287 találat a(z) áfatörvény cimkére
Használtcikk-kereskedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Számítógép internetes kereskedelmével foglalkozó egyéni vállalkozó, aki új és használt gépeket egyaránt forgalmaz, a használt cikkek tekintetében az árrésadózás módszere alapján az áfa összegét a következők szerint állapítja meg: értékesítési ár (például 100 000 forint), beszerzési ár (például 90 000 forint) = árrés (10 000 forint). Az árrést úgy tekinti, mint amely már tartalmazza a 21,26 % általános forgalmi adót. Az áfabevallás 9. és 50. sorában feltünteti, és be is fizeti a 2 126 (kerekítve 2 000) forintot. A vállalkozói jövedelem meghatározásakor helyesen jár el akkor, ha a 100 ezer forint bevételéből levonja a 90 ezer forint beszerzési árat és a 2 126 forint általános forgalmi adót, így 7 874 Ft jövedelmet (vállalkozói adóalap) mutat ki? A használt cikkeket, magánszemélyektől (is) szerzi be, ebben az esetben adásvételi szerződést írnak róla. Kérdésem az volna, hogy mi az a minimális adattartalom az adásvételi szerződésen, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ügylet az adóhatóság által se lehessen megkérdőjelezhető? (Például legalább milyen adatokat kell, hogy megadjon magáról az eladó magánszemély, ezek helytállóságát szükséges-e, egyáltalán jogosult-e a vállalkozó a személyi okmányok vizsgálatával ellenőrizni? A szerződésen szükséges-e a két tanú, stb.) Az egyedi áfanyilvántartás vezetését (cikkenként - eladás: dátum, bizonylat, eladási ár – beszerzés: dátum, bizonylat, beszerzési ár – árrés, áfaalap, áfa) excel táblázatban oldja meg. Előírás-e ennél valamilyen komolyabb rendszer használata, kifogásolható-e ez? A használt cikkek beszerzésének áfáját természetesen nem vonja le, az adásvételi szerződések és a szintén viszonteladói minőségükben áfa áthárítása nélkül értékesítő kereskedők számlái nem is tartalmaznak áfát. A kérdésem a felmerülő egyéb költségekkel kapcsolatos, amelyek ugyanannyira a használt cikkekkel, mint a 27 százalék áfával terhelten beszerzett és értékesített árukkal kapcsolatban merülnek fel. Ilyenek: hirdetési díjak, az árukat házhoz szállító futárcég költsége, irodaszerek, internet, egyéb anyagbeszerzések, könyvelési díj, stb. Ezen költségszámlákban áthárított levonható általános forgalmi adó levonható-e, vagy alkalmazni kell-e rá az áfatörvény 123. § szerint megosztást, arányosítást? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlan áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az eladó kft. az áfa általános szabályai szerint adózik az ingatlanai után, tehát nem jelentkezett be az áfatörvény 88. §-a alá. Ingatlant (nem lakóingatlant) értékesít 105 millió forint értékben, a kiállitott számla áfát nem tartalmaz. A vevő társaság csoportos adóalany, 4-es áfakóddal. Bejelentkezett az áfatörvény 88. §-a alá ingatlan vonatkozásában. A fenti számlánk kiegyenlítése úgy történik, hogy kapunk 55 millió forintot és 50 millió forint értékű ingatlant, melyről a vevő állít ki számlát, a bejelentkezés alapján forditott áfás megjelöléssel. A számla alapján a forditott áfát a bevallásunkban fizetendő áfaként feltüntetjük, ugyanakkor levonásba is helyezzük, mint a gazdasági tevékenységünk folytatásához szükséges tárgyieszköz-beszerzés áfája. Így helyesen járunk el? Levonásba helyezhetjük az áfát annak ellenére, hogy az ingatlan-értékesítésre nem jelentkeztünk be a 88. § hatálya alá? Várom mielőbbi szíves válaszát!
