hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tudnivalók a transzferárról – Fődokumentum

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

Mit kell tudni a transzferárral kapcsolatos fődokumentumról, mit kell tenni, ha az adózó nem kapta meg a szükséges adatokat? Összefoglaltuk.

2018. január 1-jétől új transzferár dokumentációs rendelet lépett hatályba, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet), ami a korábbiakhoz képest eltérő struktúrájú és felépítésű transzferár nyilvántartás elkészítését teszi szükségessé. Ezzel kapcsolatban többféle kérdés merülhet fel a gyakorlatban, ezekből szemezgetünk.

1. A fődokumentum elkészítéséért ki a felelős?

A multinacionális vállalatcsoportoknál jellemzően az anyavállalatnál állnak rendelkezésre az adatok a transzferár-nyilvántartás fődokumentumához. Mindazonáltal minden vállalkozásnak magának kell arról gondoskodnia, hogy a transzferár-nyilvántartása szerves részét képező fődokumentum a rendelkezésére álljon a megfelelő határidőben megfelelő tartalommal. A fődokumentumot gyakorlatilag a csoport bármely tagja elkészítheti, jogi szempontból azonban az adózónak kell elkészítenie (nem az anyavállalatának), a fődokumentumért is az adózó felel [Rendelet 4.§ (1) bekezdés, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 230. §].

Olyan csoportok esetében, ahol magánszemélyek a végső többségi tulajdonosok, és nincs szerződés vagy megállapodás a kapcsolt cégek között a fődokumentum készítésére, akadályba ütközhet a szükséges adatok begyűjtése, ugyanis szerződés hiányában a társaságok üzleti titokra hivatkozva nem adnak át egymásnak adatokat.

Az adózó felelőssége a fődokumentumhoz szükséges adatok megszerzése. Abban az esetben, ha a magyar adózó a szükséges adatokhoz nem fér hozzá, vagy hiányos fődokumentum áll csak rendelkezésére, az adózóra mulasztási bírság szabható ki az Art. 230. §-a alapján. A Rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a nyilvántartás fődokumentumból és helyi dokumentumból áll, ebből következően a dokumentumok bármelyikének hiánya esetén a nyilvántartási kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, mire számíthat az adózó hiányzó adatok esetén, illetve mi a teendő eltérő számviteli elvek alkalmazása esetén?

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 September
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink