287 találat a(z) áfatörvény cimkére
Az áfatörvény rejtett titkai: most mindent megtudhat az „aranyszabályról”
Cikk
Melyik az az értékesítési terület, ahol a legszigorúbb bizonylatolási szabályok vannak érvényben? A kérdésre az áfatörvény rejtett bugyraiban lehet meglelni a választ, ami nem más, mint a befektetési arany eladása.
Ingatlanhoz tartozó szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi (EU-s) partnernek végzünk Magyarországon meglévő ingatlanon kivitelezést. Az áfatörvény 39. §-a alapján áfásan kellene kiállítani a külföldi partner felé a számlát, de mi ebben a rendelkezésben nem találjuk a kivitelezést. Az lenne a kérdésem, hogyan kell a számlát helyesen kiállítani?
Személygépkocsi számlázása – áfás vagy nem?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A vállalkozásunk tulajdonában lévő személygépkocsi értékésítését tervezzük. A beszerzéskor áfamentes számlát kaptunk. A 2013. április 21-ét megelőző áfatörvény szerint ebben az esetben áfás számlát kellett volna kiállítanom. Az áfatörvény 87. paragrafusa kiegészült a c) ponttal, mely szerint áfamentes annak a terméknek az értékesítés, amelyhez előzetesen felszámított adó kapcsolódhatott volna, és a 124. § 1. bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható. Az a kérdésem, hogy abban az esetben, ha nem volt a beszerzési számlán áfa, akkor is áfamentes az értékesítés, a "kapcsolódhatott volna" kritérium alapján?
Áfás vagy áfamentes számla? Ezt is érdemes tudni a teljesítés helyéről
Cikk
Áfás vagy áfamentes számlát kell-e kiállítania egy másik uniós tagországban bejegyzett cégnek, ha Magyarországon hirdetési felületet bérel? – kérdezte olvasónk. dr. Csobánczy Péter szakértőnk válaszolt.
Nyereményjátékot indít közösségi oldalon? Ezt kell tudnia az adózásról
Cikk
Milyen adóteher mellett lehet nyereményjátékot szervezni, és a beharangozó sajtótájékoztatón ajándék termékeket osztogatni? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Garázs bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Garázsbeálló bérbeadásával kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni. Az Áfa tv. 86. § (2) szerint ez mindenképpen adóköteles tevékenység. Az lenne a kérdésem, hogy alanyi mentes státuszban vagy adószámos magánszemélyként végezheti-e valaki ezt a tevékenységet? Előre is köszönöm a segítséget.
Fordított adózás: egyáltalán nem minden áfamentes, ami annak látszik!
Cikk
Jár-e tényleges adófizetési következménnyel az, ha a számlán a „fordított adózás” szerepel. Nem feltétlenül. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy mikor igen, s mikor nem.
Mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A NAV honlapján a következő leírást találtam az áfatörvény XIV. fejezetével kapcsolatban: Mikro- és önálló vállalkozásnak minősülő, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok: [áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pont] A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany csak akkor minősülhet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) XIV. fejezete szerinti különleges jogállású adóalanynak, az áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozásnak minősül, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna. A jogszabály értelmében azon adóalanyok esetében is meg kell vizsgálni, hogy a Kkv. szerint mikro- és önálló vállalkozásnak minősülnek-e, amelyek egyébként nem tartoznak a Kkv. hatálya alá (nem egyéni illetve társas vállalkozások). A kérdésem az lenne, hogy az adóalany egyéni vállalkozó (mellette nem őstermelő) választhatja-e ezek szerint a különleges jogállást az áfa szempontjából? (A törvényben leírtaknak egyébként megfelel, mikrovállalkozás, kizárólag a mellékletben leírt mezőgazdasági tevékenységet folytat.) Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelen- tésére szolgáló nyomtatványon is választható ez a lehetőség az adózási módok között. Köszönöm.
