Nem árt résen lenni határozatlan idejű szerződéseknél - új Mt.

Megosztás Tetszik

Az új törvény alkotóinak célja a rugalmasság biztosítása, a jogforrási rendszer átalakítása, a szociális biztonság erősítése és a jogintézmények pontosítása volt. A szakma megosztott abban a kérdésben, hogy az új Mt. elérte-e és ha igen, milyen mértékben a fenti célokat. Abban azonban mindenki egyetért, hogy feltétlen szükség volt a váltásra és még akkor is, ha az új törvény nem hozott teljes koncepcionális váltást, a gazdasági élethez biztosan jobban alkalmazkodik, a munkáltató működését szem előtt tartva nagyobb rugalmasságot biztosít a feleknek és jogtechnikai szempontból is kifejezetten jól sikerült.

Laikusok számára vélhetően nem okozott álmatlan éjszakákat, ám a munkajogi szakma – élén a gyakorló jogászokkal, ügyvédekkel és bírákkal – régóta várta az új Munka Törvénykönyve megszületését. Hosszadalmas és a szakszervezeti érdeképviseletekkel folytatott vitákat nem is nélkülöző előkészítő munka után 2012-ben megszületett az új törvény. Az elődje épp a 20. életévét tapossa, amikor 2012. július 1-jei hatálybalépéssel felváltja a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről („új Mt.”) címmel.

A HVG Nexon Munkajog konferenciájának rövid összefoglalójában arról írtunk, hogy Külön törvény lépteti hatályba majd az új Munka törvénykönyvét. Mostani cikkünkben a törvényen végighaladva a legfontosabb változásokra és a gyakorlati alkalmazás szempontjából érdekes kérdésekre tértünk ki, a teljesség igénye nélkül.