216 találat a(z) transzferár cimkére
Megjelent az októberi VálaszAdó Cikk
Akkor sem volt könnyű a kisadózó vállalkozásoknak az alanyi adómentes határon belül maradni, amikor még annak korlátja ugyanúgy évi 6 millió forint volt, mint a kata bevételi értékhatára, nemhogy idén, amikor a két összeg között négymillió forint az eltérés. Mikor számít valójában bevételnek a bevétel az alanyi adómentesség 8 millió forintos összeghatára, illetve a kisadózói bevételek 12 millió forintos limitje szempontjából?
Osztalékfizetés Máltára Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi két esetre kérném állásfoglalását (az általam helyesnek vélt adózással vezettem le a két kérdést, amely nem biztos, hogy megfelelő. 1.) Máltai magánszemély Magyarországon céget alapít. Az adózás a belföldi szabályok szerint történik... osztalékfizetéskor a vállalkozás a kettős adós egyezmény alapján 15 százalék szja-t levon az osztalékból, ehót nem fizet, ha rendelkezik igazolással, hogy Máltán biztosított? Az egyezmény rendelkezik-e arról, hogy Máltán ezt az ottani adóba beszámíthatja? 2.) Ugyanez az eset annyi különbséggel, hogy nem magánszemélyként, hanem a máltai cég leányvállalataként alapít vállalkozást. Osztalékfizetéskor nem kell adót vonni, a máltai anyavállalat bevételként fogja könyvelni? Van esetleg olyan tényező, amit még figyelembe kell venni (például transzferár)? Köszönöm.
Súlyos bírságok jöhetnek, jelentősen nőhetnek a kkv-k terhei? Cikk
A jelenleginél komplexebb és bonyolultabb nyilvántartás terhelné a kapcsolt vállalkozásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrégiben közzétett tervezete szerint, amely már nemcsak a nagyvállalatokat, hanem a kis- és középvállalkozásokat is érinti, jelentős adminisztrációs terhet rakva ezzel rájuk – hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
Kapcsoltság, transzferár Kérdés
Tisztelt Adózóna! Adott egy zrt., ahol három tulajdonos van, A kérdéses két fő, aki a szerződéses kapcsolatban álló kft.-ben is tulajdonos, a zrt.-ben 35-35% tulajdoni résszel rendelkezik. A kft.-ben ez a két fő 30-30% tulajdoni résszel rendelkezik. A két cég folyamatos szerződéses kapcsolatban áll egymással. Be kell-e jelenteni a kapcsolt vállalkozást, illetve kell-e transzferár dokumentációt készíteni? A zrt. éves bevétele 250 millió Ft, a létszám 10 fő felett van. Előre is köszönöm válaszukat.
Transzferár-nyilvántartás: szigorítana a rendelettervezet Cikk
A Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt napokban közzétette a transzferár-nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatos új rendelet tervezetét (a dokumentum tervezetet szeptember 5-éig lehet véleményezni). Az új NGM-rendelet a jelenleg hatályos (és többször módosított) 22/2009-es PM-rendeletet váltaná fel. Az OrienTax elemezte a javasolt változásokat.
Hatalmas lehet a bírság a transzferár-bejelentés elmulasztása miatt Cikk
Az adóhivatal akár 20 millió forint büntetést is kiszabhat egyes vállalatokra, ha azok nem teljesítenek egy új előírást. Egy május végén hatályba lépett jogszabály ugyanis új bejelentési kötelezettségeket ír elő a Magyarországon működő multinacionális vállalatoknak a transzferárazással, pontosabban az országonkénti jelentéssel kapcsolatban.
Transzferár-nyilvántartási kötelezettség Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéshez szeretném kérni szíves állásfoglalását: az elmúlt két évet figyelembe véve a létszámunk meghaladta az 50 főt, de sem az árbevételünk, sem a mérlegfőösszegünk nem érte el a 10 millió EUR-t és 100 százalékos állami tulajdonú társaság vagyunk. 2016. október 1-jétől új anyacégünk van, aki szintén 100 százalék állami tulajdonú, de a paraméterek alapján már transzferár vezetésére kötelezett. Kérdésem, hogy nekünk mint leányvállalatnak kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? Az anyacégünk szerint igen. Ha igen, akkor mi az indok, illetve ha nem, akkor mire hivatkozhatunk? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Ki kötelezett transzferár-nyilvántartás vezetésére? Cikk
A transzferár-nyilvántartási kötelezettségről érdeklődött olvasónk. Kérdéseire Girászin János partner (Niveus Consulting Group Kft.) válaszolt.
Hitelkamat transzferár Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hitel esetén a transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettség mikor áll fenn: ha a piaci kamat összege haladja meg az 50 millió forintot, vagy már akkor is, ha a hitel összege nagyobb 50 millió forintnál? Köszönettel Hauzer József Nova-Audit Kft.
Kapcsolt vállalkozás és transzferár Kérdés
"A" Kft.-ben 91%-ban tuulajdonos a férj és ügyvezető is. "B" Kft.-ben 100%-ban tulajdonos a feleség. Kapcsoltak-e? Mindkét kft. kisvállalkozásnak minősül. "B" Kft. kizárólag bérleti díjat számláz "A" Kft.-nek. Kell-e transzferár-nyilvántartás? Köszönöm válaszukat.
Transzferár-nyilvántartás Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésekben szeretném a segítségüket kérni: „A” Kft. 60%-ban tulajdonos „B” Kft.-ben. Külön-külön kisvállalkozások év végén. De együtt már nem minősülnek mikro- és kisvállalkozásnak, ezért kötelesek transzferár-nyilvántartást készíteni. Akkor is, ha nincs közöttük 50 millió forintot meghaladó ügylet? Ha van közöttük legalább egy 50 millió forint feletti ügylet (például áruértékesítés), akkor arra kell nyilvántartás. Ha van közöttük jelentéktelen ügylet (például használt tehergépkocsi értékesítése) is, akkor arra is vonatkozik a nyilvántartáskészítési kötelezettség, vagy ez az ügylet mentesíthető? Ha van egy „C” Kft. is, amely szintén kapcsoltnak minősül az ügyvezetőség folytán, de C-nek nem A-val és B-vel van ügylete, akkor köteles nyilvántartást készíteni? Ha A független féltől árut szerez be, amit változatlan áron értékesít B-nek, az elfogadható piaci árként? Az is, ha szokásos haszonnal adja el, ugyanolyan feltételekkel, mint hasonló vásárlási volument lebonyolító független félnek? Köszönettel: István
Transzferár Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari vállalkozás kapcsolt vállalkozását bevonva egy építési-szerelési munkára több cégtől kért ajánlatot meghívásos pályáztatás keretében. A kapcsolt vállalkozástól kapta a legkedvezőbb ajánlatot, és megrendelte a munkát. Az ajánlati árak közötti eltérés 20% volt, azaz a külső partnerek 20%-kal adtak magasabb összegű ajánlatot, mint a kapcsolt vállalkozás. Véleménye szerint helyes-e az a megállapítás, hogy a fentiek alapján nem kell transzferár-kiigazítást végezni, a szerződéses ár megfelel a piaci árnak, mivel független felek is az elfogadható ártartományon belül adtak ajánlatot. Üdvözelettel.
Transzferárkülönbözet az áfabevallásban Kérdés
Egy társaság széleskörű tevékenységet folytat: árubeszerzés, értékesítés, bérmunka-szolgáltatás, mindez belföldi, külföldi relációban, kapcsolt (ez csak külföldi) és nem kapcsolt felekkel is. Év végén a transzferár-különbözetet egy összegben állapítják meg, az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, melyről az anyavállalat(EU-s ) számlát küld. A korrekció nem rendelhető konkrét eredeti ügylethez. Kérdésem arra irányul, hogyan kell ezt a számlát az áfabevallásban szerepeltetni, mi az áfa jogcíme? Ez a számla minden esetben a tárgyévet követő január 20-a után készül el, így minden évben önellenőrizni kellene? Vagy a kézhezvétel időszakának bevallásában szerepeltethető? Az áfa jogcím és az időbeli probléma kérdésében számítok a véleményükre. Előre is köszönöm.
Besorolás 2. Kérdés
Tisztelt Szakértő! Válaszát nagyon hasznosnak találtam, köszönöm. Egy bekezdéséhez szeretnék néhány adatot fűzni, hogy ugyanazt értjük-e rajta. „Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozások adatai önállóan 2014-ben és 2015-ben nem haladták meg a fenti értékek valamelyikét, akkor 2016-ban nem vonatkozik rájuk a transzferár-nyilvántartási kötelezettség. Viszont amennyiben 2016-ban és 2017-ben összevontan már meghaladják a fenti értékek valamelyikét, akkor 2018-tól vonatkozik rájuk a transzferár-dokumentálási kötelezettség.” Kiegészítő adatok: (A) és (C) vállalkozások folyamatosan mikro vállalkozások (B) vállalkozás az ADATAI alapján: 2012-ig közép-, 2013-2014ben kis-, 2015-2016ban középvállalkozás az önálló adatai szerint. (B) vállalkozás BESOROLÁSA: 2014-ig közép-, 2015-2016-ban KISvállalkozás, 2017.01.01-től közép vállalkozás lesz besorolás szerint minden kapcsoltjával együtt. Megítélésem és mindezek alapján 2016-ban senkinek, de 2017-től mindenkinek kell transzferár-nyilvántartást készítenie. Helyesen gondolom? Év közben (üzletrész vásárlás=kapcsoltság keletkezése miatt) nem változhat (nem kell hogy változzon) ugye a tagok KKV besorolása? Besorolás1: http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_29_Besorolas_ytm#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice
Besorolás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Igaz, a kkv irányadó besorolásra az, hogy azoknál a társaságoknál (3 db), akik eddig különállóak voltak, de 2016-os évközi üzletrészvásárlás miatt kapcsolttá váltak, úgy a kapcsoltak 1. besorolás alapját képező beszámolók tekintetében 2016. végén a cégcsoport adatait össze kell adni és így kell minősíteni a besorolási alapot, és a későbbiekben is, 2. irányadó évi besorolás tekintetében pedig minden tag „viszi magával” a többéves előzményét, és külön-külön a tagok csak akkor változnak meg minősítésben, ha két egymást követő évben azonos az új besorolási alap minősítése? A kérdés eldöntése a transzferár nyilvántartásra gyakorol komoly hatást.