikortól lesz áfás, ha a befolyt bevétel nem érte el a 6 millió forintos határt, a kiállított számlák összege viszont igen? 8.) Alanyi áfamentes katás EU-ba számláz közösségi adószám nélkül. Ilyenkor mi történik? (Mit jelent, ha valaki alanyi áfamentes, mikor, miért éri meg neki?) 9.) Alanyi áfamentes katás EU-n kívülre számláz, kell-e ezt jelenteni áfabevallásban? 10.) Alanyi mentes katás EU-ból vesz igénybe szolgáltatást (Facebook-hirdetés). Nincs közösségi áfa, be kell-e fizetni az áfát? És vajon le is vonhatja? 11.) Év végén meghaladja a 100 ezer forintot az adótartozás. Akkor január 1-jétől esik ki a vállalkozás a katából? 12.) Ha hónapokkal később tudja meg a vállalkozás, hogy kizárták a katából, mit kell tenni visszamenőleg, amikor már nem volt katás? 13.) Katás egyéni vállalkozó decembertől szünetelteti a tevékenységét. Egy novemberben kiállított számlát decemberben fizetnek ki neki. Katás bevételnek számít, vagy önálló tevékenységből származó jövedelem? 14.) Iparűzési adóban a tételes ipát választotta a katás vállalkozás, kell-e bevallást benyújtani? Minden évben meg kell erősíteni a tételes ipa választását? Vállalkozónk szeretne kilépni a tételes ipa alól. Milyen határidővel, mikor lehet ezt a döntést módosítani? 15.) Ha szünetel a vállalkozás, mikor kell beadni a kata- és az iparűzésiadó-bevallást? És ha megszűnt a vállalkozás? 16.) Katás egyéni vállalkozó szülni megy, nem dolgozik, de van alkalmazottja, aki a vállalkozást tovább viszi. Kell-e katát fizetnie? Ha nem, akkor a bevételi korlát kisebb lesz? 17.) Vállalkozás szüneteltetése rendben bejelentve, de a folyószámlán mégis előírták a katát. Kell-e tenni valamit, vagy elég a kivárás? 18.) Katás bt.-kültag „osztaléka” hogyan adózik? Értelmezhető-e egyáltalán az osztalék egy katás bt .esetében? 19.) Kisadózó vállalkozó magánszemélytől bérel ingatlant. Le kell-e vonni a bérbeadó személyi jövedelemadóját és ehót a bérleti díjból? Be kell-e vallani? Ha igen, kinek? 20.) Mi a teendő, ha Paypalra jön a jövedelem, és a katás vállalkozás nem vezeti át azt a saját bankszámlájára? 21.) Kell-e jelenteni az 1 millió forint feletti külföldről származó jövedelmet? 22.) Nappali tagozatos felsőoktatási hallgatóként katásként jó-e, ha 25 ezer forint katát fizet? 23.) Ha tulajdonos és ügyvezető egy kft.-ben, és mellette katás, elég, ha katásként megfizeti az 50 ezer forintot? 23.) Katás lehet-e áfás? Mikor kell megfizetni az áfát? Lehet-e pénzforgalmi áfás? Ha részteljesítés van egy számlára, abból mennyi áfát kell fizetni? 24.) Katásnak kell szja-bevallás? 25.) Katás bt-ben több tulajdonos esetén hogyan alakul a jövedelemkivét? Mit tartalmaz egy jövedelemigazolás, ha egy hitelfelvételhez kell ilyen? 26.) Katásként nem adhat bérbe ingatlant. Mi van, ha mégis megtette? 27.) A kapott kamat beleszámít-e a katás bevételbe? És a kapott támogatás, esetleg kártérítés? 28.) Katásnak kell-e cégautóadót fizetnie? És a telefonszámla magánhasználata után kell adózni?
Kiva és az iparűzési adó
Kérdés
2017. április 1-jétől a kivát választottuk, és ezt bejelentettük az önkormányzathoz is. Az alábbi választ kaptuk. A helyi adókról szóló 1990. évi C. torvény 39/B § (1)-(2) és (10) bekezdései úgy határoznak, hogy a helyi iparűzési adóban az ipa alapja adóévre választható. Ennek értelmében a kft. leghamarabb a 2018. évre vonatkozó helyiiparűzésiadó-bevallásában alkalmazhatja a kiva szerinti adóalapot. Tehát még a 2017. évi iparűzésiadó-bevallásban is az általános szabályok szerint kell megállapítani a helyi iparűzési adó alapját. Én egy előadáson azt halottam, hogy év közben is választható az iparűzési adóban a kiva szerinti adóalap. Az önkormányzat helyesen értelmezi ezt a szabályt? Válaszukat előre is köszönöm. Polyák Márta
Munkavállalás Romániában
Kérdés
Építőipari cég Romániában vállalna javítási munkát MAGÁNSZEMÉLYNEK, családi háznál, melynek ideje 4-5 munkanap lenne. A megrendelő forintban fizetne, főként készpénzben. Mit kell tudnunk ennek a munkának a vállalásával és számlázásával (például számla nyelve, mi van, ha esetleg mégis euróban fizetnének, átutalással) kapcsolatban? Milyen bejelentési és adófizetői (áfa, társasági.adó, helyi adó stb.) kötelezettségek keletkeznek? Ha Romániában keletkezik bejelentési vagy adófizetési kötelezettség, hol, és hogyan kell azt intézni (a magyar kivitelező cég nem akar sem fióktelepet, sem céget létrehozni Romániában)? Gyors válaszukat várva, köszönettel: M
Ezek az adóbevallási határidők járnak le ma
Cikk
Május 31-én, ma van a társaságiadó-bevallás, az elektronikus beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének, valamint a helyi iparűzési adó (hipa) bevallás benyújtásának a határideje.
Iparűzési adó, vizsgálati határidők
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iparűzésiadó-vizsgálatunk van. Érdeklődni szeretnénk, hogy milyen határidejű kötelezettségekkel jár az adóhatóság számára a vizsgálat? Köszönettel.
Iparűzési adó: új verzióban az elektronikus bevallási nyomtatvány
Cikk
Új verziót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallásról, amelybe számos új figyelmeztető jellegű ellenőrzési szempontot és logikai képletet épített be.
Őstermelő iparűzésiadó-megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Budapesten élő magánszemély a földjét haszonbérletbe adja egy vidéki gazdálkodó cégnek. Kiváltotta az őstermelői igazolványát is. Jól gondolom, hogy az iparűzési adóját meg kell osztania Budapest és a vidéki kisváros között? De hogyan, nincs se eszköz, se személyi költség elszámolása. Bevétele meghaladja az 5 millió forintot. Válaszát előre is köszönöm.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Mezőgazdasági őstermelőnek több településhez tartoznak a földjei, alkalmazottja nincsen, gépei csak egyetlen településen vannak. Milyen módszerrel osszam meg az iparűzési adót?
Nem számlázott készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás továbbértékesítési céllal vásárolt nagy értékű építőipari készletet. A készlet beszerzéséhez 50 százalék előleget kapott a vevőjétől 2016. májusban, amelyről a végszámlát a készlet leszállításakor, 2016. októberben, októberi keltezésű és teljesítésű dátummal állította ki. Az árut szállító részére 2016. májusban és 2016. szeptemberben 50-50% előleget fizetett, amely előlegekről a szállító a végszámláját – többszöri felszólítás után – 2017. januári keltezési és teljesítési dátummal állította ki. 2016. december 31-én tehát 2016. évi árbevétele elszámolva, azonban ehhez tartozó árubeszerzési számlával nem rendelkezik. Mi a helyes eljárás a szállító által 2016-ban nem számlázott gazdasági esemény kimutatására a 2016. évi beszámoló összeállításakor annak érdekében, hogy a vállalkozás mind a számviteli, mind a társasági- és iparűzésiadó-törvény tekintetében helyesen járjon el? Válaszukat előre is köszönöm.
Új cég iparűzésiadó-alapjának megosztása II.
Kérdés
Tisztelt Szipszer Úr! Nagyon szépen köszönöm a válaszát, de azzal nem értek egyet. Egyrészt az adótörvényben szerintem hiba van (nincs 3. számú melléklet, csak melléklet van), másrészt én másképpen értelmezem a megosztásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Egyedül abban adok igazat Önnek, hogy az adóalap számít és nem az árbevétel. Sajnos ezt a részét valóban elírtam. Adóalapot értettem a kérdésemben. Álláspontom szerint mivel a törvény nem tér ki a tárgyévet megelőző teljes adóév előtti időszak adóalap-arányosítására (nincs kötelezően alkalmazandó arányosítás), így az új (jogutód nélkül) alapítású cég mindhárom adóalap-megosztást alkalmazhatja, természetesen a törvény többi rendelkezésével összhangban. Például az arányosításnak a tevékenységre legjellemzőbb mutatón kell alapulnia, telephelyre nem juthat nulla forint adó stb. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
