Transzferár és kapcsolt vállalkozás: szabályok, buktatók, példák

Megosztás Tetszik

A kapcsolt vállalkozásokkal és a transzferár-szabályozással kapcsolatban számos kérdés nem egyértelmű az adózóknak. Kérdés-válasz formájában tisztázzuk a tudnivalókat.

Maga az adólap-korrekciós szabályozás már nagyon régóta benne a van a társasági adó törvényben, amivel korábban alig foglalkoztak. A dokumentációs kötelezettség hozta közelebb a lehetőséget az adóhatóság számára, hogy valóban elkezdjen vizsgálódni. A vizsgálatok kiterjednek egyrészt arra, hogy foglalkoznak-e a cégek az egyes típusoknál a szokásos piaci ár és az általuk használt árak közötti különbség vagy hasonlóság megállapításával, másrészt, hogy keletkezik-e bármilyen adóalap módosító tétel. A nemzetközi adóhatóságok célja, hogy az egyes vállalkozások ott adózzanak, ahol a hozzáadott érték termelése történik. Például ha egy multinacionális vállalat úgy dönt, hogy csak Magyarországon akarja gyártatni csavarjait, ami folyamatosan veszteséget termel és például a nyereséget termelő termékeit már máshol, akkor erre joga van, és mivel szerződésszabadság van, ezt nem fogják megtiltani neki. Elképzelhető viszont, hogy adóalap-korrekcióval Magyarországot és a magyar vállalkozást is részesíttetik abból a nyereségből, amit a cég a nyereséges termékein realizál. Nincsenek olyan gazdasági egységek - az állami szférától eltekintve –, amelyek hosszú éveken keresztül veszteséges vállalkozást üzemeltetnének, noha elképzelhető, hogy egyes részeik tartósan veszteséget termelnek.