368 találat a(z) adóalap cimkére

Részesedéskivonás elszámolása és adókövetkezményei Cikk

Mikor árfolyamnyereségként, mikor árfolyamveszteségként kell elszámolni a vagyonkivonást, mikor növeli, mikor csökkenti a társasági adó alapját? A tőkeleszállítással, jogutód nélküli, jogutódlással (átalakulással) történő megszűnéssel történő részesedéskivonás következményeit ismertetjük.

Skontó a számvitelben és a társasági adóban Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az ellenérték 3 százalékát meg nem haladó, nem számlázott összeget a pénzügyi ráfordítások között kell elszámolni. A 3 százalék feletti rész eddig elengedett követelésként rendkívüli ráfordításnak minősült. A rendkívüli ráfordítás megszűnése miatt átkerült az egyéb ráfordítások közé? De mely pont alapján sorolható ide? A taotörvény 8. § (1) bekezdésének h) pontja alapján csak a kapcsolttal, illetve magánszeméllyel szemben elengedett összeg adóalap-növelő. Jól értelmezem? Tehát a külföldi és nem magánszemély belföldivel szemben elengedett összeg nem adóalap-növelő? Köszönöm.

Részesedés átruházása miatt így változik a cégek adóalapja Cikk

Ismertetjük, milyen hatással van a tulajdoni részesedések átruházása az átruházó, illetve a vevő (kezdeményezett) társasági adóval kapcsolatos kötelezettségeire.

Üzemi étkeztetés, értékcsökkenés a társasági adóban Kérdés

Tisztelt Adózóna.hu! Társasági adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Cégünk dolgozóinak üzemi étkeztetést biztosít. Az étterem helyiségét béreljük, és felszereltük konyhai eszközökkel (sütő…stb.) Azt szeretném megkérdezni, hogy az ezekre a tárgyi eszközökre elszámolt értékcsökkenéssel meg kell-e növelnünk a társaságiadó-alapot, vagy az ilyen jogcímen elszámolt értékcsökkenés a társaság érdekében felmerült költségnek minősül? Ennek megválaszolásában kérném a segítségüket. Előre is köszönöm!

Katás egyéni vállalkozó bitcoin-bányászattal kapcsolatos adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni a segítségét. Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki bitcoin-bányászattal foglalkozik. Tegyük fel, hogy a bevétele nem haladja meg a 12 000 000 forintot az évben. Jól gondoljuk-e a következő két pontot: • a bányászatból a havonta jóváírt bitcoin összege forintra átváltva beleszámít a kata adóalapjába? • illetve amikor a vállalkozó bitcoint vált át forintra, akkor az árfolyamkülönbözet után – tekintettel arra, hogy az adott bitcoin összeget már kata adózással letudta, így magánszemélyként birtokolja –, mint magánszemély úgy adózik, mint az egyéb bevétel után, így 15 százalékos szja és 22 százalékos eho megfizetésére kötelezett? Válaszát előre is köszönöm!

Fejlesztési tartalék Kérdés

Tisztelt Cím! Egy kft. fejlesztési tartalékot képzett, melyet fel is használt 4 éven belül, személygépkocsit vásárlásra. A személygépkocsi értékcsökkenése 20 százalék a számviteli és az adótörvény szerint is. A leírás így 5 év. Eladhatja-e ezt a személygépkocsit a cég 5 éven belül (écs elszámolás időszaka alatt). Ha igen, az eladás évében mennyivel növelem és csökkentem a társaságiadó-alapomat, a kivezetéskor elszámolt hátralévő écs-vel? Köszönöm a választ. Polyák Márta 70-3872719

Saját lakások értékcsökkenése a társasági adóban Kérdés

Tisztelt adozona.hu! Társasági adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni.Cégünk Magyarországon bejegyzett zártkörű részvénytársaság, amelynek több, magyarországi lakástulajdona van, ahol a külföldről érkezett, hosszú időre kiküldetésben lévő alkalmazottait és családtagjait szállásolja el. Ezt a juttatást az szja törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként kezeljük és természetesen havonta megfizetjük utána a járulékokat. (A lakbérek piaci ára után.) Abban azonban nem vagyunk biztosak, hogy a lakások után az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés, illetve a cégünk által kifizetett közös költség, karbantartás a társaság érdekében felmerült költségeknek minősülnek-e a társasági adóban vagy ezekkel meg kell növelnünk az adóalapot? Ennek megválaszolásában kérném a segítségüket. Előre is köszönöm!

