2768 találat a(z) számlázás cimkére
Tehergépjármű-értékesítés harmadik országbeli magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy magyarországi cég harmadik országbeli MAGÁNSZEMÉLYNEK értékesít egy tehergépjárművet, akkor erről az ügyletről áfás számlát kell kiállítani vagy áfa nélküli (áfa területi hatályán kívüli) számlát? A tehergépjárművet a vevő "lábon" fogja kivinni Líbiába, a kiléptetésről a vámpapír rendelkezésünkre fog állni 90 napon belül.
Kaució számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság üzlethelyiséget adott bérbe egy másik vállalkozásnak.A bérleti szerződés alapján a bérbevevő 1 millió forint biztosítékot (kauciót) ad a bérbeadónak. A bérbeadó jogosult a biztosíték összegéből levonni a bérleti időtartam alatt felmerült károk értékét, és a ki nem egyenlített közüzemi szolgáltatások értékét. A helyiség eredeti állapotának helyreállítása érdekében kalkulált javítási költségek értéke 319 700 forint+áfa, a festési költségek értéke pedig 1,7 millió forint+áfa. A biztosíték összegét a felek beszámítják a festési munkák értékébe. Ekkor viszont már a biztosíték ellenértéknek minősül, és áfaköteles. Kérdés: hogyan kell kiállítani a bérbeadó társaságnak a biztosíték összegéről a számlát, és hogyan lehet beszámítani a festési munkák értékéről kiállított számlába, hogy az megfeleljen az áfatörvény és a NAV online számla rendszer adatszolgáltatási kötelezettségének?
Fuvarozás magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó vállalkozásunk belföldi magánszemély megrendelőnek teljesít uniós fuvarfeladatot (Ausztriából Magyarországra). Ebben az esetben hogyan alakul a teljesítési hely és a helyes számlázás, illetve az áfabevallásban hol szerepeljen? Mi a helyzet, ha Magyarországról Ausztriába fuvarozunk neki? Ha jól gondolom, és áfa hatályon kívüli a teljesítés, akkor mit tanácsol ilyen belföldi magánszemélyes megrendelések esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Számlázás – technikai kérdés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely jutalék ellenében pénzek szétosztását (bankon keresztül utalja tovább) végzi magánszemélyek részére. Az adott kft. felé havonta egy alkalommal egy másik cég (orvosi cég) utal egy összeget, melyet a cég által csatolt lista, bizonylat alapján magánszemélyek részére tovább kell utalnia. Tulajdonképpen ezért a közvetítői tevékenységért jutalékot kap. Kérdésünk a számlázással kapcsolatos: az egy összegben megkapott pénz nem a továbbutaló cég tulajdona, hanem csak egy rajta átfolyó tétel? Ami a cég nem tényleges árbevétele, az az elvégzett munkájáért kapott jutalék. Hogyan számlázzuk ki az ügyletet? Csak a jutalékot kell számlázni? A pénzt továbbító cég az elosztásra átutalt pénzösszegről, plusz a jutalékról kér a kft.-től számlát. Ha erről állítunk ki számlát, akkor tulajdonképpen a kft.-n átfolyó tételből is árbevétel lesz. Mi lesz a ráfordítás? Arról ugyanis nem lesz számla, csak banki átutalásnál tudom a magánszemélyek részére folyósított pénzt ráfordításra könyvelni. Ebben kérném szakértői állásfoglalását. Üdvözlettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
EU-n kívüli tehergépjármű-értékesítés számlázása
Kérdés
Egy belföldi kft. tárgyi eszközeiből elad egy tehergépjárművet egy koszovói cégnek. Díjbekérőre a külföldi cég elutalja a gép árát. Ezután a belföldi kft. elintézi a vámolást, majd amikor a tehergépjármű bizonyíthatóan elhagyja az EU területét, akkor kell kiállítani a 0%-os áfatartalmú számlát. Kérdések: 1. Amikor befolyik a pénz, akkor kell előlegszámlát kiállítani? 2. A vámolás után , kiléptetéskor kiállítandó számlán a 0%-os áfához milyen szöveget kell írni törvényi hivatkozással 3. A teljesítés dátuma a kiléptetés dátuma?
Láncértékesítés harmadik országok között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar cégként olyan láncügylet részesei vagyunk, amelyben Koreából beszerzett (Vietnámban gyártott) árunkat Montenegróba értékesítjük. Az áru Koreában feladva, Montenegróba érkezik. Kollégáink között vita alakult ki arról, hogy ez a közösség területét nem érintő árutovábbítás a helyes adózás érdekében teremt-e olyan feltételt, amely szerint Koreában vagy Montenegróban be kell jelentkeznünk az adózás alá. Úgy gondoljuk, hogy közbenső cégként választhatjuk akár az eladókénti fuvarozást, ekkor a teljesítés helye Montenegró, és ott kell adóznunk, vagyis Montenegrói áfás számlát kell kiállítanunk, vagy értékesítő fuvarozóként koreai adószám kellene? A vezetőség nagyon szorgalmazza az értékesítési számla kiállítását montenegrói partnerünk felé (úgy tudjuk, az áru még a tengeren utazik), és az a külső vélemények hatására meghozott döntés, hogy a számla teljesítési ideje a fuvarozás megkezdése, az áfát exportáfaként bevallva, adómentes exportról állítjuk ki a számlát, és feltüntetjük, hogy "az áfa területi hatályán kívül esik", továbbá az "adó megfizetésére a vevő köteles". Ezzel a viszonylag egyszerű megoldással kapcsolatban is felmerültek ellentétek, mert van olyan vélemény, amely szerint ehhez szükséges a vevő (montenegrói cég) nyilatkozata, de abban sem értünk egyet, hogy ennek a nyilatkozatnak (ha kell) mit kell tartalmaznia. A mi adómentes exportértékesítésünket milyen bizonylat igazolja? Hagyományosan nem export, mert Magyarországra (és a közösségbe sem) kerül az áru.
Tárolás vagy parkolás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Földmunkagép (minikotró, lánctalpas, nem közlekedik közúton, nincs rendszáma) tárolóhelyének bérlése parkolásnak minősül-e? Csak tárolás céljára, gazdasági tevékenység nem társulna hozzá a bérlendő helyen. Az áfatörvény 86. § (2) bekezdése vonatkozik-e rá? Vagyis áfás a bérleti díj, vagy sem? A kérdést utánfutóra (rendszámos) vonatkoztatva is feltenném. Egyforma megítélés alá esik-e, vagy különbség van a kettő között? A bérleti jogviszony társas vállalkozás és magánszemély között jönne létre, gazdasági épület a bérlendő épület. A magánszemélynek kell-e számlát kiállítani, vagy elég a bérleti szerződés? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel!
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Kft. 2008-ban épített csarnokot a magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő telekre. A csarnok építésével kapcsolatban felmerülő költségek után az áfát visszaigényelte. 2019-ben a kft. eladja a csarnokot a magánszemély tulajdonosnak. Áfával vagy áfa nélkül számlázza ki a csarnok értékét a magánszemélynek? Itt alkalmazni kell a 240 hónap figyelési időszakot?
Kész a legújabb adótörvény-módosító csomag
Cikk
Új adótörvény-módosítási csomagot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek, amelynek célja a gazdaság további fehérítése – közölte a Pénzügyminisztérium.
Belföldi vagy közösségen kívüli értékesítés?
Cikk
Nemzetközi cég az általa gyártott készterméket dán anyavállalatának számlázza. Az árut távol-keleti partnereinek közvetlenül a gyártó cég küldi ki. Az unióból az anyacég által kiállított számlával lép ki az áru. Ebben az esetben a gyártó által az anyacég felé kiállított számla megfelel a közösség területén kívüli értékesítés feltételeinek (áfabevallás 01. sor)? Változtat-e a fentieken, ha az anyavállalat rendelkezik magyar adószámmal? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Forrásadó áthárítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknek ipari berendezés bérbeadása kapcsán forrásadó-fizetési kötelezettsége keletkezett a cseh-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján. A felek a szerződésben a bérleti díjat úgy határozták meg, hogy az nem tartalmazza a forrásadót, azt a bérbevevő viseli. A forrásadót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti be a cseh adóhivatalnak. Hogyan helyes ebben az esetben a számla kiállítása, hogy az mind a szerződésnek, mind az áfatörvénynek és a kettős adóztatást elkerülő egyezménynek megfeleljen? Szükséges-e kiszámlázni a forrásadó összegét, megemelve ennek bruttósított összegével a bérleti díjat, vagy a szerződésben foglalt átvállalási megállapodás alapján tudjuk kivezetni a kötelezettséget egyéb bevételként?
Távközési szolgáltatás továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy partnercégünk, amelynek internetdíjat és telefondíjat számlázunk tovább. A továbbszámlázott díj egy telefonszámhoz tartozik. Kérdésem az lenne, hogy a kimenő számlát milyen áfával kell kiállítani? Egységesen 27% áfával, vagy internet esetében 5, telefon esetében 27%-kal? Köszönettel.
Selejtezési költség kiszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Csomagolóanyagot selejtezünk egyik (közösségi) partnerünk költségére. A kérdésem az lenne, hogy áfásan kell-e ilyenkor a számlát kiállítani? A leselejtezett anyagot nem szállítják el, az Magyarországon marad. Köszönöm válaszát!
Milyen tételek kerülhetnek föl a számlára?
Kérdés
Egy telefon-flottaszolgáltatással foglalkozó cég telefonkészülékeket is értékesít az ügyfelei részére, méghozzá részletfizetéssel. A telefonkészülékeket az átadáskor teljes egészében kiszámlázzák, de a vételárat az ügyfelek csak havonta egyenlő részletekben fizetik. Lehetséges-e az, hogy a havi telefonszámlákra áfa nélküli összegként – csak a pénzügyi rendezés egyszerűbbé tétele miatt – fölkerül a korábban megvásárolt telefonkészülék részlete? Így nem kellene külön részletfizetési értesítő alapján fizetni a telefonrészletet, hanem rákerülhetne közvetlenül a számlára. Nyilván ezt a kibocsájtó cég nem könyvelné bevételként, és a befogadó sem költségként, hanem csak a pénzügyi teljesítést segítené, hogy egy bizonylaton összesítve látja az elutalandó összeget.
Bérelt autó áfája
Kérdés
Cégünk operatív lízing keretében vesz bérbe autókat. (A szerződés lejártakor a járműveket visszaadjuk a lízingcégnek, illetve a lízingdíj tartalmazza a teljesítményadót, cégautóadót, baleseti különadót, a kötelezőt és a casco biztosítást.) Vezetünk részletes útnyilvántartást, mely alapján a magánhasználatot egy évben egyszer a dolgozó felé kiszámlázzuk. A lízingdíj áfáját teljes egészében levonjuk. Kérdésem, hogy helyes-e ez így? Ha nem, mit kellene másképp csinálni? Köszönöm szépen.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
