Ezt kell tudni a pénzforgalmi áfáról

Megosztás Tetszik

Igaz ugyan, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) jelenleg hatályos szövege már tartalmazza a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolást (Áfa tv. XIII/A. fejezet), de ezt az átmeneti rendelkezések értelmében csak a 2013. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszaktól kezdve lehet alkalmazni (Áfa tv. 280. §). A témával foglalkozó első cikkünkben alkalmazásának személyi és tárgyi feltételeit tekintjük át.

Kik választhatják?

Azok, akik a következő öt feltételnek megfelelnek: áfa-alanyként gazdasági céllal belföldön telepedtek le, a vonatkozó jogi szabályozás tartalmi kritériumai alapján kisvállalkozások (összes foglalkoztatotti létszám 50 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg), nem állnak csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, nincsenek alanyi áfa-mentes státuszban, s végül az összes termékértékesítésük és szolgáltatásnyújtásuk fejében járó ellenérték göngyölített összege sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben nem haladja meg ténylegesen, illetve ésszerűen várhatóan a 125 millió forintot (Áfa tv. 196/B. § (1) bekezdés és 196/C. § (1) bekezdés). Utóbbi feltételhez két megjegyzés tartozik. Az egyik: az Áfa tv. – taxatív felsorolással – néhány tranzakció ellenértékét kivételként kezeli (például: a vállakozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése vagy az EU más tagállamába irányuló adómentes termékértékesítés), melyekből származó ellenértéket a felső értékhatár elérésének mérésénél nem kell figyelembe venni (196/C. § (2) bekezdés). A másik: azok, akiknek nincs adózói múltja, az egyéb feltételek sérelme nélkül, akkor is választhatják a pénzforgalmi áfát, ha a felső értékhatárt a tárgyévre korlátozva csupán időarányosan teljesítik (Áfa tv. 196/D. §).

Mennyi időre szól és miként gyakorolható a választási jogosultság?