Disznóvágás felsőfokon: most éri meg csak igazán a házi boncolás

Megosztás Tetszik

Szedett-vedett információk keringenek a húsboltosok körében arról, hogy a kiskereskedelemben értékesített félsertést is lehet-e 5 százalékos áfakulccsal értékesíteni vagy sem, s elég-e a nyugta vagy számlát kell adni az eladásról a magánszemélyeknek. A kérdésre Csobánczy Péter szakértőnk válaszolt, s mivel a felvetés közérdeklődésre tarthat számot, bővebben is összefoglalta, mit érdemes tudni a kedvezményes áfakulcs alkalmazásának lehetőségéről.

Egy húsboltot üzemeltető társaság magánszemély vevői félsertést szeretnének vásárolni, lehet-e részükre 5 százalékos áfával értékesíteni? Olvasónk kérdését azzal indokolta, hogy szakmabeliektől olyan véleményeket is hallottak, hogy a kedvezményes áfakulcs csak a nagykereskedelmi értékesítésre vonatkozik. További kérdésként felmerült, hogy amennyiben a kiskereskedelemben is alkalmazható az 5 százalékos áfa, érdemes-e a nyugta mellett megerősítésképpen egyéb bizonylatot kiállítani az értékesítésről, illetve ragaszkodjon-e a társaság a számlakibocsátáshoz, hogy egyértelmű legyen a vámtarifaszám alapján a kedvezményes áfakulcs alkalmazásának jogossága?

Nincs semmiféle többletkötelezettsége a társaságnak arra vonatkozóan, hogy az 5 százalékos áfakulcsot alkalmazhassa az általuk értékesített vagy értékesíteni kívánt félsertésekre – szögezte le a kérdésre adott válaszában Csobánczy Péter. A magánszemély vásárlók részére történő értékesítésre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint minden más esetben.

Abszolút félreértés az a vélekedés, hogy az 5 százalékos áfakulcs alá sorolt sertésféleségek (2007. évi CXVII. tv. 3. sz. melléklet I. rész 19-24. pontjai) értékesítésére bármiféle megszorítás vonatkozna, így többek között az is, hogy az csak a nagykereskedelemben lenne alkalmazható.

Mivel a felvetés olyan témát érint, amely közérdeklődésre tarthat számot, ezért szakértőnk bővebben is összefoglalta, mit érdemes tudni a kedvezményes áfakulcs alkalmazásának lehetőségéről.

Az általános forgalmi adó (áfa) működési logikája – illeszkedve az árutermelő piacgazdaság követelményeihez – olyan, amely nem feltételez akár jogszabályilag, akár más módon kötött, előre kijelölt termékforgalmazási pályákat, hiszen összfázisú adó, ahol minden értékesítési pont egyben adózási pont is. Ebből az következik, hogy az alkalmazandó adómérték nem függ, nem függhet attól, hogy az értékesítésre szánt terméket ki, milyen szándékkal és céllal kívánja megvásárolni.

Így van ez a mostantól 22 százalékpontos áfakedvezményben részesített sertéstermékeknél is. Azaz a kedvezménynek nincs adójogi korlátja, ezért az áfakulcs-változás áldásos hatásait történetesen élvezheti az is, aki a kiskereskedelemben vagy az első forgalomba hozótól akar ilyen terméket beszerezni.

Az 5 százalékos áfa-kulcs alkalmazásához egyedül a kérdéses termék vámtarifaszámának ismerete szükséges, hiszen a törvény a kedvezményezett termékcsoport megnevezésével együtt csak erre a számra hivatkozik. Fontos ezzel összefüggésben megjegyezni, hogy a tarifaszám meghatározásában kizárólag a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos besorolási rendje a mérvadó (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176. § (13) bekezdés a) pontja). Annak, aki nem tudja terméke vámtarifabeli besorolását, vagy bizonytalan abban, javasolt, hogy megfelelően részletezett termékleírással forduljon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tarifálási ügyekben illetékes részlegéhez.

Arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a számlán a vámtarifaszámot nem is kötelező feltüntetni, az egyedül a számlakibocsátó belátásától függ (Áfa tv. 169. § f) pontja), már ha az ügyletet az áfatörvény rendelkezései alapján egyáltalán számlával kell bizonylatolni, hiszen e tekintetben nincs speciális előírás. A számlát „pótló” nyugtánál pedig ez a kérdés eleve fel sem merül, lévén annak kötelező adatai között a termék (szolgáltatás) megnevezése nem szerepel.