287 találat a(z) áfatörvény cimkére
Az áfatörvény 142. § értelmezése 100 ezer forint alatti szolgáltatás esetén Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy felszámolási eljárás alatt álló társaság eszközöket ad bérbe, a bérletidíj-szerződés szerint havi 60 ezer forint plusz áfa. Helyes-e, ha a felszámolás alatt álló társaság havonta 60 ezer forint plusz áfa összegről állítja ki a számláját? Köszönettel.
Mikor kötelező az elektronikus számla befogadása? Cikk
Számos cikk jelent meg az elektronikus számlázás témakörében, azonban arra a kérdésre, hogy mely esetben jelent ez kötelezettséget akár a számlakibocsátó, akár a számlabefogadó adózókra nézve, az áfatörvény alapján nem kapunk eligazítást. Cikkemben arra keresem a választ, mely esetben nem kérhető a jól bevált papír alapú számla az elektronikus forma helyett.
Új adatszolgáltatási verzió, a bírság számlánként félmillióra rúghat Cikk
2019. június 3. éjfélkor üt az utolsó órája az Online Számla adatszolgáltatáshoz kapcsolódó specifikáció és XSD séma 1.0. verziójának. Június 4. 0:00 órától a NAV Online Számla adatszolgáltatásban verziófrissítés lép életbe: a NAV kizárólag az 1.1-es verzióban fogadja be a számla-adatszolgáltatást. A jelenlegi verzió használata érvénytelenséget, így bírságot eredményezhet.
NAV: 2019. július 1. fontos dátum az áfatörvény alkalmazásában Cikk
2019. július 1. fontos dátum az áfatörvény alkalmazásában: frissül az állapotrögzítő rendelkezés, megtörténik az átállás a 2018. január elsején érvényes besorolási rendre – írja közleményében a NAV.
Az uniós áfairányelv 2020-tól alkalmazandó előírásai – példával Cikk
Tavaly év végén fogadta el az Európai Unió Tanácsa a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (héa) szóló irányelv módosítását, amelyet az európai uniós tagállamok 2020. január 1-jétől kötelesek alkalmazni. Jelen cikkben az irányelv legfontosabb szabályait ismertetjük, mely rendelkezéseket minden bizonnyal hamarosan a magyar áfatörvény is be fog építeni.
Mi a teljesítés időpontja ingatlan árverésénél? Kérdés
Ingatlanfejlesztéssel foglalkozó adózó adókötelezettséget választott ingatlanértékesítései tekintetében (88. §). Tevékenysége során fejlesztett egy ingatlant, melyet nem tudott értékesíteni. A fejlesztéshez kölcsönöket vett fel, eladósodott. Legnagyobb tételben egy magánszemély javára vonatkozó zálogjog terhelte az ingatlant, amely jogviszonyból eredő kötelezettség meghaladta az ingatlan becsértékét. A társaság ellen végrehajtási eljárás indult, és annak keretében az árverési vétel hatályával a zálogjogosult magánszemély megszerezte az ingatlan tulajdonjogát a követelése beszámításával. A társaság havi áfabevalló volt. Az árverés 10. hónapban került lebonyolításra, viszont az árverési jegyzőkönyv annak jogerőre emelkedése után a következő, 11. hónapban került a földhivatal részére benyújtásra, bejegyzési időpont is a 11. hó. Az árverés eljárási rendjéből eredően így a társaság bevételhez nem jutott, csak a magánszeméllyel szembeni kötelezettsége csökkent. Viszont kiderült, hogy az árverés során is adóköteles értékesítés történt, mely során az árverési eladási ár a bruttó összeg, és ennek áfatartalma a fizetendő adó. Az árverési vevő nem alanya az általános forgalmi adónak, ezért az egyenes adózás szabályai szerint az adózónak kell bevallania a fizetendő adó összegét és befizetni a költségvetésbe. Megvalósul-e az áfatörvény 59. § (1) bekezdése szerint az „eladó” vagyoni előnyhöz jutása, ami előbbre hozza októberre a teljesítéshez képest az adófizetési kötelezettség keletkezését?
Pénztárgép, számla és adatszolgáltatás szálláshely-szolgáltatásnál Cikk
Adószámos magánszemélyként 552006 – Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatással foglalkozom. Ilyen esetben kötelező pénztárgépet használnom? – kérdezte olvasónk. Így folytatta: Ha igen, akkor a bizonylatkibocsátási kötelezettségemet számlával teljesíthetem-e? A kibocsátott számlákat a hónapot követő 15. napjáig a PTGSZLAH nyomtatványon kell NAV felé beküldeni? Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Nyíltvégű pénzügyi lízing és bérbeadás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségét, mely paragrafusokat és hogyan kell olvasni az áfatörvényben, mely alapján a 124. § (4) bekezdésében szereplő "személygépkocsi bérbevétele" azonos a nyíltvégű pénzügyi lízinggel? Több fórumon is úgy vélekedtek, hogy az áfa 50 százalékos levonási lehetősége a nyíltvégű pénzügyi lízingre is vonatkozik, de nekem ez nem egyértelmű. A bérbeadás nem azonos a nyíltvégű pénzügyi lízinggel. Ez utóbbi szolgáltatásnak minősítése is csak indirekt módon van levezetve a 10. paragrafusból. Másként fogalmazva: Ön szerint alkalmazható-e az 50 százalékos áfalevonás nyíltvégű lízing esetén? Ha igen, mely jogszabályi helyekből vezethető ez le?
NAV: az áfatörvény értelmezéséről a végrehajtási eljárás során történő értékesítés kapcsán Cikk
Áfatörvény-értelmezést jelentetett meg honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a végrehajtási eljárás során történő értékesítés kapcsán.
Alanyi áfamentesség 12 millióig: így változnak az adószabályok Cikk
Január 1-jétől változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójában összefoglalta a vonatkozó törvénymódosítást, kiemelve az átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezéseket.
Áfatörvény 85. § Kérdés
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ügyfelünk, USA székhelyű megrendelő megbízása alapján kutatási tevékenységet végez. Vélelmezhetően a kutatásba több uniós, és/vagy harmadik országbeli szakember is bekapcsolódik. A kutatás célja humán egészségügy területén bevezethető új gyógyszerek (mellék)hatásainak vizsgálata, esetleges jól dokumentált jogszerűen engedélyezett körű tesztelése. Az eredményekről a megbízónak írásbeli jelentés készül, amelyet számla ellenében honorál. (Az eddigiek szerinti kataalany meghaladta az áfaküszöböt.) A fenti kutatási tevékenységet be tudjuk-e sorolni az áfatörvény 85. §-a alapján adómentes tevékenységként vagy a szolgáltatás teljesítési helyének a megrendelő székhelyét kell tekinteni az áfatörvény 37. §-a, esetleg a 46. § (2) a/ pontja értelmében. (A megrendelő honossága szerinti adóalanyisága nem ismert, Magyarországon nem adóalany.) Tisztelettel Boronkay László
Árfolyam áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásnyújtásnál Kérdés
Katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó EU-s és harmadik országbeli adóalanyoknak nyújt az EU-s fordított adózás, illetve az áfatörvény területi hatályán kívülinek számító szolgáltatást (internetes hirdetési felület értékesítése). A kibocsátott számlák tehát áfa nélküliek. Folyamatos teljesítésű ügyletek, havi elszámolással. Az egyéni vállalkozó nem jelentette be az MNB-árfolyam használatát. Kérdésem, hogy az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban milyen árfolyamot kell használni? Az áfatörvény "ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett" szófordulattal él, viszont a fenti áfa nélküli számláknál nincs "adó alapja", mert áfatörvény területi hatályán kívüli számlákról van szó. Tehát véleményem szerint a fenti esetekre az áfatörvény 80. §-a nem vonatkozik. Tehát a pénz számlán történő jóváírásakor érvényes MNB-árfolyammal kell számolni az 1865ÁFA és a 18A60 összesítő nyilatkozatokban? Helyes-e a következtetésem?
Figyeljen az áfára! Év végéig vonható le a 2016-os önellenőrzés nélkül Cikk
Az áfatörvény két évben maximálja azt az időszakot, amelyen belül az előzetesen felszámított adó önellenőrzés nélkül levonható. A 2016-ban keletkezett áfalevonási jogot legkésőbb a 2017. decemberről benyújtandó havi, vagy 2017. negyedik negyedévről benyújtandó negyedéves, esetleg a 2017-ről benyújtandó éves áfabevallásban lehet önellenőrzés nélkül érvényesíteni – hívja fel figyelmet blogbejegyzésében Vizer József, az RSM adóigazgatója.
Áfatörvény 2018-tól: ezt kell tudni az átemelt eljárási szabályokról Cikk
Adólevonási jog elenyészése, új közlekedési eszköz beszerzése, adatszolgáltatás, összesítő jelentés – folytatjuk ismertetésünket az áfatörvény 2018-tól hatályba lépő módosításairól.
Áfafizetés határideje Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 58. és 61. paragrafusainak helyes értelmezésében kérnék segítséget. Egyéni vállalkozó fuvarosként a megrendelőmmel heti számlázásban állapodtunk meg, 60 napos fizetési határidővel, amely dátum teljesítésként szerepel a számláimon. A számla rendezése néhányszor a számlán szereplő 60 napon túl történt meg. Jól értelmezem-e az áfatörvény 61. paragrafusának (3) bekezdését, miszerint a számlán szereplő fizetési határidőtől (teljesítés) kezdődően még 45 napom van a számlában szereplő fizetendő áfám bevallására? Köszönöm válaszukat!