368 találat a(z) adóalap cimkére
Start up cégben szerzett részesedési érték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi rendelet értelmezését, pontosítását kérem Öntől: A 331/2017. kormányrendelet illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint 2017. január 1-jétől a befektető csökkentheti a társaságiadó-alapot a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosával. Mi alapján kerül meghatározásra, hogy egy 3 millió forinttal alapított cég mekkora összegű támogatásra kereshet támogatókat? A bekerülési érték mi alapján kerül megállapításra? Köszönöttel várom válaszát.
Fejlesztési tartalék után kiva
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a fejlesztési tartalékból vásárolt tárgyi eszköz adótörvény szerinti écs-jét mikor kell adóalap-növelőként a társasági adóban szerepeltetni, ha kivára tért át az adózó? Fejlesztési tartalék 2016-ban lett képezve, 2017-ben megvásárolta a tárgyi eszközt és 32018-tól kivás. Elegendő akkor, ha visszatér társasági adó hatálya alá? köszönöm, Uchály Andrea
Kiva alatt jóváhagyott osztalék
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A kiva alatt álló társaság 2015-ben jóváhagyott kiva alatt képződött osztalékot, ami kifizetésre nem került. 2016-ig az adóalap-növelő tételek között a fizetett osztalék szerepelt, míg 2017-től a jóváhagyott osztalék. A kérdésem, hogy a 2015-ben jóváhagyott, de a mai napig ki nem fizetett „kivás osztalék” mikor növeli az adóalapot? Tisztelettel:
Elhatárolt veszteség – áttérés evára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a kettős könyvvitelről 2018.01.01-től áttért az evára. 2016-ban veszteséges volt, a társasági adót a minimum jövedelem alapján állapították meg. Kérdésem, hogy 2017-ben a társaságiadó-alap megállapításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni az előző évek veszteségét, mert a 1771-es bevallásban nincs úgy kihangsúlyozva, mint a társaságiadó-bevallásnál, ha igen, akkor milyen mértékben.
Behajthatatlan követelés – kiva
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság a 3-4 éve nem fizető vevők tartozásaira értékvesztést számolt el. A követelések egy része magánszemélyekkel szemben áll fenn, magánszemélyenként kb. 10 ezer forint összegű. A követelések másik része gazdasági társaságokkal szemben áll fenn, társaságonként 100-300 ezer forint nagyságrendben. Sajnos nem dokumentálták a behajtásra tett kisérleteket, néhány céget felszámoltak, a behajtás költsége sem áll arányban az esetlegesen behajtható összeggel. A megtérülésre nincs esély, így a mérlegben ezek a tételek nem mutathatók ki. Hogyan értékeljük a tételeket, a kivabevallás adóalap-növelése szempontjából? Köszönöm válaszát!
Elengedett követelés tao vonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél uagyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalék fizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.
Elengedett követelés tao vonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél ugyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalékfizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében, mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.
Kamattámogatás a társasági adóban
Kérdés
Cégünk autók nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozik. Autóinkat kiskereskedőknek értékesítjük. A végső fogyasztóknak 0 százalékos THM-t ígérünk, ha autóinkat lízinggel vásárolják, és a megadott pénzügyi szolgáltatónál kötnek erre szerződést. De ezt csak úgy tudja a pénzügyi szolgáltató finanszírozni, ha mi (a nagykereskedelmi cég) hozzájárulunk a kamatköltségekhez. A végső fogyasztó jut pénzügyi előnyhöz, akivel nekünk nincs közvetlen üzleti kapcsolatunk. Meg kell növelni ezzel a társaságiadóalapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Vagy elszámolhatom mint utólag adott kedvezményt?
Tagi kölcsön engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A napokban kaptam kézhez egy szerződést, melyet még a 2017-es évre kell könyvelnem. A bt. magánszemély beltagja tagikölcsön-követelését 30 millió 480 ezer forint összegben egy másik magánszemélyre (aki semmilyen kapcsolatban nincs a bt.-vel) engedményezi. Az ellenérték az engedményezett összeg 90 százaléka. Rögzítik, hogy az ellenértéket a felek külön okiratban foglalt megállapodása alapján számolják el, és teljesíti a vevő. Az engedményező (a bt.-beltag) feltétlen és visszavonhatatlan módon hozzájárul, hogy a bt. könyveiben a tagi kölcsönt az engedményes (másik magánszemély) nevére átvezessék, kölcsön jogcímén. A bt. ügyvezetője elfogadja, tudomásul veszi és kötelezettséget vállal az engedményeshez kapcsolódó változások átvezetésére, és az engedményes most keletkezett követelését a bt. nevében elismeri. Kérem, szíveskedjen segíteni a könyvelés lépéseiben és összegében. Van-e adóalap-módosító hatása, illetve a 10 százalék egyéb bevételnek minősül-e? Köszönettel: Matinyné
Őstermelő adóelőlege, mentessége, ehója és kedvezményei. Példákkal
Cikk
Április 12-e az őstermelők számára is 2018. évi I. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség határideje. Lehetséges azonban, hogy mégsem kell előleget fizetni az őstermelésből származó jövedelem után, az adóelőleg alapjának megállapítására vonatkozó speciális szabályok miatt. Ismertetjük az előírásokat.
Szja-kötelezettség ingatlanértékesítés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, amiben szíves segítségét kérem: Egy magánszemély 2018-ban lakóingatlant ad el. Az ingatlan 55 százalékát még 2011-ben szerezte, a másik 45 százalék viszont 2018-ban került a tulajdonába ajándékozás útján. Az ajándékozási szerződésen 6 millió forint szerepel forgalmi értékként, ugyanez az ajándékozási illeték alapja is a NAV határozatán. Kérdésem az, hogy miként fog adózni jövőre ez az ügylet? A mi álláspontunk az, hogy a ingatlan eladási árából (13 millió Ft) 55 százalék adómentesnek tekinthető a 2011-es szerzésre való tekintettel. Viszont a 45 százalék adóköteles lesz, véleményünk szerint a 13 millió forint 75 százalékát lehet költségként tekintetni, az így fennmaradó rész (4 387 500 forint) lesz a szja alapja, mely után 15 százalék az adókötelezettség. Feltételezésünk helyes? Köszönöm szépen válaszát előre is!
Evaalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. evaalany, a számviteli törvény hatálya alá tartozik. 2017. évben az egyik partnere felszámolás alá került, így nem fízette a számlák összegét. A hitelezői igény bejelentése megtörtént a felszámoló felé. Kérdésem, hogy ebben az esetben elszámolható-e értékvesztés, és ezzel csökkenthető-e az evaalap?
De minimis
Kérdés
Csak tao-kedvezményként kívánunk de minimist igénybe venni A 100 ezer, illetve a 200 ezer euró de minimis korlát az adóalapra vagy a támogatástartalomra (adóra) vonatkozik?
Gépjárműadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásnak több gépjármű van nyilvántartásában, viszont egy gépjármű nem szerepel (valamiért elfelejtették bekönyveltetni), az önkormányzat kiküldi a befizetni valókat, a teljes összeget kiegyenlitik. Ebben az esetben mi a helyes eljárás, ha elő írom a cégnek költségként, majd egyéb bevételként befizeti a tulajdonos és adóalap-növelő tételként is kezelem? Vagy csak simán átvezetem mint rövid lejáratú kölcsön? Üdvözlettel.
Kivára áttérés előtt "zs" pont alkalmazása
Kérdés
Tisztelt szakértő! A taóról kivára áttérő adózó az áttérést megelőző évben (a megszűnéskori bevallásában) alkalmazhatja-e adóalap-csökkentésre a zs) pontot?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