Saját ingatlan értékesítése
Kérdés
Társaságunk tevékenységében az ingatlanértékesítés nem szerepel. Az önkormányzatnak adunk el saját tulajdonú utat. Kérdésünk: a saját építésű ingatlan alkalomszerű értékesítését be kell-e jelenteni a társaság tevékenységei közé? Áfa vonatkozásában az ingatlanértékesítésre áfakörbe szeretnénk bejelentkezni.
Bizományi elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem segítségét: kereskedő cég leltár szerinti árukészletét bizományi szerződés alapján átadja egy másik kereskedő cégnek. Az átadott termékek értékesítésére december 31-éig van lehetősége a bizományosnak. Ezt követően köteles visszaszolgáltatni az el nem adott árukat, vagy azokat megvásárolhatja. A bizományi készlet értékesítésére szerződő felek az áfatörvény 58. § (1) bekezdésének szabályait alkalmazzák. Szerződő felek a bizományosi ügyletre előlegfizetést kötnek ki. Véleményem szerint elsőként a bizományi szerződés szerint meg kell történjen az átadás-átvételi bizonylat alapján a termékek átadása. Az előlegekről év közben a megbízó számlát kell kiállítson, amely teljesítési időpontja egyező a fizetés idejével. A bizományosi elszámolásnál december 31-ével ki kell számlázza a megbízó a bizományos által eladott áruk összegét, illetve bizományos igénye esetén az el nem adott árukészletet is. Ettől az időponttól nyílik meg bizományos áfa visszaigénylésének lehetősége, és köteles a megbízó az értékesítése után áfát fizetni. Kérem iránymutatását, hogy jól értelmezem-e az áfatörvény 10. § b pontjának és az 58. § (1) bekezdésének előírásait a termékek értékesítésére és számlázására vonatkozóan. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
12 havi határozott idejű elszámolás áfakötelezettség
Kérdés
A szerződő felek naptári évre, 12 hónapra állapítják meg a bérleti díjat. A díj a következő naptári év január 31-én esedékes. Az áfatörvény 58. § (1) bekezdése alapján ilyenkor is a fizetési határidő az adófizetési kötelezettség keletkezése, vagy itt már az 58. § (2) bekezdése szerint a 12. hónap utolsó napján keletkezik az áfa-fizetési kötelezettség?
Áfamizéria: teljes a jogbizonytalanság az Európai Bíróság döntése után is
Cikk
Nyilván tudtak a döntés-előkészítők és -hozók arról az ügyről, amelyben az Európai Unó Bírósága (EuB) múlt év december 19-én hozott ítéletet (C-563/12. sz. ügy), különben nem módosították volna az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) termékexportra vonatkozó rendelkezéseit. Csakhogy úgy tűnik, hogy az áfatörvény módosításához képest később kihirdetett ítélet indokolása olyan okfejtést tartalmaz, amely további, azonnali törvénymódosítást igényel. Hogy ne beszéljünk rébuszokban, lássuk, miről is van szó.
Disznóvágás felsőfokon: most éri meg csak igazán a házi boncolás
Cikk
Szedett-vedett információk keringenek a húsboltosok körében arról, hogy a kiskereskedelemben értékesített félsertést is lehet-e 5 százalékos áfakulccsal értékesíteni vagy sem, s elég-e a nyugta vagy számlát kell adni az eladásról a magánszemélyeknek. A kérdésre Csobánczy Péter szakértőnk válaszolt, s mivel a felvetés közérdeklődésre tarthat számot, bővebben is összefoglalta, mit érdemes tudni a kedvezményes áfakulcs alkalmazásának lehetőségéről.
Árengedmény 2014-ben: agyonüti az áfatörvény a kedvezményeket
Cikk
Az általános forgalmi adót (áfa) érintő változásokat, azok hatálybalépését követően, az esetek döntő többségében igen rövid időn belül „élesben” is alkalmazni kell. Sok egyéb mellett igaz ez az árengedményekre vonatkozó 2014-es módosításokra is. Jelen cikkben ezeket tekintjük át, beágyazva a téma egészébe, így kitérünk azokra az elemekre is, amelyek – legalábbis tartalmukban – az idei évben nem változnak.
