287 találat a(z) áfatörvény cimkére
Áfakulcsváltozással kapcsolatos átmeneti rendelkezés
Kérdés
Az áfatörvény 58. paragrafusa alá tartozó, 2016. decemberben megvalósult termékértékesítésről szóló számla áfatörvény szerinti teljesítési időpontja 2017. január. 2017. évben megváltozott áfakulcs esetén a 2016. évben érvényes áfakulcsot kell-e alkalmazni, vagy a 2017. évit?
Áfatörvény 142. § g pont
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretnék kérni az áfatörvény 142. § g) pontjának értelmezésében. Kérdésünk, hogy e pont alá (fordított adózás alá) tartozik-e a csődeljárás alatt álló cég, továbbá a 100 ezer forintot nettó módon és tételenként (vagy számlánként) kell-e értelmezni? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Áfa arányosítása
Kérdés
A gazdasági kamarák önkéntes tagdíjat és kamarai törvény alapján kötelező gazdasági kamarai hozzájárulást szednek be. Ezekről úgy gondoljuk, hogy nem tekinthetők az áfatörvény 13. paragrafusa alapján szolgáltatás ellenértékének, ezért gazdasági tevékenységnek sem. Ebből következően nincs áfafizetési kötelezettség, és ehhez kapcsolódó áfalevonási jog sem. A kamarának azonban vannak adóköteles bevételei, oktatás, terembérlet, rendezvényekre belépődíjak stb. Ezek miatt áfaalany. A kamara épületeiben folyik adóköteles és áfa hatályán kívüli tevékenység is, ezért arányosítással, bevételarányos képlettel (áfatörvény 5. számú melléklete) számítja az arányszámot. Az a kérdés merült fel, hogy a nevezőben rontó tényezőként figyelembe kell-e venni a kamarai tagdíjat és hozzájárulást? A kérdés azért merült fel, mert az áfatörvény 123. paragrafusa szerint a levonásra jogosító és nem jogosító termékértékesítések és szolgáltatásnak betudható részben vonható le az adó. Az áfatörvény 5. számú melléklete is szolgáltatást említ. A kamarai tagdíj és hozzájárulás pedig nem szolgáltatás. Figyelembe kell-e venni az arányszám képletében a nevezőben a kamarai hozzájárulást és tagdíjat?
Időszakos elszámolású ügylet számlázása
Kérdés
Egy pékség naponta szállítja termékét egy üzletbe, és a szerződés szerint havonta egyszer fog számlázni. A fizetési határidő 15 nap. Mi a teljesítési határidő, ha a 2016. decemberi szállításainak értékét 2016. december 31-én számlázza ki? Az áfatörvény 58. § (1) bekezdés szerinti főszabály, vagy vagy az (1a) bekezdés b) pontja vonatkozik rá?
Áfa alanyi mentesség 2017 II.
Kérdés
Az azonos címmel feltett kérdésre adott válasz szerint az áfatörvény 191. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni. Ez hogyan következik az áfatörvény 310. § (1) bekezdéséből?
Áfatörvény változása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2017. január 1-jétől hatályos áfatörvény 305. § átmeneti rendelkezései szerint: 305. § 501 (1) A 3/A. számú melléklet II. részének a Mód 6 törvénnyel megállapított 3. pontját a) az olyan 2016. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2016. december 31-ét követő időpont, ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani, b) az a) pont alá nem tartozó esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Jól értelmezem-e, hogy ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani és az nem esik az a) pont alá, akkor a 18 %-os áfakulcsot kell alkalmazni.? Például: (az esedékesség mindig a számlakiállításhoz van kötve +14 nap) 1. elszámolással érintett időszak: 2016.11.01.–2016.11.30, számla kiállítása: 2017.01.03., esedékesség 2017.01.17., teljesítés 2017.01.17. – 18%-os áfa kulcsot kell alkalmaznom, mert a b) pont ezt jelenti, vagy 27%-ot, mivel a teljes időszak még 2016. évi és erre a 2017.01.01.-től hatályos törvény még nem terjed ki? 2. elszámolással érintett időszak: 2016.12.15–2017.01.31., számla kiállítása: 2017.01.03., esedékesség 2017.01.17, teljesítés 2017.01.03.–18%-os áfa kulcsot kell alkalmaznom a teljes időszakra mert erre vonatkozik a b) pont?
