A nap kérdése: mit, és hogyan kell tartalmaznia a bérjegyzéknek?

Megosztás Tetszik

A bérjegyzéknek tartalmaznia kell-e kötelezően az előző időszak (tárgyhavi nélkül) halmozott jövedelem és adóelőleg adatait is? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Szakértőnk szerint a kérdésre igen a válasz, noha a munka törvénykönyve (Mt.) nem ad iránymutatást az elszámolás tényleges tartalmára vonatkozóan, csupán az elszámolással kapcsolatos elvárásokat deklarálja.

A törvény 155. paragrafusának (2) bekezdése szerint a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, a (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

A bírói gyakorlat iránymutatása is egyező ezzel, eszerint az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja (BH 2000.127.).

Ezek alapján az alábbi adatokat fel kell tüntetni:

– az azonosító adatokat (munkáltató, munkavállaló, név, adószám);

– az időre vonatkozó adatokat (ledolgozott munkaidő, fizetett távollét, fizetetlen távollét, betegszabadság, táppénz, munkaszüneti nap, egyéb idő); teljesítménybérnél a fentieken túl a 100%-os teljesítéshez tartozó normát, (ehhez mérten a munkavállaló által teljesített mennyiséget), darabbérnél a teljesített darabszámot, a selejt számát, mozgó bért stb.;

– kifizetéseket, levonásokat (például munkáltatói kölcsön);

– tájékoztató adatokat (besorolási bér, munkáltatói terhek);

– a szabadságra vonatkozó tájékoztatást;

– a magánszemély bevételének teljes összegét és jogcímét;

– az adóelőleg, az adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő járulék alapjául szolgáló összeget;

– a kifizetőt, munkáltatót terhelő tb-járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összegét;

– az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, és a megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összegét;

– célszerű megjeleníteni az adóalapot, adót csökkentő kedvezményt, az elszámolás alapját képező adókulcsot stb.

Garanciális jelentősége van az átlátható bérelszámolásnak. A munkavállaló elsődlegesen a bérlapjaiból tud tájékozódni arról, hogy a neki számfejtett összeg helyes-e, és nem kell-e esetleg igényt érvényesítenie elmaradt díjazása iránt. A bérjegyzéknek a munkáltató által küldött éves M30-as szja-igazolás helyességének ellenőrzésekor is nagy szerepe lehet.