368 találat a(z) adóalap cimkére
Vételi jog kezelése az áfa rendszerében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nyílt végű pénzügyi lízingbe vett eszközt. A lízingszerződés lejártával nem kíván élni vételi jogával, azt ingyenesen kapcsolt vállalkozására engedményezi. Az ügylet tehát alapesetben nem tartozik az áfa hatálya alá, hiszen nincs ellenérték. Viszont ők nem független feleknek minősülnek (259. § 13.), és a vételi jog engedményesét mint szolgáltatás igénybe vevőjét nem illeti meg teljes egészében levonási jog. Ilyen esetben a szolgáltatás adóalapját a szokásos piaci ár (255. §) alapján kell meghatározni. Kérdésem arra vonatkozik, hogyan, milyen szempontok alapján lehet meghatározni ilyen speciális esetben a vételi jog piaci értékét? Hogyan alkalmazható az áfatörvény 255. § (1) bekezdése? Ha esetleg nem alkalmazható, akkor a 255. § (2) b) alapján kell a piaci értéket meghatározni? Helyes lehet-e az a feltételezésem, hogy ez utóbbi esetben az áfatörvény szerinti piaci érték nulla lesz, annak okán, hogy a vételi jogról való lemondással semmilyen költség nem merült fel a lízingbevevő (jelen esetben szolgáltatás nyújtó) oldalán? Válaszát előre is köszönöm!
Jogdíjszabályok módosítása a NAV értelmezésében
Cikk
Az Adózóna már több alkalommal foglalkozott a jogdíj fogalmával, elszámolhatóságával kapcsolatos júniusi módosításokkal. Ezúttal a NAV értelmezését közöljük.
Bejelentett részesedéssel végzett ügyletek hatása az adóalapra
Cikk
A bejelentett részesedés elidegenítése, apportálása során realizált nyereség – meghatározott feltételek teljesülése esetén – nem része az adóalapnak. Ugyanakkor a veszteség – bármely okból merül is fel – nem elismert ráfordítás. Ismertetjük a külföldi pénzértékre szóló bejelentett részesedéssel végzett gazdasági műveletekhez kapcsolódó szabályokat is.
Korrigált forgalmi érték bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha egy önkormányzat az építményadó és/vagy a telekadó alapjának meghatározásakor az ingatlan korrigált forgalmi értékét veszi alapul, akkor az adózónak van-e adóalap-változás bejelentési kötelezettsége az önkormányzat felé, ha az ingatlan ugyan a tulajdonában marad, de az értéke a piaci viszonyok megváltozása okán csökkenhet/nőhet? Milyen dokumentum(ok) szolgál(hat)nak ennek az értékváltozásnak (adóalap-változásnak) az alátámasztására? Ha az önkormányzat kezdeményezi az adóalap-változást, mivel tudja ezt hivatalosan, jogszerűen alátámasztani? Válaszukat előre is köszönöm Szekeres Zsolt
Alapok alapjának adóalapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíves szakmai iránymutatását, hogy az alapok alapja a) alanya-e a pénzügyi szervezetek különadójának (2006. évi LIX. törvény), b) ha igen, akkor az egyes befektetési alapoknak az alapok alapjában elhelyezett befektetési jegyeinek értékét az alapok alapja levonhatja-e a pénzügyi szervezetek különadójának alapjából? c) kérem magyarázatukat, hogyan kell értelmezni a 2006. évi LIX. törvény 4/D §-a (3) bekezdése a) pontját, azaz mi csökkenti az adó alapját? "(3) Az adó alapja a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmazó által ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapírok forintban kifejezett - a vásárolt értékpapírok napi nettó eszközértékén számított, negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított - értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerint számított értékét;" Válaszukat előre is köszönöm Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Külföldi megbízó – magyar magánszemély – külföldi alvállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély vagyok, korábbi üzleti tevékenységből származó kanadai és németországi kapcsolatokkal. - Egy kanadai vállalkozás meg szeretne bízni azzal, hogy a tulajdonában lévő ingatlan értékesítéséhez megkeressem a megfelelő németországi ingatlanközvetítőt. A megbízási szerződés értéke 10.000,- EUR, melyet a megbízó a számlámra átutal. - A feladat végrehajtásához egy németországi tanácsadó közreműködését venném igénybe. A tanácsadó a nevemre 9 500,- EUR értékű számlát állítana ki, melyet a megbízó által küldött összegből kifizetnék. - A maradék 500,- EUR a megbízási díjam. Az ügylet teljesen egyedi, ebben az adóévben nem fordul elő több alkalommal, hozzátéve, hogy ebben az évben ezen kívül semmilyen egyéb adóköteles jövedelmem sincs. Kérdéseim: 1. A magyar előírások szerint van-e egyáltalán lehetőségem a fenti feladat magánszemélyként történő elvégzésére? 2. Megfelel-e, hogy a feladatot megbízási szerződéssel látom el? 3. Összevezethetem-e a bevételt és a kiadást oly módon, hogy az adóalapot csak a különbözet képezze? 4. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ezeket milyen módon kell megfizetnem? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Szegedi Gábor
Támogatás vagy adomány esetleg más
Kérdés
Cégünk székhelye közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel a beruházás megkezdéséről. Ahhoz, hogy a beruházás megvalósuljon, cégünk x millió forintot ajánl fel. Kérdésem az lenne, hogy ha az önkormányzatnak utaljuk az összeget, akkor támogatási szerződéssel tehetjük ezt, és könyveinkben ezek a tételek egyéb ráfordítás címén szerepelnek, áfát nem érintve? Tao-emeléssel kell számolni, szükséges-e a juttatásban részesülő nyilatkozata? (Tao tv. 3. számú melléklet). Másik lehetőségként felmerült alapítvány bevonása, mely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására. Ebben az esetben több mindent kell vizsgálni? (Például: közhasznú a szervezet minősítése vagy sem?) Milyen adminisztrációval járna ez az adományt adó szervezetnél? Mire kell figyelni? Feladatunk-e az adományt gyűjtő alapítvány vizsgálata, hogy helyesen jár-e el az adomány gyűjtése kapcsán? Adózás szempontjából az adózás előtti eredményünk csökkenthető-e? Közhasznú státuszáról nyilatkozatot kötelezően ki kell állítania, hiszen itt kérdéses lehet az is, hogy adománynak vagy támogatásnak minősül? Támogatás esetében is szükséges a szervezet nyilatkozata? Adózási oldalról ráfordításként elszámolható, nem adóalapot növelő tétel? Kérem, szíves segítségüket a három variáció megítélésében, esetleg ha van javaslatuk, ötletük szívesen fogadom!
Kkv-kedvezmények beruházás, beszerzés és létszámnövelés után
Cikk
A kis- és közepes vállalkozások számos kedvezményt érvényesíthetnek a társasági adó rendszerében. Ismertetjük ezek feltételeit, továbbá az esetleges nem-teljesítés esetén alkalmazott szankciókat.
Iparűzésiadó-alap megosztása
Kérdés
Taxis egyéni vállalkozó székhelye egy balatoni kisváros, telephelye van Budapesten is. A taxis személyszállításon kívül más tevékenységet nem folytat, alkalmazott, illetve személyi jellegű ráfordítás nincs. Eszközként csak a taxióra van a vállalkozás nyilvántartásában, már régen 0 értékkel, a gépkocsi nem kizárólagos vállalkozási célú, bérleti és lízingdíjat díjat nem fizet. Árbevétele 6 millió forint alatti. Hogyan kell megosztani az iparűzésiadó-alapot a két település között?
Kiva 2017
Kérdés
A kiva elhatárolt veszteségével kapcsolatban lenne kérdésem. Egy adóalany társaságnak 2016. évben várhatóan negatív lesz a pénzforgalmi eredménye. Hogyan lehet ezt 2017. évben és esetleg utána felhasználni? A 20. § (7) bekezdése alapján a 2016. évről áthozott összeggel 2017. évben a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenthető az adóalap, tehát nulla is lehet? Vagy ez a bekezdés csak a 2017-től keletkezett összegre vonatkozik? A 2016-ról áthozott negatív adóalap a 20. § (5) bekezdése alapján számított összeg lesz a gyakorlatban?
Magánszemély követelésfaktorálás
Kérdés
Magánszemély követelést vett a 2016-os évben, és faktorálással eladja. Kérdéseim: évente hányszor teheti meg, hogy követelést vesz és elad? Az eladás önálló tevékenység, egyéb tevékenység lesz, vagy valami más? Az eladáskor mit lehet költségként figyelembe venni? Vételár, hirdetés költsége, faktorálási díj elszámolható? Milyen adóvonzata van, mi lesz a jövedelme (adó alapja)? Válaszukat lehetőleg példa levezetésével tegyék meg. Nagyon köszönöm.
Már két hét sincs a társasági adó változásáig
Cikk
Július közepétől újabb változás lesz a társasági adóban. A jogdíj új definíciójáról, az adóalap-korrekcióról és az átmeneti szabályokról tájékoztatót adott ki a NAV.
Új szabályok, amelyek miatt érdemes lesz a kisvállalati adózást választani
Cikk
Másként kell meghatározni az adóalapot, előnyösebbek lesznek a létszámfeltételek – egyebek közt ezeket tartalmazzák a Magyar Közlönyben tegnap kihirdetett adózási „saláta” törvény kisvállalati adózásra vonatkozó, 2017-től hatályos passzusai.
Adónemtartozás elévülés NAV folyószámlán
Kérdés
Tisztelt Cím! Állásfoglalását kérem a következő kérdésben: Kft.-nél a 138-as (Késedelmi pótlék) és a 215-ös (Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzési pótlék) adónemeken tartozások elévülése következett be. A NAV rendezés megtörtént a folyószámlán, így rendkívüli bevétel keletkezett az elévülés értékével egyezően (2015-ös esemény). Ilyen esetben az elévülés összegével csökkenthető-e az adóalap? Ha igen, akkor milyen jogcímen? Alkalmazható-e a Tao törvény 7. § (1) r pontja erre az esetre? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Z.L.
Így változik az adóalap, ha ellopják a társaság eszközét? Számolunk
Cikk
Társas vállalkozás a 2010. évben teherautót vásárolt 8 millió forint értékben, maradványértékként 1 millió 500 ezer forintot határozott meg. 2016. évben a gépjárművet eltulajdonították, amiről rendőrségi jegyzőkönyv is készült. Kérném, hogy az egyes évek vonatkozásában a társaságiadó-alap változását számszerűsítve szíveskedjen bemutatni! Olvasónk kérdésére Nagy Norbert adószakértő válaszol.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
