hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Új Mt.: támogatott jogellenesség

  • Viszló László

A július 1-jén hatályba lépett új Munka törvénykönyve drámai módon enyhítette a jogellenes munkaviszony megszüntetés munkáltatót sújtó szankcióit, mára „megéri” szándékosan jogellenes magatartást tanúsítani.

A hatályon kívül helyezett szabályozás szerint amennyiben a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát,  attól függően, hogy a munkavállaló mit szeretett volna, a bíróság vagy helyreállította a munkaviszonyt és kötelezte a munkáltatót az elmaradt munkabér és annak kamatai megfizetésére, vagy a munkaviszony helyreállításának mellőzése mellett az elmaradt munkabéren felül 2-12 havi átlagkeresetnek megfelelő nem jövedelempótló,  azaz adómentes, kifizetésre kötelezte a munkáltatót.

Ezt a szabály később úgy finomította a jogalkotó, hogy a munkáltató a jogellenesség megállapítása és  a munkavállaló szándéka ellenére sem volt köteles a munkaviszonyt helyreállítani, ebben az esetben azonban fizetnie kellett az előzőekben ismertetett kártérítést és az elmaradt munkabért.

 A szabályozás azonban felsorolt több olyan esetet, amikor ezzel a lehetőséggel nem élhetett a munkáltató, ilyen eset volt ha a bíróság azért állapította meg a jogellenességet mert az intézkedés a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközött (például megtorlás, vélemény elfojtása).

Ezt a korlátozást iktatta ki szép csöndben az új Munka törvénykönyve, azaz bár megállapítható a rendeltetésellenes joggyakorlás, azaz a szándékos és durva jogellenesség a munkáltatói oldalon, a bíróság még sem állíthatja helyre a jogviszonyt, hiába kéri ezt a munkavállaló. További munkavállalókat sújtó változás, hogy a jelenlegi jogi szabályozás  szankciói enyhültek azzal, hogy a munkáltatónak nem kell kifizetnie a peres eljárás során felhalmozódott elmaradt munkabért. Ez arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy minél jobban húzzák el az eljárást, hiszen a szankcióként megállapítható kártérítés mértéke korlátozott. Egy ilyen helyzetben sok munkavállaló bele sem kezd a jogorvoslati eljárásba, hiszen még pernyertesség esetén sem biztos, hogy megfelelő reparációt kap. A változáshoz fűzött indokolás pedig igazán elképesztő: azért nem kell a munkáltatónak az elmaradt munkabért kifizetnie, mivel ez számára aránytalan terhet jelentene. Azaz a jogellenes munkáltatói intézkedésből eredő hátrányokat szinte teljes egészében a munkavállalóra hárítják annak ellenére, hogy pert nyert.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink