287 találat a(z) áfatörvény cimkére

Számlaadat-szolgáltatás: válaszok a NAV-tól a gyakran ismételt kérdésekre Cikk

Tizenöt gyakori kérdést és az azokra adott válaszokat tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban.

Időszakos elszámolás lehetősége, ha nem rendszeres időszakonként történik számlázás Kérdés

Készpénzfizetési számla, pénztárgépes nyugta: együtt vagy külön? Cikk

Nehéz elszakadni a jól megszokott gyakorlattól: a számlamásolat és a pénztárgépes nyugta összetűzése. Szabályszerű ez így? Olvasónk kérdésére Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

PTGSZLAH Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az 50/2013. NGM-rendelet 9/C paragrafusának értelmezése kapcsán kérjük véleményét, hogy helyesen járunk-e el az alábbiakban: Az áfatörvény 165. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az ellenérték adóval növelt összege eléri a 900 ezer forintot, akkor a 166. § (1) bekezdése szerinti nyugtaadási kötelezettség nem merül fel, mivel a számlát nem a 166. § (2) bekezdésében foglalt lehetőség, hanem a 165. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt kötelezettség miatt állítják ki, ennél fogva PTGSZLAH nyomtatványon nem kell jelenteni. Egy 900 ezer forintot el nem érő készpénzes vásárlás számlaadatait akkor kell jelenteni, ha a számlát az eladó a 166. § (2) bekezdése szerint saját döntése alapján állítja ki. Ha azonban a számlakiállításra azért kerül sor, mert a vevő a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint számla kiállítását kéri, arra nem vonatkozik a jelentési kötelezettség. Ezt helyesen értelmezzük? Ha igen, akkor egy gépi nyugtaadásra kötelezett adózó által 900 ezer forintot el nem érő készpénzes vásárlásnál hogyan dönthető el, hogyan kellene nyilvántartani, hogy a számlát a vevő kérésére vagy az eladó döntése alapján állították ki? Megfelelő eljárás lehet-e az, hogy a gépi nyugtaadásra kötelezett adózó – aki pénztárgépet egyébként nem üzemeltet – minden készpénzes számlájának adatait jelenti a PTGSZLAH nyomtatványon, azokat is, amelyek elérik a 900 ezer forintot, illetve azokat is, melyek akár az eladó döntése alapján, akár a vevő kérésére lettek kiállítva? Köszönettel.

Áfatörvény 70. § (2) értelmezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy áfa-visszaigénylésre nem jogosult laboratórium közbeszerzést írt ki az alábbiak szerint: „Orvosi mikrobiológiai vizsgálatokhoz szükséges táptalajok, reagensek, és egyéb kiegészítő anyagok beszerzése a szerződéses időszakban. Ugyanezen időszakban a mikrobiológiai vizsgálatokhoz igényelt készülékek használatba adása (a használatba adott eszközök/készülékek használatának ellenértéke a reagensek árába beépítve kerül megfizetésre, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési szerződés minden esetben és a közbeszerzés minden tételére vonatkozóan visszterhes szerződés) és az üzemeltetés műszaki feltételeinek biztosítása mindenre kiterjedő karbantartással és javítással (anyag és vegyesanyag biztosításán túl szerviz és műszaki karbantartási szolgáltatások is).” A közbeszerzési eljárásban kiírt reagensek, megfelelnek az áfatörvény 3. számú melléklet I. 3. pontjának, így 5% áfakulcs alá esnek. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzést kiíró elvárásának megfelelően a reagensek árába beépítendő költségek vonatkozásában alkalmazható-e az áfatörvény 70. § (2) bekezdése és a szolgáltatások értékével növelt árra is 5%-os áfakulcs alkalmazandó-e? Amennyiben az ilyen jellegű többletköltségek is beleszámítanak az adó alapjába, kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan is, hogy az áru értékéhez viszonyítva maximum hány százalékos többlet öltség fogadható el járulékos költségnek? (Jelen esetben az áru és a többletköltség aránya körülbelül 1:2.) Köszönöm!

Előleg Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésre kérnénk választ: Egy intézménynél beruházás van folyamatban. Az intézménynek "kettes" áfás adószáma van, de 95 százalékban a tevékenység jellegére való tekintettel mentes árbevétele van. A szerelés-kivitelezési munkákra előlegszámlát állított ki a szolgáltató vállalat fordított áfásan, ahogy a végszámla is fog készülni. Mivel az építmény mentes árbevétel fog produkálni, így a megrendelőnél csak fizetendő áfa jelentkezik. Az áfatörvény 59. §-a értelmében a kézhez kapott előleget úgy kell tekinteni mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. A beruházáshoz kapcsolódó hitelbíráló UniCredit Bank ezzel nem ért egyet hivatkozva a Kúria Kfv. V. 35.073/2016 számú döntésére a fordított adózásra speciálisan. Kérem állásfoglalásukat! Köszönettel: Matula Györgyné J&U Kft.

Fordított áfa: teljesítési időpont II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fordított áfával kapcsolatosan volt egy kérdésünk. Acéláruterméket forgalmazó társaság a vevői részére fordított áfás számlát állít ki. Egyik kérdésünk, hogy helyes-e az eljárás, ha a számlán a teljesítési dátum az áru átvételének napja, még abban az esetben is, ha a vevő a vételárat előre kifizette? Másik kérdésünk, hogy a vevőnek mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a teljes vételárat a szállítás előtt kifizette, illetve ha annak csak egy részét egyenlítette ki? A számlát a teljesítést követő pár napon belül kapja kézhez. Kérdésünk egyik része arra irányult, hogy az Ön válaszában szereplő 60. paragrafust a vevőnek hogyan kell értelmeznie, ha a vételárat, vagy másik esetben, ha a vételár egy részét már a szállítás előtt kifizette? Kérdésünk másik része arra vonatkozott, hogy a számlán szereplő teljesítési dátumnál figyelembe kell-e venni a 60. §-t, vagy az általános szabályok vonatkoznak rá? Köszönettel.

Fogorvos nyugtaadása Kérdés

Az áfatörvény 165. par. (1). bek b) pontja szerint a fogászati szolgáltatás 2020. július 1-jével kikerült a számlaadási kötelezettség alól mentesültek köréből. Tehát ettől az időponttól a fogorvos köteles számlát adni. Ugyanezen paragrafus b) pontja továbbra is megengedi a számla alóli mentesülést a készpénzzel stb. történő fizetés esetén, és ha a szolgáltatást igénybe vevő számlát nem kér. Nos, ha a fogorvos kihúzza a páciens fogát, a páciens készpénzzel, kártyával kifizeti a szolgáltatást és nem kér számlát, továbbra is kiállíthatok részére nyugtát álláspontom szerint. Természetesen figyelemmel a (3) bek.b) pontjára.

Közösségi értékesítések áfamentessége: fókuszban a NAV-tájékoztató Cikk

A közösségi áfarendszer 2020-as legjelentősebb változása a közösségi adómentesség alkalmazási feltételeinek szigorítása, illetve a közösségi adómentesség egyik legfontosabb feltételének – azaz a termék más tagállamba való kiszállításának igazolására vonatkozó – közösségi rendeletben való egységesítése volt.

Áfabevallási időszak Kérdés

Tisztelt Szakértő! Írországi partner esetén, ahol a felek időszakonkénti elszámolásban állapodtak meg, az áfatörvény 58. vagy az 60. §-a alapján kell a fizetendő adót megállapítani, és azt a bevallásokban szerepeltetni? (Példa: számlázott időszak: 2019. október; számla kelte: 2019. december 10.; fizetési határidő: 2020. február 8.)

A humán-egészségügyi szolgáltatás áfamentessége – I. rész Cikk

Köztudott, hogy a humán-egészségügyi szolgáltatásnak minősülő tevékenységek az általános forgalmi adó rendszerében a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes (korábbi fogalommal „tárgyi mentes”) tevékenységnek minősülnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne merülnének fel a gyakorlatban azzal kapcsolatos kérdések, hogy pontosan mit kell érteni ezen tevékenységek alatt, illetve a tevékenységhez kapcsolódó – adott esetben az Európai Közösségből érkező – eszközbeszerzések után kell-e áfát fizetni, és ha igen, az előzetesen felszámított áfa levonható-e stb. Kétrészes cikkünkben ennek ismertetésével foglalkozunk.

Oktatás, szakképzés: változtak az áfamentességi szabályok Cikk

Január 1-jétől a szakképzési rendszer módosításával összhangban változnak az áfatörvény oktatásra vonatkozó adómentességi előírásai.

Alanyi mentes számlája tárgyi adómentes szolgáltatásról Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes vállalkozásként a számláinkban az áfakulcshoz az AAM rövidítést használjuk. Kérdésem, hogy hibát követek-e el akkor, ha AAM rövidítéssel állítok ki számlát, egy adó alóli mentesség alá tartozó szolgáltatásról, és a számlára megjegyzésként felvezetem, hogy a szolgáltatás az áfatörvény 85. §-ában foglaltak alapján mentes az adó alól. Esetleg alanyi adómentesként kiállíthatom-e úgy a számlát, hogy áfakulcsként a TAM rövidítést alkalmazom, és a megjegyzésben szövegesen rögzítem, hogy miért mentes a nyújtott szolgáltatás? És lenne még egy kérdésem: kérem, segítsen értelmezni az áfatörvény 169. § m) szakaszát, hogy pontosan milyen „egyértelmű utalást kell” a számlára hivatkozásként felvezetni! Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel Dobosi Pálné

Törölték az adószámát, majd újat kapott: mi lesz a le nem vont áfával? Cikk

Gyakran merül fel kérdésként az áfaalany adózók részéről, hogy az adószámuk törlése, és az azt esetlegesen követő új adószám megállapítása hogyan érinti az adólevonási jogukat. Ez szorosan összefügg azzal, hogy számos olyan esetben is törölhető már az adószám, amire az adózók jellemzően nem gondolnak (például az összesítő jelentés benyújtásának elmulasztása miatt), így viszonylag könnyen kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy ezt a kérdést komolyan mérlegelniük kell, hiszen annak helyes megítélése akár jelentős áfaösszeget is érinthet.

Áfatörvény 85. § (1) pont n) alpont Kérdés

Tisztelt Adózóna! Bt. – amelynek főtevékenysége: 1413 Felsőruházat gyártása (kivéve munkaruházat), egyéb tevékenysége: 4771 Ruházat kiskereskedelem –, ha zsűrizteti a nem ipari gyártástechnológiával előállított iparművészeti termékeit, milyen egyéb feltételek esetén alkalmazhatja az áfatörvény 85. § (1) pontjának n) alpontját, hogy termékeit áfamentesen tudja értékesíteni? Azaz gazdálkodó szervezetként milyen feltételekkel juthat népi iparművész minősítéshez?