667 találat a(z) ingatlan-bérbeadás cimkére
Katások, figyelem! Ez lehet a kiskapu az ingatlan-bérbeadásnál
Cikk
Katás egyéni vállalkozó szépségszalont szeretne bérelni. A szalonban többen dolgoznák, szintén bérlőként. A szalon tulajdonosa a katás egyéni vállalkozóval köt bérleti szerződést, aki – a tulajdonos kérésére – további albérletbe adná a helyiségeket. Ha az egyéni vállalkozó magánszemélyként köt szerződést a szalon tulajdonosával, és magánszemélyként adószámot vált ki bérbeadásra, akkor végezheti-e a bérbeadási tevékenységet, vagy az a katás tevékenységével összeegyeztethetetlen? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Magánszemély általi lakáskiadás, számlatömbvétel
Kérdés
Egyéni vállalkozó, aki szünetelteti a vállalkozását, magánszemélyként adózna ingatlan-bérbeadás után, mint eddig is. A lakáskiadásokat tartalmzaó számlatömbje betelt. A NAV-nál anno bejelentette, hogy nem vállalkozóként akar a lakáskiadás után adózni. A jelenlegi lakásbérlő egy kft., amely számlát kér. A NAV kiad-e új adószámot CSAK a lakáskiadásra, és meg kell-e azt kérni, vagy a magánszemély megveheti-e a számlatömböt a szüneteltetett vállalkozásának az adószámára, és csak a lakásbérbeadását írná bele a számlatömbbe? Az eddig használt számlatömböt a magánszemély a vállalkozói adószámára vette meg, amikor megvette, még nem szüneteltette az egyéni vállalkozói adószámát. Végiggondolva az esetet, ha nem él az adószám, akkor csak az ingatlan-bérbeadásra egy érvényes 7-es számmal kezdődő adószámot kell kérni a NAV-nál, s ha majd a magánszemély újraindítja a vállalkozását, akkor csak az egyik adószám élhet!? ÁLLÍTÓLAG EGY személynek nem lehet több adószáma.
Kaució kimutatása a mérlegben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérleti szerződésünk értelmében a bérlő háromhavi bérleti díjnak megfelelő kauciót fizetett részünkre, melyet a bérleti szerződés felmondása esetén – bizonyos feltételek teljesülése mellett – visszakap. Ez az összeg szolgál arra az esetre, ha nem fizetne, vagy a bérleti szerződés megszűntekor nem a rendeltetésszerű állapotban adná vissza a helyiséget. A bérleti szerződés 5 évre szól, és meghosszabbítható. Kérdésem az lenne, hogy a mérlegben/főkönyvben hol kell kimutatni a kapott összeget: egyéb rövid lejáratú kötelezettségként, vagy egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként, vagy máshol? Köszönöm válaszukat.
Szja-törvény 11. melléklet II. bekezdés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magánszemély édesanyjától bankszámlájára pénzt kapott (már nem bejelentésköteles az adóhatósághoz), melyből lakást vett haramdik személytől(ismeretlen). De, hogy az adóhatósággal ne legyen gondja, az adásvételibe beleíratták, hogy a pénzt az édesanyjától kapta, és ezért haszonélvezetet kapott az anyukája. Ügyfelem ezt a lakást teljes egészében albérleti céllal kívánja hasznosítani. Viszont a kérdés, hogy levonhatja-e a lakás értékcsökkenését a tételes költségelszámolás során, vagy nem? Mi számít ingyenes szerzésnek, csak az, ha a tulajdoni lapon korábban az édesanyja szerepelt volna, és öröklés vagy ajándék címén került volna ügyfelem tulajdonába, vagy így is, ha a pénzt kapta ajándékba, bár azon mást is vehetett volna? Sajnos nem egyértelmű, és nincs kifejtve, mikor nem vonható le az értékcsökkenés, és mikor számít ingyenesnek a szerzés? "Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el." Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel.
Katás egyéni vállalkozás ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás, alanyi áfamentes egyéni vállalkozó, aki fitness szolgáltatást nyújt. Az általa bérelt helyiség (nem lakáscélú) egyes részét bérbe kívánja adni más vállalkozóknak, más tevékenységre, például kozmetikus, masszőr. Erre a bérleti szerződés lehetőséget biztosít. Mivel a katatörvény nem engedi a bérbeadási tevékenységet, így mi lenne a megoldás a fenti probléma megoldására? Ha nem lakáscélú helyiséget adna bérbe magánszemélyként, akkor arra lehetősége van a fentiekre figyelemmel? Hogyan alakulna az adófizetési kötelezettsége? A kapott bérleti díj a katás bevétel része lenne? Egyáltalán van-e lehetősége nem lakáscélú, általa bérelt helyiséget magánszemélyként továbbadni, miközben katás egyéni vállalkozó? Milyen egyéb megoldás jöhetne számításba? Köszönettel.
