hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfatörvény: rendelkezés, ami hiányzik

  • dr. Csobánczy Péter

Amikor az általános forgalmi adó szabályozásáról szóló – jelenleg hatályos – törvény előkészítése folyt, az elérendő szakmai célok között az európai uniós jognak való maradéktalan megfelelésen túl, követelmény volt az is, hogy más jogszabály lehetőleg ne tartalmazzon olyan anyagi jogi rendelkezést, amely az általános forgalmiadó-kötelezettséget akár közvetlenül, akár közvetetten befolyásolja. Ez a követelmény az Áfa tv. 2008. január 1-jei hatálybalépésekor – a más jogszabályok ilyen tartalmú előírásainak következetes kigyomlálása nyomán –, majd azt követően, bő két évig voltaképpen érvényesült is.

Azóta azonban egyre-másra születnek olyan jogi megoldások, amelyek ennek a transzparens, vagyis átlátható szabályozási elvnek ellentmondanak. Miért probléma ez? A válasz többrétű. Alaki szempontból azért, mert a jogbiztonságot sérti, ha egy jogterületet nem egy jogszabály – ide nem értve az anyajogszabály kifejezett utalását vagy felhatalmazását – rendez, magyarán a jogkereső bizonytalan abban, hogy az adott eset jogi megítélésére vonatkozóan nincs-e esetleg , véletlenül más jogi norma, amelyet a helyes jogalkalmazás érdekében tudnia kell(ene). Tartalmi szempontból pedig azért, mert ezek a „deus ex machina-k” (értsd: külsőleges megoldások, váratlan fordulatok) az adott szabályozási logikát szükségképpen áttörik. Bár ezekről nincs pontos és naprakész leltáram, mindenesetre az eddig megismert példák a „minden szentnek maga felé hajlik a keze” mondás igazságát látszanak igazolni, azaz az adóztató hatalom saját magának kedvez.  (2007. évi CXXVII. törvény – a továbbiakban: Áfa tv.)

Ebbe a sorba illeszkedik az az egyelőre még törvényjavaslatként létező elképzelés is, amely állami feladatok átvételével összefüggésben bizonyos vagyonmozgásokra áttételesen, egy fikciós szabály beiktatásával, végső soron az Áfa tv. 17. § (2) bekezdésében rögzített speciális kedvezmény alkalmazásának lehetőségét teremti meg (lásd: „Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról” szóló, T/11208. számot viselő törvényjavaslat 15. § (2) bekezdését).
Ismeretes: ennek a speciális kedvezménynek az a lényege, hogy az érintett felek mentesülhessenek a jellemzően nagy értéket képviselő vagyon-átruházáshoz kapcsolódóan a tranzakciót egyébként kísérő, szintén nem kis pénzmozgással járó áfa meghitelezése alól. Ugyanakkor a kedvezmény igénybevételéhez előírt feltételek (Áfa tv. 18. §) azt hivatottak biztosítani, hogy ez a fajta mentesség valóban csak likviditási kedvezményt jelentsen, vagyis abból egyéb előny ne származzon.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink