2768 találat a(z) számlázás cimkére
Áfabevallás közösségi beszerzés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi partnerünktől alapanyagot kapunk szállítólevél kíséretében. Számlázni úgy szokott, hogy több szállítólevélre hivatkozik. Ilyen esetben mikor kell az áfabevallásban és milyen értéken szerepeltetni a beérkezett számla tartalmát.? Például: a számla kelte: 2016.10.12., a számlán szereplő szállítólevelekre történő hivatkozások az alábbiak: 2016.07.19. 163,40 EUR 2016.08.12. 159,10 EUR 2016.09.21. 697,46 EUR A külföldi cég és mi is rendelkezünk közösségi adószámmal. Válaszát előre is köszönöm!
Folyamatos vagy eseti teljesítés?
Kérdés
Ügyfelem őrzés-védelemmel foglalkozó, havi áfabevalló gazdasági társaság. Havi átalánydíjért folyamatos őrzés-védelmet biztosít a partnerének. Az átalánydíj a tárgyhónapot követő hónapban esedékes. A számlát elszámolási időszakos ügyletként állítja ki, a számla teljesítési időpontja a fizetési határidő. A szerződés további rendelkezése: "megrendelő, a jelen szerződés tartalmát képező állandó szolgáltatást meghaladó, eseti, rendkívüli tevékenység ellátására a szolgáltató részére megbízást adhat, melynek feltételeiben a konkrét feladatra tekintettel a felek egyedileg fognak megállapodni." Ilyen eseti megbízások minden hónapban felmerülnek, mert előre nem várt esemény bekövetkeztekor további járőrök bevonására van szükség. Ezen rendkívüli munkákról havonta egy összesítő teljesítésigazolás készül. A díjazás szintén a tárgyhót követő hóban esedékes. Az ilyen eseti, rendkívüli munkákat hogyan kell számlázni? Elszámolási időszakos ügyletnek minősül (és ebben az esetben a számla teljesítési időpontja a fizetési határidő)? Ekkor a havi összesítő teljeítésigazolás alapján elég egy darab számlát kiállítani? Vagy nem elszámolási időszakos ügylet? Ekkor minden esetről az adott napi teljesítési időponttal külön-külön számlát kell kiállítani? Vagy hó végén egyben kell számlázni? Ez esetben milyen teljesítési időponttal? Vagy gyűjtőszámla kiállítható? Melyik a helyes eljárás? Köszönöm.
Nulla forintos számla
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy ügyfelem aláírt egy 12 hónapos szerződést, amiből az első két hónap ingyenes, akkor kell-e kiállítanom nulla vagy 1 forintról számlát a kettő ingyenes hónapra, vagy ez nem kötelező? Válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó szüneteltetés alatti bevételi számlája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő témában szeretnénk a segítségét kérni. Katás egyéni vállalkozó szünetelteti az egyéni vállalkozását, a szüneteltetést a NAV felé bejelenti. A szüneteltetés alatt mégis bevételszerző tevékenységet folytat, amiről egyéni vállalkozásának a számlatömbjéből, mint egyéni vállalkozó számlát bocsát ki. Kérdésem, hogy ebben az esetben a kérdéses bevétel hogyan adózik, valamint a számla kibocsátásának ténye megfelel-e a törvényi előírásoknak? Tisztelettel: Eco-Design Kft.
Ingatlan adásvételének helyes számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazó cég eladja egyik ingatlanát. Az adásvételi szerződést már megkötötték, de a vételárat a szerződés szerint a vevő több részletben fizeti meg, egy éven belül. Mikor és hogyan kell ilyen esetben a számlát kiállítani? Kötelező-e az adásvételi szerződés aláírásakor a teljes vételárról kiállítani a számlát? Lehetséges-e a részletek megfizetésekor előleg- vagy részszámlát kiállítani?
Támogatásról kell-e számlát kiállítani?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Támogatás elszámolásàról kell-e számlát kiállítanom az adományozó felé? Nézetünk szerint nem, mert az elszámolás alapja a támogatói szerződés és a bankszámlakivonat. Ugyanakkor a támogató jogszabályhelyre való hivatkozást kér. Segitségüket megköszönve, tisztelettel: Somogyi Katalin
Üzletrész-értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatás áfája
Kérdés
"A" Kft. ügyvezetője vevőt hozott "B" Kft. üzletrészére. A tulajdonosváltozás ügyintézése folyamatban van. "A" Kft. ezt a közreműködést le fogja számlázni "B" Kft.-nek, a kérdésem az, hogy ezt megteheti áfamentesen? Ha igen, emiatt a mentes értékesítés miatt kell arányosítani a levonható áfát?
Oktatási költség számlázása tanulmányi szerződés felmondása miatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónkkal tanulmányi szerződést kötöttünk, de időközben a munkavállaló felmondott. Mivel a felmerült költségek magasabbak, mint a munkavállaló részére fizetendő bér, így azt a munkabéréből levonni nem tudjuk. Amennyiben a felmerült oktatási költségeket kiszámlázzuk, azt áfával vagy áfamentesen kell megtennünk? (A bejövő számlák adómentesek voltak.) Válaszát előre is köszönöm!
Közvetített szolgáltatás számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanüzemeltetési tevékenységet végző kft. közvetített szolgáltatásokat számláz a megrendelőinek. Az egyik partner oldaláról felmerült az az igény, hogy a számlák kiállításakor a megrendelt és teljesített szolgáltatás értékét két tételben tüntessük fel a számlán. Külön soron szerepeljen az általunk befogadott alvállalkozói díjak értéke, és külön soron a cégünk által hozzátett menedzsmentdíj értéke. Szabályos-e így a számla kiállítása? Válaszukat előre is köszönöm.
Online pénztárgép több telephely esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Masszőr egyéni vállalkozónak január elsejétől kötelező a pénztárgép használata. A vállalkozó két telephelyen végzi a tevékenységét. Az ő esetében, ha az online pénztárgép használata mellett, és nem a számlázás mellett dönt, akkor mindkét telephelyre kell gépet vásárolnia? Vagy változó telephelyet jelölve használhatja a gépet mindkét helyen, külön lejelentések nélkül? Köszönöm előre is segítségét. Üdv.: Fazekasné
Autószerelő pénztárgéphasználata
Kérdés
Az autószerelő minden munkáról készpénzfizetési számlát állít ki. A pénztárgéphasználat a tevékenységére kötelező lenne 2017.01.01-től. Ha a későbbiekben minden munkáról továbbra is számlát állít ki (számlát készpénzfizetéssel), és azt jelenti minden hónapot követően a ptgszlah adatlapon, akkor kell-e neki pénztárgép? (Eddig is nyugta helyett készpénzes számlát állított ki.) Vagy csak átutalásos számlázás esetén nem kell pénztárgép?
Mezőgazdasági őstermelő kompenzációs felára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választó mezőgazdasági őstermelő Németországba szeretne számlázni. Nem vagyunk azzal tisztában, hogy mikor kell ebben az esetben kompenzációs felárat számlázni. Azzal tisztában vagyunk, ha belföldi áfaalanynak értékesít, akkor a másik fél állít ki felvásárlási jegyet. Érdekelne bennünket, ha például a magyar piacon ez a személy értékesít, akkor alanyi adómentesen állít ki nyugtát? Mi van, ha külföldi áfaalanynak vagy külföldi magánszemélynek számláz? Ekkor alanyi adómentesen kell neki a számlát kiállítani vagy a kompenzációs felárat kell alkalmazni, amit bejelentkezéskor választottunk? Mi a helyzet, ha a mezőgazdasági őstermelő áfakört választott, akkor a piacon hogyan számláz, felárral vagy 27 százalékos áfával. És ekkor nullás számlát állít ki egy másik adóalany felé vagy kompenzációs felárral számláz? Úgy tudjuk, hogy a külföldi fél a kompenzációs felárat visszaigényelheti, de mikor és milyen esetben? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Üdülő lakássá minősítése
Kérdés
Ügyfelünk 2015. évben üdülőkomplexum építésébe kezdett. Időközben az építési engedély módosítását kezdeményezték az építésügyi hatóságnál. A kérelem eredményeként a hivatal az ingatlanok 60 százalékát átminősítette lakássá, a 40 százalék továbbra is üdülő funkcióban épül. Az építkezés előrehaladtával a megépült ingatlanok egy részére előszerződést kötött a cég a vevőjelöltekkel. Az előszerződésben bruttó vételárat fogalmaztak meg, melyből már történtek előlegfizetések az ütemezés szerint. Az előlegek befizetéséről a cég az aktuális építési engedély alapján, az üdülőkre vonatkozó 27 százalékos áfát magában foglaló előlegszámlákat bocsátott ki. Az építési engedély 2016. október 20-án módosult, mely alapján az ingatlanok jelentős része lakásként fog megépülni, melyekre már csak 5 százalék az áfamérték Mi a helyes eljárásrend ebben az esetben? Mi lesz a 27 százalékos mértékű beszedett áfával, amit természetesen már befizettek a költségvetésbe? Úgy gondoljuk, mivel megváltozott a szerződés tárgya, ezért felbontjuk a szerződéseket, és új szerződéseket írunk lakásépítésre. A kibocsátott előlegszámlákat lesztornózzuk, és a módosított építési engedély jogerőre emelkedésének napjával – mint teljesítési időponttal – új előlegszámlát bocsátunk ki, már a lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfatartalommal. A sztornózás és új számlák kibocsátása miatt keletkező áfatöbbletet pedig visszaigényeljük a NAV-tól. Jó-e az elgondolásunk, esetleg van-e más megoldás a problémánkra? Köszönöm válaszát! Berki Zoltán
Vámköltség továbbszámlázása
Kérdés
Cégünkhöz Szerbiából érkezik csomagolóanyag proforma számlával, DAP paritással. A csomagolóanyagokat a termékkel együtt visszaszállítjük Szerbiába. Sajnos a vámolás nem megfelelően történt. Cégünk helyezte szabad forgalomba a terméket, megfizetve a vámköltséget és az áfát. Az áfát pénzügyi rendezésekor az áfabevallásban levonásba helyeztük. Utólag a szerb partnerünk kéri, hogy a vámköltséget számlázzuk le a részére. Kérdésem, hogy a számlát milyen áfatartalommal állíthatom ki? Válaszukat előre is köszönöm!
Eladás részletre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk tárgyi eszközét értékesíti áfásan. A vevővel abban állapodott meg, hogy az eszközt az adásvételi szerződés aláírásakor átadja, de a vételárat a vevőnek 40 havi részletekben kell megfizetnie. Ön szerint melyik eljárás helyes? 1) Az átadás napjával kiállítjuk a teljes értékű számlát áfával növelt értékben, ezt a számlát a vevő részletekben törleszti. 2) Az átadás napjával számviteli bizonylatot állítunk ki az eszköz eladásáról, a havi részletekről pedig folyamatosan állítjuk ki a számlát az áfával növelt értékben, 40 hónapon keresztül? Válaszát előre is köszönöm: Kiss Mónika
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
