Alternatíva munkaügyi perre

Megosztás Tetszik

A jelenlegi munkajogi szabályokat az új Mt. is megtartja amikor hatályában tartja az úgynevezett békéltetés jogintézményét. Az új törvényi szabályozás azonban rendkívül szűkszavú, nem mond semmit sem a békéltető személyéről sem a békéltetés folyamatáról.

A békéltetés lényege, hogy a felek felgyorsítsák a munkaügyi jogvita folyamatát, illetve olcsóbbá tegyék azt. A békéltetéssel meg lehet előzni a per lefolytatását, azaz nem terheli a feleket sem illeték sem perköltség. A békéltető nem döntőbíró,  azaz nem az a feladata, hogy döntsön a vitában hanem az, hogy a felek között egyezséget hozzon létre. A békéltetés során a felek figyelembe veszik egymás érdekeit, engedményeket tesznek,  aktívan törekednek a konszenzus létrehozására. Ebben segíti őket a békéltető.

A békéltetőt a felek együttesen jelölik ki, kiválasztásakor alapvető szempont a szakmai hozzáértés és a pártatlanság. A békéltetés nem hat ki a jogorvoslati határidőkre ezért később azok elmulasztásakor nem lehet arra hivatkozni, hogy békéltetés volt folyamatba. A békéltető személyét kollektív szerződés, munkaszerződés vagy a felek valamilyen ad hoc megállapodása  rögzítheti.

A békéltetés eredményét a békéltető írásba rögzíti, az ily módon létrejött megállapodás a továbbiakban kötelező a felekre. Abban az esetben ha később a megállapodást valamelyik fél nem tartja be az bírói úton kikényszeríthető. A megállapodást mint bármilyen munkajogi megállapodást meg lehet támadni akarati hibára hivatkozással (tévedés, megtévesztés stb)

A békéltetés elterjedésének legnagyobb akadálya a bizalomhiány. A felek eleve nem bíznak a békéltető pártatlanságába, ez elsősorban a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben kijelölt személyekkel kapcsolatosan igaz. Mivel ennek a jogintézménynek nincs kialakult hagyománya, kultúrája, elterjedése nehézkes.