2768 találat a(z) számlázás cimkére
Alanyi adómentesség túllépése folyamatos teljesítés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Időszaki elszámolásos ügyleteknél mely időpontot (számla kelte vagy teljesítési időpont=fizetési határidő) kell nézni az alanyi adómentesség határának átlépésekor? Például október havi könyvelési szolgáltatás, számla kelte november, fizetési határidő változó Példa: 1.számla számla kelte 11.02., fizetési határidő 11.12. Áfa 0 2.számla számla kelte 11.02. fizetési határidő 12.30. (60 nap), ezzel az összeggel átlépné az éves határt, az áfa 27% 3. számla számla kelte 11.02. fizetési határidő 11.15. Áfa A harmadik számla összege a teljesítés időpontjában még belefér az alanyi adómentességi határba, de előtte már készült olyan számla, amivel átlépi, viszont annak teljesítési időpontja csak december. Mi történik a köztes számlákkal, kell-e áfát felszámítani azokra? Köszönettel:
Bérgyártásra kölcsönadott készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérgyártási szerződést kötött két belföldi kft. takarmánygyártásra. A szerződésben megállapodtak, hogy a alapanyag egy részét a bérgyártást végző biztosítja, ezt kiszámlázza a megrendelő részére. Továbbá alapanyagkölcsön-nyújtásban állapodtak meg a következőképpen: amikor a bérgyártáshoz a megrendelő által hozott alapanyag nem elegendő, a hiányzó mennyiséget – például gabonát – a bérgyártást végző kölcsön adná a megrendelőnek. A kölcsönbe adott alapanyagot beszállítja későbbi időpontban a megrendelő, ha ezt nem tudja megtenni, akkor kiszámláznák neki az értékét. Kérdésem, hogy a kölcsönbe adott készletet a kölcsönbe adás időszakát figyelembe véve az áfatörvény szempontjából hogy kell kezelnii, számlázást igényel-e a kölcsönt nyújtó és a kölcsönt törlesztő beszállító részéről? Előfordulhat, hogy a készlet kölcsönbe adásának időtartama átnyúlik a cégek áfabevallási gyakoriságán túl.
Házlátogatás belépővel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk különleges építészeti megoldású magánházakba szervez látogatást. A látogatás belépési díjhoz kötött, amelyet ügyfelünk számláz a látogatók felé. A belépődíj egy részét a háztulajdonosok kapják annak fejében, hogy fogadják a látogatókat. Ügyfelünk kizárólag a látogatást koordinálja, utazási vagy egyéb szolgáltatást nem nyújt mellé. A "bemutatott házak lehetnek Magyarországon vagy a világ bármely országában. Kérdéseim a következők: a belépődíjból a háztulajdonosok felé kifizetett összeg milyen jövedelemnek minősül, és milyen közterheket kell belőle levonni? (A belépődíj 10-25 euró.) Ha a háztulajdonos nem magyar adóilletőségű, hogyan kell ezen kifizetésnél eljárni? Illetve amennyiben a meglátogatott ház nem Magyarországon található, milyen áfával kell a számlát a látogatók felé kiállítani? Válaszukat köszönöm!
Alvállalkozói számla közbeszerzésben
Kérdés
A Kbt. 135. § c) bekezdése szerint az ajánlattevők és az alvállalkozók kiállítják számláikat a teljesítéseikről. Van olyan vélemény, miszerint az alvállalkozók is az ajánlatkérő nevére állítják ki a számláikat. Lehetséges ez? Hiszen az ajánlatkérő csak a fővállalkozóval áll szerződéses kapcsolatban, az alvállalkozókkal nem. Köszönöm a segítséget!
Előre fizetés
Kérdés
Kérdésem 1. Rendelés weben – előre utalja a pénzt a vevő, a számlán szerepelhet-e "előre utalás" fizetési mód. Helyesen kezeljük-e, ha nem vesszük ezt előlegnek. 1. Vevő árut rendel (nagykereskedelmi értékesítés), az árut összekészítjük, csomagoljuk, számlázzuk, de a futárnak az ellenérték beérkezése után adjuk át. A számlán "előre utalás" fizetési módot tüntetnek fel. Ez ilyenkor előleg vagy sem, kell-e másként bizonylatolni? Hiszen a számla teljesítése azonos vagy megelőzi akár a pénz beérkezését? Egyáltalán "az előre utalás" fizetési mód helyénvaló-e, vagy utalást kellene feltüntetni? Köszönettel.
Fizetési rendszer
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi weboldalon termelők, kisiparosok hirdethetik meg termékeiket. A weboldalon a termékeket a vevők megvásárolhatják, melyeket a vevőnek az eladó közvetlenül juttat el. A weboldal üzemeltetője a teljes díjat a saját számlájára gyűjti be, ehhez az eladók a jóváhagyásukat megadják, és a szolgáltatási díj levonása után a vételár fennmaradó részét továbbutalják a termelő kisiparosnak. Kérdésem, hogy mindezek alapján pénzügyi szolgáltatásnak, fizetési rendszer üzemeltetésének minősül-e a vételár beszedése, és a jutalékkal csökkentett összeg továbbutalása? Válaszát előre is köszönöm!
Számlázás áfa szerinti megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk (gyártó cég), mely külföldre (EU-n belülre és kívülre is) értékesít. Most lenne egy magyarországi vevőnk (kereskedelmi cég), mely szintén külföldre értékesít. Amennyiben cégünk intézi közvetlenül a szállítást is a magyarországi vevőnk vevőjének (EU-n belülre), akkor milyen módon állítsunk ki számlát az új magyarországi vevőnk felé? És hogyan állítsuk ki, ha az EU-n kívülre történik ugyanez? Előre is köszönöm válaszát!
Import beszerzés, több szereplős ügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „B” magyar vállalkozás (rendelkezik EU-s adószámmal), harmadik országbeli „A” partnerétől rendel terméket. Ezt a terméket értékesíti „C” horvát (rendelkezik EU-s adószámmal) partnerének. A terméket az „A” harmadik országbeli eladó fuvarozza közvetlenül a „C” partnernek. „B” vállalkozás „C” partnerétől előleget kért, és kapott. Kérdésem az lenne, hogyan történjen a számlázás az „A” és „B” között, valamint „B” és „C” között. Előre is köszönöm a segítséget.
Számlázás webshopból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az következőkben: "A" cég: jogi személy (kft.) magyarországi székhellyel, telephellyel, EU-s adószámmal (csak magyarországi) "B" cég: jogi személy (kft.) magyarországi székhellyel, telephellyel, EU-s adószámmal (csak magyarországi) "C" cég: jogi személy (kft.) szlovákiai székhellyel, telephellyel, EU-s adószámmal (csak szlovákiai) "A" cég telehelyén az áru, Budapesten. "C" cég üzemeltet egy webshop-ot "A" cég raktárkészlet információi alapján. "B" cég megrendel egy terméket a "C" cég által üzemeltetett webshop-ban, kifizeti. Az áru közvetlenül "A" cég telephelyéről kerül kiszállításra, Magyarország határait tehát nem lépi át. A számlázás viszont "A" → "C" → "B". A problémám az áfa. Milyen áfát számláz "A" → "C"-nek? Milyen áfát számláz "C" → "B"-nek? Válaszát előre is köszönöm!
Konszignációs raktárak kezelése az áfában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a konszignációs raktárak áfabeli kezelésére vonatkozik. Magyar cég szlovák partnere Magyarországon szeretne konszignációs raktárat létrehozni. Mi a teendője a szlovák cégnek, adószám kiváltására lesz kötelezett? Hogyan kell számlázni a termékértékesítést? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Szombati Júlia
Milyen módon kaphat elismerést, kvázi jutalmat a vállalkozó?
Kérdés
Egy vállalkozónak, azaz a megbízónak évek óta könyvelő vállalkozás, vagyis a megbízott színvonalas munkájának és egyes esetekben nem jelentős, könyveléssel kapcsolatos pluszmunkáinak, például béremelésekre, jutalmazásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásáért, munkajogi iratmintákért, szja-bevallások elkészítésének elismeréseként, kvázi jutalmat, egyszeri díjkiegészítést szeretne adni a megbízója. Milyen módon lehet ezt a legszabályszerűbben lebonyolítani, számlázni a megbízónak az áfatörvény ide vágó előírásai szerint? Kérem, hogy a válaszadásra kijelölt/felkért szakértő a válaszát/álláspontját támassza alá a hatályos jogszabályok idevágó részének jelzésével, leírásával is.