Újabb pofon Brüsszeltől! Felemás a magyar áfatörvény-módosítás?
Cikk
Változnak január elsejétől az áfamentes termékexportra vonatkozó szabályok. A módosítás lényege, hogy ha a teljesítést követő 90 napon túl hagyja el a termék az országot, de 360 napon belül megtörténik a kiléptetés, akkor az adóköteles számlát utólag adómentesre lehet módosítani. A vállalkozások számára kedvező változás ellenére továbbra is kérdéses, hogy a vonatkozó szabályok mennyiben felelnek meg az európai uniós előírásoknak. A mai napon hirdette ki ítéletét az Európai Bíróság egy eddig kevés visszhangot kapott, releváns magyar áfaügyben.
Áfa: eddig köti választása az adózót
Cikk
Közeledünk az év vége felé, ami sokszor válaszút elé állít bennünket. Így van ez az általános forgalmi adóról szóló törvény esetében is, amely számos opciót kínál. Döntő többségükben ezek olyanok, amelyek választása az adózó számára bizonyos ideig kötőerőt jelent. A meghatározott idő letelte után lehet felülvizsgálni a döntést az adózás rendjéről szóló törvény változás-bejelentésre vonatkozó szabályai szerint. A következőkben ezek közül szemezgetünk, azokat a jogintézményeket vesszük röviden szemügyre, amelyek széles adózói kört érintenek, érinthetnek.
Erre is rászállhat a NAV
Cikk
Noha január 1-je óta a törvény már nem írja elő, hogy digitális aláírásra lenne szükség az elektronikusan érkező számlák hitelességéhez, a szakmai fórumokon továbbra is erős megosztottság érezhető, hogy ilyen számlák befogadása esetén van-e félnivalójuk az adóhivataltól. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fordul hivatalos állásfoglalásért az egyik legrégebbi elektronikus számlázási szolgáltató, a Billzone.eu.
Kuponos akciót tervez? Halassza jövőre!
Cikk
Érvénytelen vagy létre sem jött szerződések, pénzvisszatérítésre jogosító kuponok – az áfatörvény 77–78. §-ai módosításának köszönhetően az adóalap utólagos csökkenése miatt jövőre ezekben az esetekben sem kell a számla kibocsátójának önellenőriznie az áfa-bevallását.
Számlával egy tekintet alá eső okirat
Kérdés
Tisztelt Hölgyem, Uram! Számlával egy tekintet alá eső okiratot szeretnék kiállítani az egyik számlánkról, mert az egyik tételhez véletlenül 25 százalék áfakódot tüntettünk fel, a többi soron helyesen 27 százalékos áfakód szerepel. A számlával egy tekintet alá eső okiraton elegendő-e, ha csak a helytelenül szerepelt tételt javítom, vagy az összes tételt meg kell-e ismételni? Az áfatörvény alapján elegendő a helytelenül feltüntetett adatot korrigálnunk, de szeretnék Önöktől is egy megerősítést kérni. Köszönettel.
Áfatörvény: rendelkezés, ami hiányzik
Cikk
Amikor az általános forgalmi adó szabályozásáról szóló – jelenleg hatályos – törvény előkészítése folyt, az elérendő szakmai célok között az európai uniós jognak való maradéktalan megfelelésen túl, követelmény volt az is, hogy más jogszabály lehetőleg ne tartalmazzon olyan anyagi jogi rendelkezést, amely az általános forgalmiadó-kötelezettséget akár közvetlenül, akár közvetetten befolyásolja. Ez a követelmény az Áfa tv. 2008. január 1-jei hatálybalépésekor – a más jogszabályok ilyen tartalmú előírásainak következetes kigyomlálása nyomán –, majd azt követően, bő két évig voltaképpen érvényesült is.
Így változik az áfatörvény április 21-étől
Cikk
Az új áfaszabályokat a hatályba lépés napjától, azaz április 21-étől alkalmazni kell.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
