adozona.hu
Áfamizéria: teljes a jogbizonytalanság az Európai Bíróság döntése után is
//test-adozona.hu/afa/Afamizeria_mi_lesz_az_adomentes_termekexpor_8MHO6E
Áfamizéria: teljes a jogbizonytalanság az Európai Bíróság döntése után is
Tetszik
Nyilván tudtak a döntés-előkészítők és -hozók arról az ügyről, amelyben az Európai Unó Bírósága (EuB) múlt év december 19-én hozott ítéletet (C-563/12. sz. ügy), különben nem módosították volna az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) termékexportra vonatkozó rendelkezéseit. Csakhogy úgy tűnik, hogy az áfatörvény módosításához képest később kihirdetett ítélet indokolása olyan okfejtést tartalmaz, amely további, azonnali törvénymódosítást igényel. Hogy ne beszéljünk rébuszokban, lássuk, miről is van szó.
Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, az Európai Bíróság 2013. december 19-én kihirdetet ítéletében érintett, konzervek nemzetközi nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás az unió területén kívülre is szállított termékeket, amely ügyleteket az áfabevallásaiban akkor is adómentes exportértékesítésnek tekintette, ha a közösség területéről való kiléptetésre a magyar áfatörvényben előírt 90 napos határidő leteltével került sor. Az említett szabálytalanság miatt a magyar adóhatóság adóhiányt állapított meg a vállalkozásnál, és adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot szabott ki rá.
A cég azonban vitatta az adóhatóság határozatát, lévén, hogy a termékek később ténylegesen elhagyták a Közösség területét, ezért a vele szemben alkalmazott szankciókat túlzottan aránytalannak, és a közösségi hozzáadottérték-adóra szabályokkal ellentétesnek tartotta. Az ügyben eljáró Kúria az Európai Bírósághoz fordult egyebek mellett abban a kérdésben, hogy az exportra szánt termék az unió területén kívülre való kiszállításának meghatározott határidőn belül meg kell-e történnie ahhoz, hogy az adómentes termékértékesítésnek minősülhessen.
Az Európai Bíróság ítéletében rögzítette, hogy a 2006/112/EK irányelvvel ellentétes, ha a nemzeti szabályozás olyan feltételt ír elő, amely szerint az exportra szánt terméknek meghatározott határidőn belül el kell hagynia az unió területét az export-adómentesség alkalmazhatóságához. Ugyanakkor azt is kinyilvánította, hogy az adócsalás, az adóelkerülés, illetve más visszaélések elleni küzdelem, mint cél érdekében a tagállamok meghatározhatnak ésszerű kiviteli határidőt annak ellenőrzése érdekében, hogy az exportértékesítés tárgyát képező termék ténylegesen elhagyta-e az uniót.
Ha viszont a kitűzött határidő anyagi jogi jogvesztő határidő, amely nem teszi lehetővé az adóalany számára, hogy az adómentesség érdekében bizonyítsa a kiléptetési feltételnek a határidő lejártát követően történő teljesítését, és amely nem biztosítja az adóalany számára a már megfizetett hozzáadott-értékadó visszatérítéséhez való jogot, az túllép az említett cél eléréséhez szükséges mértéken.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogyan kell értelmezni a bíróság ítélet, s milyen törvénymódosítás elengedhetetlen annak fényében.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (5)
Milyen érdekes, hogy a volt főosztályvezető úrnak nem maradt több mondanivalója.
A 2006/112 irányelv levonási jogra vonatkozó, a magyar kormány által hivatkozott rendelkezéseivel szemben, a HÉA irányelv 146. cikke (1) bekezdésének b) pontja nem ír elő olyan feltételt, amely szerint az exportra szánt terméknek meghatározott határidőn belül el kell hagynia az Unió területét az említett cikkben előírt export‑adómentesség alkalmazásához.
Tehát szó sem volt semmiféle határnapról!
Hogyan juthatott eszébe a napban mért korlátozás bárkinek és hogyan tarthatták azt fenn anélkül, hogy rendelkezésre állt volna az irányelv Európai Bíróság általi értelmezése?
A tényszerűség kedvéért csupán a következőket szeretném megjegyezni. Az áfatörvény felett – hogy a kedves hozzászóló szavát idézzem – 2010 késő őszéig őrködtem. Azidáig nem született olyan, az írott jogot befolyásoló, azt alakító bírósági döntés sem az Alkotmánybíróság, sem az Európai Unió Bírósága részéről, amely kifogásolta volna a termékexportnál alkalmazott határidőt, illetve annak anyagi jogi jellegét. A cikkben említett ítélet (C-563/12.) tehát az első, amely 2013. december 19-én született; az annak meghozatalára irányuló eljárás pedig a Kúria 2012. december 18-án kelt határozatával kezdődött. Hozzáteszem még: amíg „őrködtem”, addig az Európai Unió Bizottsága e témában nem küldött esetleges jogsértés gyanújára vonatkozó megkeresést sem, pláne nem indított kötelezettségszegési eljárást.
Az exportra vonatkozó objektív (és meglehetősen rövid) kiszállítási határidő szabályai és az adóhatóság jogszabálysértőnek bizonyuló gyakorlata felett éppen a szerző "őrködött", éveken át. Most éppen ő javasolja, hogy ne dőljenek hátra a minisztériumi illetékesek, hanem serényen szövegezzék a további módosítási indítványokat. Öröm ilyesmit olvasni.
Részben analóg a probléma a közösségen belüli értékesítés esetében, ahol mentes az adó alól,ha igazoltan belföldön kívülre,de a Közösség területére történik a szállítás.
Ez esetben nincs semmi határidő megjelölés, felmerül a kérdés, hogy meddig kell megtörténnie a termék elfuvarozásának,stb.
Örömmel venném,ha e kérdésben is kifejtené az álláspontját.