Lehetőség katásoknak: pénzforgalmi áfa helyett halasztott áfa-fizetés

Megosztás Tetszik

Most, amikor sokan osztanak és szoroznak, hogy megtalálják helyüket a 2013-ra kínált új adózási környezetben, és gondolkodnak többek között azon, hogy evás alanyból katás alannyá lesznek, nem érdektelen megvizsgálni, milyen áfa-beli konzekvenciái lehetnek az áttérésnek. Ez azért is helyénvaló, mivel az evások jellemzően az áfa szabályozási körén kívül esnek, viszont katásként ezzel már nem számolhatnak.

Itt és most az egyébként igen sokrétű és bonyolult áfa-szabályozásnak csupán egy aspektusát vesszük szemügyre, egy olyan jogintézményét, amely jelenleg is része a rendszernek, s amely bizonyos korlátok között reális alternatívája lehet a 2013. január 1-jétől alkalmazható pénzforgalmi áfa-nak.  Ez a jogintézmény nem más, mint a halasztott áfa-fizetés, amelyet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény a 61. § alatt szabályoz. A hangsúlyt most a halasztott áfa-fizetésre helyezve, a pénzforgalmi áfa-val való összevetésben a hasonlóságok és az eltérések a következőkben foglalhatók össze. (A pénzforgalmi áfa részletes ismertetését azért mellőzzük, mert nemrég három cikkünkben részletesen foglalkoztunk vele: „Ezt kell tudni a pénzforgalmi áfáról”, „Pénzforgalmi áfa: segítünk a döntésben” és „Pénzforgalmi áfa: rendkívüli események” címmel.)

A halasztott áfa-fizetés az érintett áfa-alanyt kizárólag termékértékesítői vagy szolgáltatásnyújtói minőségében érinti, s e minőségében arra jogosult, hogy a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapítsa meg. Ha ez részletekben történik, akkor az adómegállapítási kötelezettség a részlet megfizetésekor és annak erejéig keletkezik (Áfa tv. 61. § (1) és (2) bekezdés). Látható, hogy eddig a pontig teljes az azonosság a pénzforgalmi áfa működési lényegével. Különbség viszont, hogy a halasztott áfa-fizetés nem „örök időre” szól, hanem határidőhöz kötött, ami azt jelenti, hogy az Áfa tv. értelmében vett teljesítéstől számított másfél hónap múlva, egész szabatosan a 45. napon lejár. Ekkor a még pénzügyileg nem rendezett ellenérték áfa-tartalmára beáll annak fizetendő áfa-kénti megállapítási/bevallási kötelezettsége (Áfa tv. 61. § (3) bekezdés).

Hasonlóan a pénzforgalmi áfa-hoz, itt is előfordulhatnak rendkívüli események (olyan jogállásbeli változás, amelynek eredményeként  a továbbiakban adófizetés nem követelhető tőle, a követelés ellenérték fejében történő engedményezése, s végül, a kettős könyvvezetés szabályaira történő áttérés), amelyek ha a 45 napos határidőn belül következnek be, akkor szintén az előző bekezdés végén említett kötelezettséggel járnak (Áfa tv. 61. § (4) bekezdés).Az azonosságok és hasonlóságok voltaképp eddig tartanak, melyből kitetszik, hogy a halasztott áfa-fizetés a pénzforgalmi áfa-ból azokat jegyeket viseli magán, amelyek az adózók számára pozitívak. Ugyanakkor nélkülözi a pénzforgalmi áfa alábbi negatív vonásait.
Szemben a pénzforgalmi áfa-t alkalmazóval  a halasztott áfa-fizető nem kényszerül arra, hogy termékbeszerzése vagy szolgáltatás-igénybevétele után a levonható előzetesen felszámított adót az ellenérték pénzügyi rendezéséhez kapcsolódva állapítsa meg/vallja be, ő ebbéli jogosultságát változatlanul az ügylet teljesítéséhez igazodva gyakorolhatja. S ugyanígy járhat el a tőle vásárló is (Áfa tv. 119. § (2) bekezdés), mivel a halasztott áfa-fizető az általa teljesített ügyletről nem bocsát ki olyan számlát, amelyben a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezésnek kéne szerepelnie, s amely a számla címzettjét különben – termékbeszerzői/szolgáltatás-igénybevevői minőségében – akkor is a pénzforgalmi elszámolásba zavarja, ha azt egyébként nem választotta.  
Szintén a halasztott áfa-fizetés előnye, hogy eljárásjogi kötöttségektől mentesen gyakorolható. Alkalmazásáról nem kell az állami adóhatóságnak még előzetes bejelentést sem tenni, ebből is következően eleve nincs a választás megváltoztatásának időbeni korlátja.
Persze a kép így még nem teljes, szólnunk kell a halasztott áfa-fizetés hátrányairól is. Az egyikről már említést tettünk, lásd: nem „örök időre” szól. A másik az alanyi körre vonatkozik. A pénzforgalmi áfa-hoz képest ugyanis a halasztott áfa-fizetést kevesebben alkalmazhatják, igaz viszont, hogy nevesített felső összeghatár-korlát sincs. A költségvetési intézményeken kívül azok a vállalkozók, akik nyilvántartásukat az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezetik, vagy azok, akik csupán a bevételeikről kötelesek nyilvántartást vezetni (Áfa tv. 61. § (1) bekezdés a) és b) pont). Tulajdonképpen ez utóbbi kijelentés magyarázza meg részint a cikk címét, részint ad választ egy nemrég feltett kérdésre, tudniillik a katát választóknak – a rájuk irányadó törvényi előírás értelmében – kizárólag bevételi nyilvántartást kell vezetniük (2012. évi CXLVII. törvény 12. §).
Mielőtt tehát a katát választani kívánók egyszersmind áfa-alanyként a pénzforgalmi áfa alkalmazásáról is döntenének, jó, ha a fentieket még előzetesen számításba veszik.