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelemmel foglalkozó kft.-nek két üzlethelyisége van. Az egyikben működik számlázó program, a másikban nincs, csak számlatömb. Mindkét üzlet rendelkezik pénztárgéppel. A kérdés, hogy ha este a nyitvatartási idő végén egy olyan ügyfél érkezik, aki elég sok tételt (mondjuk körülbelül 30-at) vásárol, megteheti-e az eladó, hogy a pénztárgépbe beüti a tételeket, viszont a vevő által igényelt számlát csak másnap reggel a másik üzletben állítják ki a blokk alapján, és elpostázzák a vevőnek? Készpénzes fizetésről van szó, csak a számla megírása annyira hosszú időt venne igénybe, hogy egyrészt addig több vevő otthagyja az üzletet vásárlás nélkül, másrészt letelik a nyitvatartási idő. Egy eladó dolgozik az üzletben, ami egy nagyon kis alapterületű helyiség. Az áfatörvényben azt találtuk, hogy készpénzes értékesítés esetén a számla kiállítása haladéktalan kell, hogy legyen, a fenti okokból viszont előfordulhat-e ilyen megoldás? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlanvagyon-felosztás felszámolásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Felszámolási eljárás alatt álló társaság elkészítette a záró dokumentumait, a vagyonfelosztási javaslatot, amely alapján a vagyonfelosztás során a társaság osztrák adóalany tulajdonosának tulajdonába kerülnek az ingatlanok. Kérdésem, hogy felszámolási eljárás végén, a vagyonfelosztás során az ingatlan átadása az áfatörvény szerinti ingatlanértékesítésnek minősül-e, és alkalmazni kell-e rá az áfatörvény ingatlanértékesítésre vonatkozó speciális szabályait? Például, ha a felszámolás alatt lévő társaság adókötelessé tette az ingatlanértékesítéseit, és beépített ingatlanokról van szó (nem új ingatlanok), akkor ez az ügylet az osztrák adóalany tulajdonos felé áfás lesz-e? Erről az átadásról milyen bizonylatot kell kiállítani? Ha az osztrák tulajdonos közben kér Magyarországon adószámot, akkor alkalmazható lenne a fordított adózás?
Apport utáni áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: adott két belföldi adóalany (kft.-k), az egyik a tulajdonában lévő termelőeszközöket apportként kívánja bevinni a másik kft.-be, az apport értékével növelve a másik kft. jegyzett tőkéjét. Az Áfa tv. 17. §-a szerint nincs áfakötelezettség, ha teljesülnek a 18. § 1. és 2. bekezdésében foglaltak. A 18. § (1)a teljesül, mert a szerző belföldi adóalany, a b) pontban előírt kötelezettségvállalásnak elegendő formája-e, ha a társasági szerződésbe ezt leírják? Ebben az esetben ez elég-e, hogy az apportot szolgáltatónak ne keletkezzen áfafizetési kötelezettsége? Más kérdés: mivel a két kft.-nek a tulajdonosa ugyanaz, így kapcsolt vállalkozások, az apport értékének a meghatározásához kell-e könyvvizsgálót igénybe venni? Válaszát nagyon köszönöm, tisztelettel: Eördögh Dóra
Mikor kell, és mikor nem kell nyugtát adni? Itt a válasz
Cikk
A sok olvasói kérdés késztet arra, hogy ismét röviden összefoglaljam: mikor kell, s mikor nem kell nyugtát adni. Cikkemben sorra veszem az áfatörvény vonatkozó rendelkezéseit.
Zűrzavar az áfamódosításban: vissza a régi szabályokhoz
Cikk
Bár az érintettek túlnyomó többsége örül annak, hogy az úgynevezett időszakos elszámolású ügyleteknél július 4-étől kezdve visszaállt a régi, azaz a június 30-áig hatályos szabályozás, azonban az a mód, ahogy ez történt, megér egy – igaz, rövid – misét, nem is annyira a konkrét ügy, mint inkább az abból adódó tanulságok miatt. Miről is van szó?
Importáfa levonási feltétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság termékimport után fizetendő általános forgalmi adó önadózásra feljogosító engedéllyel rendelkezik. A társaság közvetett vámjogi képviselet is végez. Harmadik országból érkező import vámkezeltetését a társaság végzi. Az importőr harmadik országos vállalkozás, Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkezik, magyar adószámot kért. A harmadik országos importőr Magyarországon pénzügyi képviselővel is rendelkezik. Az importáló helyett társaságunk, mint közvetett vámjogi képviselő gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonási jogát, ha rendelkezik az adólevonási jog engedélyezéséről szóló nyilatkozattal (Áfa tv. 129. § (1) és (2) bekezdés). Kérdésem a következő: A harmadik országos importőr magyarországi pénzügyi képviselője kiadhatja-e az importáló nevében a nyilatkozatot (Áfa tv. 129. § (1) és (2) bekezdés)? Előre is köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Szabóné
Tengeri hajós oktatás áfakérdése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy az áfatörvény mely paragrafusát kell alkalmazni abban az esetben, ha magyar társaság, magyar magánszemélyek számára tréninget szervez egy tengerjáró hajóra? Az áfabevallás mely sorában kell az árbevételt feltüntetni? Mennyiben más az alkalmazandó szabály, ha norvég kikötőből indul a hajó, illetve ha holland hajóról van szó? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
