216 találat a(z) transzferár cimkére
Ezentúl nem lehet kibújni a tőkekivonás után fizetendő adó alól Cikk
2020. január 1-jétől nem lehet majd jogszerűen kibújni a tőkekivonás valós piaci értéke után fizetendő adó alól. Ha egy vállalkozás külföldre helyezi üzletvezetését, áttelepíti eszközeit, vagy üzletágát értékesíti külföldre, akkor ezentúl meg kell fizetnie a nemzetközi szaknyelvben exit taxnak nevezett adót. „Annak ellenére, hogy bizonyos vagyonáthelyezések már az új adó bevezetése előtt is adókötelesek voltak, eddig erre a területre nem igazán figyeltek. 2020-tól várható, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni különösen a kapcsolt vállalkozásoknál.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Transzferárazás: szakkérdés vagy jogkérdés? Cikk
A transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. A szokásos piaci ár meghatározása során nem az alapul szolgáló jogviszony minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása a kérdés – mondta ki a Kúria.
A transzferár-dokumentáció hiányosságai, ellentmondásai az adózó ellen fordulhatnak Cikk
Egyre több és egyre eredményesebb a transzferárak területének vizsgálata hazánkban és nemzetközi szinten is. A kapcsolt vállalatok ma már nem úszhatják meg az ellenőrzések próbáját kiálló transzferár-nyilvántartás elkészítését. „Ha nem készítik el, akkor ügyletenként 2 millió forint bírságot is kiszabhatnak rájuk, ha azonban elkészítik, de nem dolgozzák ki eléggé, éppen e hiányosságokkal, ellenmondásokkal adják a fegyvert a hatóság kezébe.” – figyelmeztetett Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner Transzferár Üzletágának vezetője a LeitnerLeitner workshopján.
20 millió forinttal is büntetheti a NAV a kapcsolt vállalkozásokat Cikk
December 31-éig nyilatkozniuk kell a 2018-as üzleti évet érintően a CbC (Country-by-Country) jelentésben érintett hazai vállalkozásoknak, ha el akarják kerülni a NAV által kiróható súlyos bírságot. A jelentéstételre nem kötelezett cégeknek is érdemes a tavaly óta történt esetleges változásokra figyelmet fordítaniuk – emlékeztet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
Tudnivalók a transzferárról – Fődokumentum Cikk
Mit kell tudni a transzferárral kapcsolatos fődokumentumról, mit kell tenni, ha az adózó nem kapta meg a szükséges adatokat? Összefoglaltuk.
A NAV fokozott ellenőrzésére számíthatnak a kapcsolt vállalkozások Cikk
A LeitnerLeitner értesülései szerint idén várhatóan háromszor annyi célzott ellenőrzést végez majd az adóhatóság az egymással tulajdonosi vagy közös irányítási kapcsolatban álló – úgy nevezett kapcsolt – hazai és multinacionális vállalkozások körében, mint korábban.
Transzferár-nyilvántartás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kapcsolt vállalkozásban áll egy másik kft.-vel! Transzferár-nyilvántartást kell készítenünk, amit eddig meg is tettünk, egy külsős könyvvizsgálóval. Az interneten megpróbáltam utánajárni, hogy a nyilvántartást készítő ki lehet, köti-e valami végzettséghez. Az egyik társaság alkalmazottjaként, mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadói végzettséggel elkészíthetem a nyilvántartást? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Fedor Krisztina
Tao-csoport: tényleg nem kell foglalkozni a transzferárazással? Cikk
A 2019. évi adótörvény változásokkal bevezetésre került a csoportos társaságiadó-alanyiság intézményrendszere. A nyereségek és veszteségek konszolidációja mellett a csoportos társaságiadó-alanyiság egyik legfőbb előnyeként szokták említeni azt, hogy a csoporton belüli ügyletekre vonatkozóan nem kell alkalmazni a társasági adótörvény által előírt transzferár szabályokat (kivéve néhány, az „átmeneti” szabályok szerinti speciális esetet).
Kapcsolt vállalkozás Kérdés
Cégünk február közepétől 51 százalékot vásárol meg a szomszédos kft.-ből. Üzleti kapcsolatban állunk már több éve. Az 51 százalékos tulajdonszerzés kapcsán kapcsolt vállalkozás leszünk-e, vonatkozik-e ránk a transzferár-nyilvántartás kötelezettsége, illetve mit értünk az 50 milliós határ alatt? Ez a határ cégenként vonatkozik vagy össze kell számítani (például 50-50 millió, vagy 20-30 millió)? Vonatkozik-e ránk a létszám és árbevétel összeszámítása (például iparűzési adó kiszámításánál).
Transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettség II. Kérdés
Tisztelt Szakértő! A mellékelt kérdés, és a kapott válasz alapján újabb kérdés merült fel bennem. Az eredeti kérdésben említett társaságok más gazdasági esemény kapcsán is érintettek lehetnek nyilvántartás készítésében, a vállalkozások kapcsolódó vállalkozások tulajdonosi egyezőség miatt, az egyik kisvállalkozás ingatlant és ingó eszközöket ad bérbe kapcsolódó vállalkozásainak. A bérbeadás értéke együttesen, illetve egy társaság esetében önállóan is meghaladja éves szinten az 50 millió forintos értékhatárt. A kérdésem a következő lenne: köteles-e valamennyi kapcsolódó vállalkozás transzferár-nyilvántartást készíteni, vagy csak abban az esetben szükséges ez, ha a két társaság között eléri az 50 millió forintot a bérbeadás értéke, és ketten együtt már középvállalkozásnak minősülnek? A többi társaság bár az összevont méretük miatt kötelezettek lennének, de abban az esetben, ha a bérbe adó és a bérlő társaság között az ügylet értéke nem éri el az 50 milliós értékhatárt és/vagy összevontan kisvállalati méretűek maradnak, akkor nem válnak kötelezetté? Eredeti kérdés, és válasz: https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_9_Transzferar_nyilvantartas_keszite_jts
Csoportos társaságiadó-alanyiság és transzferszabályok Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérjük, tüntesse fel, hogy a Lehet csoportosulni a társasági adóban című cikkben (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Lehet_csoportosulni_a_tarsasagi_adoban_Itt__TCZIAQ) a kivétel értelmezése melyik jogszabályhelyből adódik: "A csoportos adóalanyiság legnagyobb előnye, hogy az adócsoport fennállásának ideje alatt a csoporttagok közötti ügyletekre nem kell alkalmazni a transzferárszabályokat és a dokumentációs kötelezettséget sem, kivéve, ha az ügylet a csoporttagságot megelőzően jött létre". Az én értelmezésemben minden ügyletnél (akár a 2019.01.01. előtt megkötöttre is) mentesül a csoporttag a transzferárszabályok és a dokumentációkészítési kötelezettség alól. Kérem, ezt vitassuk meg! Köszönettel: Gál Szilvia
Nem használják ki eléggé az adóelőnyöket a vállalkozások Cikk
A magyar adózási környezet számos kihívást rejt magában a vállalkozások számára, de a szabályok alapos ismerete és az ezeknek való megfelelés folyamatos monitorozása megóv a kockázatoktól, és feltárhatja az eddig kiaknázatlan lehetőségeket is – hangsúlyozták a szakértők a LeitnerLeitner kecskeméti adózási konferenciáján.
Kapcsolt vállalkozások Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésemet az I. Kft.-re vonatkozóan kérdezem. I. Kft.-ben: feleség tulajdonos, 50 százalékban és ügyvezető, a férj tulajdonos, 50 százalékban és ügyvezető. II. Kft.-ben: a feleség tulajdonos 50 százalékban és ügyvezető, a férj tulajdonos 50 százalékban és ügyvezető. A két kft. között oda-vissza termékforgalmazás és szolgáltatásnyújtás van. Kérdés: Milyen kapcsoltság áll fenn a két kft. között? Az I. Kft. milyen beszámoló készítésére kötelezett? Az I. Kft.. egyéb kötelezettségei, például transzferárhasználat, -szabályzat, -nyilvántartás? Köszönettel!
Lehet csoportosulni a társasági adóban. Itt vannak a részletek Cikk
Jövő évtől lehetővé válik, hogy adózók közösen, egy társaságiadó-csoport tagjaiként teljesítsék adókötelezettségüket. A csoportadózás nem jelent előnyt az adókedvezmények felhasználása szempontjából, és a tagok veszteségeit is csak a következő adóévekben érvényesítheti a csoport a veszteség felhasználás általános szabályainak megfelelően. Miért lehet érdemes mégis csoportosulni? Összefoglaltuk.
Törzstőke Kérdés
Tisztelt Szakértő! X Kft. (egyszemélyes) alapít egy Y Kft.-t 3 millió forint törzstőkével, amit X Kft. átutal Y Kft. számlájára. A törzstőke fizetését hogyan kell könyvelni, milyen konkrét könyvelési tételek vannak? Ezek után a két cég kapcsolt lesz? És kell transzferárszabályzatot készíteni? Válaszuk előre is köszönöm