Pénzforgalmi áfa: rendkívüli események

Megosztás Tetszik

A pénzforgalmi áfáról szóló cikksorozatunk befejező részéből kiderült, hogy milyen rendkívüli események és ahhoz kapcsolódó teendők fordulnak elő a pénzforgalmi áfa alkalmazása során.

Milyen rendkívüli események és ahhoz kapcsolódó teendők fordulnak elő a pénzforgalmi áfa alkalmazása során?

A rendkívüli események azzal az egyöntetű következménnyel járnak, hogy a pénzforgalmi áfa szerinti elszámolás az érintett szemszögéből még ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozóan megszűnik, és az eredmény-, illetve a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás összevetéséből adódó maradék áfát egyösszegben kell megállapítani – legyen szó fizetendő és/vagy levonható áfáról. A rendkívüli események közül a felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerülés, valamint a tevékenység szüneteltetése egyben a pénzforgalmi áfa alkalmazása személyi jogosultságának kényszerű elvesztéséhez is vezet, de voltaképpen a csak itt nevesített egyéb jogutód nélküli megszűnésnek szintén ez az értelemszerű következménye. Ezekben az esetekben a maradék áfát a tevékenységet lezáró bevallásban, illetve az Art. által előírt soron kívüli bevallásban (tevékenység szüneteltetésekor és a jogutód nélküli megszűnés egyéb eseteiben) kell megállapítani. Ezeken kívül még egy rendkívüli esemény fordulhat elő, amely az érintett áfa-rendszerbeli státuszának megváltozásához kötődik. (Tipikus példája lehet ennek az, ha az érintett időközben úgy dönt, hogy az alanyi adómentességet választja.) Amennyiben ez azzal a következménnyel jár, hogy a jogállásbeli változást követően az érintettől adófizetést már nem lehet követelni, akkor a maradék áfát a változást megelőző napon kell megállapítania, ha viszont azt jelenti, hogy a továbbiakra elveszíti áfa-levonási jogosultságát, akkor a maradék áfát szintén a változást megelőző napon állapíthatja meg levonható adóként (Áfa tv. 196/B. § (5) és (6) bekezdés).