Közfoglalkoztatott – ingatlan-bérbeadás, -bérbevétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jelenleg munkanélküli ismerősömet hamarosan közfoglalkoztatottként alkalmazzák, határozott időre. A lakhelyéről másik városba kell költöznie albérletbe.A közfoglalkoztatott kiadhatja-e a lakását vagy nem? Nem látjuk át ezeket a kérdéseket, ezért kérem szíves tájékoztatásukat ebben a témakörben. Köszönettel.
Bérbeadás áfája
Kérdés
Egy kft. bérbe adja a fogorvosi rendelőjét. A bérbeadás a rendelőben található eszközökre – például sterilizáló készülékre, fogorvosi műszerkészletre, röntgenkészülékre, a külön helységben üzemelő kompresszorra és szívómotorra – is vonatkozik. Utóbbi kettő berendezés az ingatlanban kialakított, előre beépített csőhálózathoz kapcsolódik. A kft. ingatlan-bérbeadásra nem választott áfát. Kérdés: kezelhető-e egységesen áfamentesként az ingatlan bérbeadása, vagy az eszközöket külön, áfa felszámításával kell bérbeadni? Hogyan történik a rezsi továbbszámlázása a bérlő felé? Ha mentes a teljes bérleti díj, akkor a rezsi is az, mint járulékos szolgáltatás? Ha külön kezelendő az eszközök bérbeadása, akkor a rezsit meg kell osztani?
Bérbeadás áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként bérbe adott ingatlanegységnek van-e áfavonzata? A bérleti szerződés az ingatlanegységre szól, mely tartalmazza a következőket: lakás, kertrész (udvar), teremgarázs, tároló. Köszönettel várom a válaszát.
Sajátrezsis beruházás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy turisztikai ingatlant, kilátót épít, ami a tulajdonában marad, és üzemeltetésre bérbe szeretné majd adni. A cég tevékenységi körében szerepel az ingatlan-bérbeadás, viszont még ténylegesen nem végezte ezt a tevékenységet, nincs bejelentkezve, hogy az ingatlan-bérbeadást áfásan szeretné végezni. Be kell most jelentkezni az ingatlan-bérbeadásra, hogy az építkezés során szükséges anyagok áfáját levonásba helyezhesse, vagy ha elkészült az ingatlan, és ténylegesen végezni fogja az ingatlan-bérbeadást, akkor lehet csak az ingatlan-bérbeadásra az áfát választani, és ebben az esetben csak az aktiváláskor lehet az építkezés áfáját levonásba helyezni? Válaszát előre is köszönöm! Glückné
Ingatlan-bérbeadás adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretnénk kérni az alábbi ingatlan-bérbeadás ügyben. Cégünk adószámmal rendelkező belföldi magánszemélytől ingatlant bérel. Meg is kapjuk minden hónapban az átutalásos számlát, mely számfejtésre kerül, és beállítjuk a havi 08-as bevallásba. A bérlő most szólt, hogy szerinte nem jól adózzuk, mert a teljesítése a számlának hiába januári, ha azt a cégünk csak márciusban fizeti ki neki, akkor azt a márciusi bérszámfejtésbe kell beállítani, és bevallani, mivel ő az összeget nem kapta meg. Valóban rosszul csináljuk? Emiatt önellenőriznünk kell az összes 08-as bevallást? :( Köszönettel várjuk szakértői véleményüket!
Áfa utólagos levonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Utólag került hozzánk egy kft. könyvelése, ahol novemberben ügyvezetőváltás történt. A kft. főtevékenysége italszolgáltatás (az áfakörbe bejelentkezett), de ezt a tevékenységet még nem kezdte meg. Egész évben egy üzlethelységet bérelt, más gazdasági esemény nem történt. Erről havonta, áfatartalommal számlát kapott. A költségek ellensúlyozására ezt a bérelt helyiséget tovább bérbeadta 2015. 12. hónaptól. Bérbeadás tekintetében 2015. évben nem jelentkezett be áfakörbe, ez csak a 2016. évtől történt meg. Az áfabevallásokat negyedévente nulla értékkel nyújtotta be (levonható áfa nem szerepelt benne). Az új ügyvezető szeretne a kifizetett bérleti díj áfaösszegéhez hozzájutni 2015. 01. 11. hónapok tekintetében. Jogosan vonható le a 2015. évben kifizetett bérleti díj áfaösszege a következő esetekben? 1.) 2016. évben a kft. megkezdi az italszolgáltatás főtevékenységet. 2.) A főtevékenységet nem kezdi meg, a bérbeadás marad az egyetlen tevékenysége. Ha jogszerű az áfa levonása, érvényesíthető-e az utólag, a 2016. évben az első áfabevallásban? Válaszát előre köszönöm!
Egyéni vállalkozó – bérbeadás magánszemélyként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki kereskedelmi tevékenységet folytat, raktározás céljából ingatlant szeretne bérbeadni havi bérleti díj ellenében, a saját vállalkozása számára. A 16T101E-es adatlapon bejelentette, hogy magánszemélyként végzi a bérbeadási tevékenységet, a saját ingatlanját adja bérbe. Úgy gondoltam, hogy az egyéni válallkozása 08-as bevallásán bevallom a bérbeadást, kifizetőként levonom havonta az szja-t. Viszont az M-es lapon hibaüzenetet hoz a bevallása, mivel az A és az M-es lapokon azonos az adóazonosító... Az szja levonása hogyan történik, vagy nem lehetséges így a bérbeadás a vállalkozása számára? köszönettel
Ingatlan-bérbeadás bevételével szemben elszámolható költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély különálló társasházban lévő, egyszobás lakását bérbe adta bérleti díj plusz rezsimegtérítés feltételével. Az időszakot érintő jövedelem kiszámításakor a bevételeket bérbeadás díja és a bérlő által megtérített rezsi összege alapján állapítottam meg. Költségek meghatározásánál az időszakban a bérbeadó által igazolt rezsikifizetéseket és az ingatlan időarányos értékcsökkenését vettem figyelembe. Felmerült az alábbi elszámolási korlát, amit a kiadott tájékoztatásokban és az szja-törvény 3. számú mellékletében sem találok leírva. Kérdésem a következő: az ingatlan-bérbeadás jövedelmének meghatározásakor csak azon igazolt költségeket lehet-e figyelembe venni, amelyeket a bérlő a bérbeadó felé megtérített? Az igazoltan a bérlő által elhasznált fogyasztásokat a bérbeadó megfizette a közüzemi szolgáltatók felé. Ennek ellenértékét nem kapta meg a bérbevevőtől. A bérbevevő fizetés nélkül távozott oly módon, hogy a postaládába dobta a kulcsot. Véleményem szerint ilyen korlát nincs. Adott időszakban a bérbeadással kapcsolatban felmerülő igazolt közüzemi számlák kifizetését a bérbeadás bevételével szembe lehet állítani. Függetlenül attól, hogy azt a bérbeadó felé megtérítették. Amennyiben későbbi adózási időszakban az mégis megtérülne, a kapott bevétel már 100 százalékban szja-alapot képez, mivel az korábbi időszakban kifizetésre és adóalapból levonásra kerültt.
Óvadék bizonylata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy irodát ad bérbe egy másik kft.-nek 60 ezer forint plusz áfa összegű havi bérleti díjért. A bérleti szerződésben 2 havi nettó bérleti díjnak (120 ezer forint) megfelelő óvadék (kaució) van kikötve, mely a bérleti szerződés végén visszajár, amennyiben a bérlőnek semmilyen tartozása nem fog fennállni. A bérbevevő az óvadék összegét átutalta a bankszámlánkra. A könyvelője viszont bizonylatot kér tőlünk az óvadékról. Kérdésünk: milyen bizonylatot kellene kiállítani erről? (Álláspontunk szerint nem kell semmilyen bizonylatot kiállítanunk, hiszen a bérleti szerződésben rögzítve van a kéthavi óvadék összege, és bankon keresztül van átutalva, így a bizonylat maga a banki átutalás). Válaszukat előre is köszönöm.
Áfa levonhatósága átmenetileg nem működő kft.-nél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfaszempontból hogyan jár el helyesen egy vállalkozás, ahol a tevékenység ingatlan bérbeadása, viszont egy pár hónapon keresztül nem volt bérlője, így kiállított számlája sem? A bérbeadást adókötelessé tette, a bejövő számlák áfatartalmát levonásba helyezte korábban. Az említett, bevétellel el nem látott időszakban jogosult levonni a kft. a beérkező számlák áfatartalmát? Ez időszak alatt keletkezett áfát nem igényelte vissza az értékhatár elérése ellenére, viszont ismét bérbeadási tevékenységet végez (bár nem ingatlan, hanem egyéb jellegű), így most visszaigényelné a felhalmozódott összeget. Megteheti? Előre is köszönöm a válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