Áfatörvény értelmezése
Kérdés
Az áfatörvény 125. paragrafus (2) bekezdés g) pontjának értelmezését kérem az alábbi esetre. Ügyfelem (ingatlan- és vagyonkezelő kft.) saját magánszemély tulajdonosától bérbe veszi annak lakóingatlanjait. Ezeket az ingatlanokat sorra elkezdi felújítani a célból, hogy később azokat bérbeadás révén hasznosítsa. A felújítás folyamatos lesz, több hónapon keresztül tartó, több adóévet is érinthet. A felújítás megkezdésekor nincsenek potens bérbevevők, tervei szerint a felújítást követően hirdeti meg irodai célra a lakóingatlanokat. A lakóingatlan-bérbeadást már korábban adókötelessé tette a NAV-nál. Kérdésem: le lehet-e vonni a fenti esetben a felújítás költség áfatartalmát az első pillanattól kezdve? Ha igen, hogyan lehetséges ez? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel, CsK
Számla parkolási szolgáltatásról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk számlát kért 2016. 09.hóban a 2016. 05. és 06.havi parkolásairól. Ehhez az eredeti nyugtákat (parkolójegyeket) benyújtotta a parkolási szolgáltatást nyújtó céghez. A parkolási szolgáltatást nyújtó cég az utólagos számlakibocsátási igényt azzal utasította el, hogy az áfatörvény 163. §-a szerint a számlát észszerű határidőn, de legkésőbb 15 napon belül kell kiállítani a szolgáltatás nyújtását követően Ez gyűjtőszámla esetében (ehhez a két fél előzetes megállapodása is szükséges lenne) is az adó-megállapítási időszakot követő 15 napon belül lehetséges. A cég arra is hivatkozott, hogy a számviteli törvény 167. § (1) bekezdése szerint a külső bizonylatokkal szembeni tartalmi követelményeknek a nyugta is megfelel, valamint hogy a 167. § (3) bekezdés szerint a külső bizonylat alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága – ha ez másképpen nem bizonyítható – az érintett szervezet képviselője vagy belső szabályzatban erre feljogosított személy aláírásával is igazolható. Tehát a számlától eltérően a nyugta ugyan önmagában nem elszámolható, de a legújabb értelmezések szerint a költség felmerülésének bármilyen bizonyítottsága, illetve az erre felhatalmazott személy igazolása esetén azonban igen. A kérdés az, hogy helyesen járt-e el a parkolási szolgáltatást nyújtó cég, amikor megtagadta a számla kiállítását a korábbi időszakokra? Válaszát előre is köszönöm!
Személygépkocsi-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. magánszemélytől vásárolt személygépkocsit 2008-ban, cégautóadót fizet. 2016-ban értékesíti a gépkocsit. Az áfatörvény 87. § c) pont alapján áfamentesen számlázhatja? Köszönöm előre válaszát!
Támogatás miatti áfaarányosítás
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat: Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő kft. feladata többek között a helyi lap szerkesztése és kiadása, a helyi televízió működtetése. A helyi lapot a társaság ingyenesen juttatja el a város háztartásaiba. A háztartásokban a helyi televízió adásának sugárzása szintén ingyenesen történik. Ezek ingyenes ügyletnek minősülnek véleményem szerint. Az Önkormányzat támogatás nyújt a kft részére. Emellett hirdetésből, film készítésből származik még bevétele a kft.-nek (Nem csak az önkormányzat részére,bárki által elérhetően, áfás számlát állítanak ki róla). Az ingyenes ügylet miatt jól gondolom-e, hogy a beszerzési számlák áfatartalmát arányosítani szükséges? Konkrét mutatónk nincs, ami alapján az ingyenesség aránya kimutatható lenne,ezért jól gondolom,hogy az áfatörvény 5. számú mellékletét kell alkalmazni? Ebben az esetben az áfabevallásban az önkormányzattól kapott támogatást kell szerepeltetni? Melyik soron? Köszönöm!
Képviselői jutalék számlázása – kérdés kiegészítése
Kérdés
Tisztelt Kneitner Lea! Köszönöm kérdésemre a választ. Amiért felmerült a kérdés, az az áfatörvény 110. §-a Ennek értelmezésében kérem segítségét, konkrét példa bemutatásával. Adó alóli mentesség közvetítői tevékenység esetében 110. § (1) Mentes az adó alól a más nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtása abban az esetben, ha az általa közvetített ügylet a) a 98-109. §-ok bármelyike szerint mentes az adó alól; b) teljesítési helye a Közösség területén kívül van. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az utas [206. § (1) bekezdésének c) pontja] nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtására abban az esetben, ha olyan szolgáltatást közvetít, amely a Közösség valamely más tagállamában teljesül. Ha jól értem, ez a paragrafus nem a korábbi (alábbi) megválaszolt kérdés esetére vonatkozik? Korábbi kérdés: Tisztelt Szakértő! Képviseleti szerződés (belföldi áfaalany gazdasági társaságok között) értelmében a képviselő feladatai a következők: Az általa közvetített vevők tekintetében, az értékesítésre irányuló vevőkkel kapcsolattartás, önálló tevékenykedés, értékesítésben közreműködés, műszaki információk nyújtása. A képviselő vállalja, hogy a célpiacokon megrendezésre kerülő szakvásárokon, vevőlátogatáson való részvétellel növeli az értékesítési lehetőségeket. A képviselő a képviselet keretében folyamatosan tájékoztatja a vevőket a termékfejlesztésekről.... köszönöm a segítséget.
Földhasználati díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonosa az építési teleknek, melyre egy társaság lakóingatlant épít. Földhasználati jogot alapító szerződés szerint a társaság és esetleges jogutódja lesz a felépítmény tulajdonosa, míg az építési telket a magánszemély birtokolja, haszonbérbe adja a társaság részére. Kérdésem, hogy a magánszemély e tevékenysége az áfatörvény szerint adóköteles értékesítés?
Megmondjuk, mikor kell alkalmazni az áfatörvény 58. §-át
Cikk
Gépbérletnél mikor kell alkalmazni az áfatörvény 58. §-át, mikor fontos az írásbeli megállapodás, mikor lehet eltekinteni attól? Hogyan kell kiállítani a számlát? Olvasónk kérdésére Bartha Katalin okleveles adószakértő válaszol.
Fordított áfa – folyamatos szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság az engedélyköteles építkezésekhez az alvállalkozóival daruzásra és/vagy egyéb építési, szerelési munkákra szerződést kötött, melyben az áfatörvény 58. §-ának alkalmazásában, időszaki elszámolásban állapodtak meg. Az időszaki elszámolás keretében egyes esetekben havonta számolnak el, de van olyan eset is, amikor az elszámolás negyedévre vonatkozik. Például az alvállalkozó a március 31-éig teljesített szolgáltatásról a számláját 2016. április 5-én állította ki, május 5-ei fizetési határidővel, 2016. május 5-ei teljesítési időponttal. Kérdésem, hogy a szolgáltatást igénybe vevőnek a fizetendő áfát a fentiekben ismertetett esetekben melyik hónapban kell bevallania, és mikor helyezheti levonásba a bevallott fizetendő áfaösszeget? A fentiekhez kapcsolódik, hogy az igénybevett szolgáltatás egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a társaság. Ebben az esetben is a szolgáltatást a megrendelő engedélyköteles építkezéshez használja, és az elszámolás az áfatörvény 58. §-a szerinti időszakos elszámolás szerint történik. Számlázás csak az alvállalkozó számlájának kézhezvételét követően lehetséges. Kérdésem, hogy a közvetített szolgáltatást milyen teljesítési időponttal kell számlázni, és hogyan kell értelmezni a fizikai teljesítést követő 60. napon beálló teljesítést a folyamatos szolgáltatásnál? Válaszát előre is köszönöm.
Egyenes vagy fordított?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszát, hogy az áfatörvény 142. § (1) bekezdésének c) pontjába tartozó szolgáltatásokat be tudjuk-e azonosítani TEÁOR kódokkal? Véleményem szerint a 78.10 és a 78.20 tevékenységi kör is megfelel a fenti áfarendelkezésnek. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