Tandíj szja-megítélése és átvállalása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy fogorvoslással foglalkozó bt. személyesen közreműködő beltagja az egyetem elvégzése után két éven keresztül tandíjat fizet a szakvizsga megszerzése érdekében. Kérdés, hogy ez a tandíj elszámolható-e a bt. költségei között? Kire szóljon a számla: a magánszemély (adómentes bevétel lesz?) vagy a bt. nevére? A bt.-beltag szüleinek is van egy egészségügyi szolgáltatást nyújtó bt.-jük. Ha ezen bt. átvállalja a tandíjat, akkor keletkezhet-e a tandíj eredeti kötelezettjénél szja- és járulékalapot képező jövedelem (ha a számla a magánszemély nevére szólna), és ez függhet-e attól, hogy kinek a nevére szól a számla a bt.-beltag magánszemély vagy a bt. nevére? Az átvállalás esetén az átvállaló az egész kötelezettséget elhatárolja, majd a pénzügyi rendezésként ráfordításként elszámolja. Kell-e tao adólapot növelni ezzel a ráfordítással? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.

Üzletrész értékesítése Kérdés

A tényállás a következő: Az örökhagyó után leszármazói és házastársa örököl, akiknek öröklési illetéket a hatályos jogszabály szerint nem kell fizetniük.A hagyaték egy kft.-ben lévő üzletrész, amelynek jegyzett tőkéje 3ooo ezer Ft. A közjegyző a hagyatékot a névérték alapján adta át, amelyből az alapító okirat szerint az örökhagyót 1500 ezer Ft illet meg. A közjegyző a hagyatéki eljárás során bizonytást nem vehet fel, nem vizsgálhatja az üzletrész tényleges forgalmi értékét az örökhagyó halála időpontjában. Az örökösök az üzletrészt értékesítették a névértéknél magasabb összegen. Az alábbi kérdésemre várom szakértői válaszukat. Az adott esetben mi képezi az adóalapot, mely összeg után kell majd az örökösöknek adózniuk? 1./a hagyatéki végzésben szereplő névérték és az eladási érték különbözete után kell-e a szját és 14 % ehót megfizetni? 2./ Az adó lapja az örökhagyó halálakori piaci érték és az eladási érték különbözete? 3./ Az örökhagyó halálakori üzletrész piaci értékét az örökösök hogyan tudják megállapítani, s ehhez szükséges-e könyvvizsgáló bevonása. Válaszukat tisztelettel megköszönve: Ötletmozaik könyvelő Kft Preilné

Kiva alapja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves válaszát. Egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszony keretében lát el minden tevékenységet. A munkaviszony részmunkaidős. A kft. a kiva szerint adózik. Ebben az esetben a kiva alapja a munkaszerződés szerinti összeg vagy a minimálbér 112,5 százaléka? Az értelmezési problémát az okozza számomra, hogy a kivatörvény szerint a tag = társas vállalkozó. Munkaviszony esetén a közreműködő tag a tb szerint azonban nem minösül társas vállalkozónak. Vonatkozik-e rá tehát a 112,5 százalékos szabály vagy sem? A jogszabály szerint: (2) E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér, b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó Köszönettel.

Részesedések értékelése, számviteli összefüggései Cikk

A cikk a befektetések vagy forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedések értékelésével kapcsolatos társaságiadó-kötelezettség eseteit és számviteli összefüggéseit mutatja be.

Részesedésekkel kapcsolatos gazdasági események adózása Cikk

A cikk (és annak folytatása) a befektetések vagy azok szerkezetének változtatása – értékelése, eladása, kivonása cseréje – alapján keletkező társaságiadó-kötelezettséget, illetve a társasági adó meghatározásánál érvényesíthető kedvezmények kérdésével foglalkozik. Az I. rész az ingatlannal rendelkező társaság tagjának, illetve az ingatlannal rendelkező társaságnak, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban érdekelt adózónak a kötelezettégeit mutatja be.

Önellenőrzés, elhatárolt veszteség, mint adóalap-csökkentő tétel Kérdés

A 2015. és 2016. évekre vonatkozó társasági adó önellenőrzése során – mely adófizetési kötelezettséget eredményez – fel lehet-e használni az önellenőrzés időszakában már a vállalkozás rendelkezésére álló elhatárolt veszteség törvényben meghatározott részét (az adóalap 50 százalékáig)?

Elhatárolt veszteség felhasználása kivaalanynál Cikk

2017-től megváltozott a kivaalapba nem személyi jellegű kifizetésként kimutatott összeg elszámolása, ami érintette az elhatárolt veszteség keletkezésére és felhasználására vonatkozó előírásokat is.

Beruházás, felújítás, karbantartás? Így különböztetheti meg Cikk

Eltérő a beruházás, a felújítás és a karbantartás elszámolása. A fogalmak megkülönböztetése komoly gyakorlati és elszámolási nehézséget tud okozni.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 December
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink