Pénzforgalmi áfa: mi történik, ha magánszemélynek értékesít a cég?

Megosztás Tetszik

Mi történik akkor, ha magánszemélynek értékesít olyan cég, amelyik a pénzforgalmi szemléletű áfát választotta? Hogyan kell nyilvántartani, illetve hogyan ellenőrzi a NAV a magánszemélytől történő pénzbefolyásokat? Olvasónk kérdésére az Adózóna áfaszakértője, dr. Csobánczy Péter válaszol.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) XIII/A. fejezete, amely a pénzforgalmi szemléletű áfa-t szabályozza, e tekintetben nem tartalmaz semmiféle speciális szabályt. Ennél fontosabb, s a felvetett kérdéshez kapcsolódik, hogy a pénzforgalmi áfa alkalmazásának nem kizáró oka az, ha az értékesítést az Áfa tv. rendelkezései alapján nem kell számlával dokumentálni. Az egyik ilyen releváns mentesítő jogcím az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontján alapul, amelynek alkalmazási feltételei között – egyebek mellett – szerepel, hogy a vevő ne legyen áfa-alany vagy nem áfa-alany jogi személy, illetve az áfa-t is tartalmazó ellenérték ne érje el a 900 ezer forintot (Áfa tv. 165. § (3) bek.).

Hozzátartozik a dologhoz, hogy a fentiekben vázolt esetben a kétféle szemléletű áfa-elszámolás nem vezet eltérő eredményre, mivel az áfa-t is tartalmazó ellenértéket legkésőbb az értékesítés teljesítésekor – jellemzően készpénzben – maradéktalanul meg kell téríteni.

Arra vonatkozóan nincs információm, hogy a NAV miként fogja ellenőrizni a magánszemélyektől történő pénzbefolyásokat ellenőrizni, lévén új jogintézményről van szó. Az viszont nyilvánvaló, hogy itt tipikusan készpénz-befizetésekről lesz szó, s ezért vélhetőleg a házi pénztárra vonatkozó szabályok betarttatása kerülhet fokozottabban előtérbe.