Mezei leltár
Kérdés
Tisztelt Sinka Júlia! Nagy érdeklődéssel olvastam a mezei leltárral kapcsolatos cikkét, amihez ezúton is gratulálok! Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdésem van: Felek feles bérleti szerződést kötöttek, amely alapján a bérlő a termény felét köteles átadni bérleti díjként a bérlőnek. Erről a bérbeadó áfamentes számlát állít ki (ingatlan-bérbeadás, nem jelentkezett be áfakörbe). Másik tényállási elemként a bérleti jogviszony létrejöttekor, a birtokba adáskor a felek a meglévő mezei leltár vonatkozásában elszámolnak egymással oly módon, hogy azt a föld tulajdonosa (aki egyben a bérleti szerződés bérbeadója is) átruházza a vevőnek (aki egyben a bérleti szerződés bérlője is). Ezt a felek ingó adásvételnek minősítik (mivel a mezei leltár végleges átruházása és birtokba adása is megtörtént, az áfatörvény szerinti termékértékesítés feltételei álláspontom szerint fennállnak), és erre tekintettel erről áfával terhelt számlát állít ki az eladó, amelyet a vevő megfizet, az eladó bevall, és befizet a költségvetésbe. Ez így megfelelő gyakorlat? Köszönöm!
Közösségi szolgáltatás közösségi adószám nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fordítással foglalkozó magyar egyéni vállalkozó (van közösségi adószáma) spanyol partnertől vesz igénybe fordítási szolgáltatást. A spanyol fél által kiállított számlán nem szerepel sem a magyar megrendelő, sem az ő saját közösségi adószáma, a számlázás áfamentesen történt. Hogyan kell ebben az esetben az áfában kezelni a számlát? Az egyéni vállalkozó megfizeti a magyar áfát, és nem helyezi azt levonásba, mert a számla nem felel meg a levonás feltételeinek? Válaszukat előre is köszönöm!
Számlázás harmadik országba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk konzultációval foglalkozó munkatársa kiutazna Moszkvába előadásokat tartani egy ottani céghez. Hogyan kellene helyesen kiállítani a bevételi számlánkat? Gondolom, áfa nélkül, hiszen a teljesítés helye Moszkva. Kell-e illetőségigazolást kérni a partnertől? Kell-e valamilyen egyéb megjegyzést írni a számlára, esetleg hogy ÁFA TERÜLETI HATÁLYÁN KÍVÜL, vagy fordított adózás vagy bármi mást? Ha igen, akkor gondolom azt idegen nyelven is rá kell írni. Az áfabevallásban hol kell ezt a bevételt feltüntetni? Köszönöm szépen a segítségüket és tájékoztatásukat!
Óvadék számlázása
Kérdés
Kft. nagy értékű gépeket bérel, a bérbeadó óvadékot kér. A szerződésben is rögzítve van, hogy az óvadék a bérlemény átadása előtt esedékes, és a bérbeadó áfás számlát állít ki az óvadékról, amit elutal a kft. A szerződésben az óvadék visszafizetésére vonatkozó megállapodás úgy szól, hogy a bérbeadó a bérleti díj kifizetése után visszafizeti az óvadékot, vagy beszámítja azt a bérleti díjba. A bérbeadó helyesbítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot, ez szerepel a számlán) állított ki, a számlán feltünteti a bérleti díjat áfásan, levonja az óvadékot áfásan, és/vagy pozítiv, illetve negatív különbözet keletkezik, annak megfelelően még utalni kell a kft.-nek vagy neki utal vissza a bérbeadó. Jó-e ez a számlázási módszer? Szerintünk az óvadék áfa hatályán kívüli, de a bérbeadó az áfatörvény 59. paragrafusára hivatkozik, hogy azért számlázza az óvadékot áfásan, mert ő a végén beszámítja azt a bérleti díjba. Ilyen esetben helyes-e ez a számlázási gyakorlat, és az óvadék után számolhat-e fel áfát a bérbeadó? Polyák Márta
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
